KORTÁRSUNK SHAKESPEARE
A Shakespeare-vallás, az Angliában a tizennyolcadik század végére kialakult kultusz a mozgókép révén újabb híveket szerzett. Tündöklése a némafilm-korszakban kezdődött – ami persze bizarr ügy: Shakespeare a shakespeare-i szöveg nélkül? A hangosfilm megszületése óta aztán nincs megállás, Shakespeare megszólalt a filmvásznon, s szól hozzánk azóta is, szinte egyfolytában.

Takács Ferenc: A zseni és a stróman (Shakespeare a filmvásznon)              
Schubert Gusztáv: Rögtön jövök (Kálid Artúr – Gáspár András – Kálloy Molnár Péter: S.Ö.R.)
Varró Attila: A Macbeth és a gengszterfilmek      
Szabó Noémi: A vihar és a sci-fi    
Hubai Gergely: Rómeó és Júlia + musical
Bocsor: Péter: High-tech gyűlölet (Coriolanus)     

MARSBÉLI KRÓNIKÁK
Fantázia, intelligencia, humanizmus, pszichológia, humor, melankolikus líraiság, a létezés kérdései iránti érdeklődés, minden érzelgősségtől mentes érzelmesség – ezek voltak Ray Bradbury legfőbb jellemzői, aki híréhez és korához képest (91 évesen hunyt el, 12 éves kora óta naponta írt) meglepően kevés művel írta be nevét az amerikai és világirodalomba. Az a kevés azonban megújította a science-fictiont.

Orosdy Dániel: „Mesemondó volt” (Ray Bradbury)
Várkonyi Benedek: Földönkívüli képmásaink (Beszélgetés Lukács Béla fizikussal)       

CHRISTOPHER NOLAN
Az újhullám időszakához képest mára jelentősen megváltozott, kit tekintünk szuverén rendezőnek. Az „auteur”-fogalom értelmezését jelentős mértékben befolyásolta Christopher Nolan öntörvényű életműve. A brit rendező minden, zsánerében mégoly különböző filmjében –  Batmanjeiben éppúgy a Mementóban vagy az Eredetben  –  ugyanazt a jellegzetesen ezredfordulós identitás-problematikát festi fel a vászonra, minden bizonytalan, legfőképp mi magunk.

Huber Zoltán: Privát Batman (Nolan avagy a szerzőiség)

PUNKFILMEK
Kovács Marcell: Haragban a világgal (Angol punkfilmek)
Ardai Zoltán: Nyitott smink (Szász János: Last Call – Dresden Dolls)
Szőnyei Tamás: Pogo a könyvespolc előtt (A film és a magyar punk)  

MAGYAR PANTHEON
Kelecsényi László: Becs és dísz (Örkény-mozi)     

KÖNYV
Forgách András: Visszaigazulás (Kővári Orsolya: Árnyékvilág – Tarr Béla retrospektív)           

FILMISKOLA
Gelencsér Gábor: Az emlék: más (Történelmi múltidők)   

FRANCIA ÚJ RAJ
A legújabb francia generáció tagjai filmjeikben eltávolodnak az elődökre jellemző kietlen érzelmi sivatagoktól, a mocskos éjszakai kluboktól: játszódjanak Párizsban vagy vidéken, idilli helyszíneket találnak, ahol figuráik zavartalanul kereshetik a testi és lelki gyönyöröket. Olykor iróniával, olykor egészen szürreális humorral vezetik ki őket a valóságból, hogy utat mutassanak nekik az elvesztett harmóniához, melyet megtalálniuk hol sikerül, hol álom marad csupán.

Ruprech Dániel: Fáradhatatlan szerelmeskedők (Az új francia film)       
Horváth Eszter: Mintapolgárok és lázadók (Titanic: francia zátonyok)   

FILM/REGÉNY
Bayer Antal: Szenvedély, gyengédség, unalom (Beigbeder, a regényíró)
Sepsi László: Gyógyír szívfájdalomra (Frédéric Beigbeder: A szerelem három évig tart)           

FESZTIVÁL
Pörös Géza: Tengermelléki filmhelyzet (Gdynia)  

MOZIPEST
Sipos Júlia: Város a részletekben (Beszélgetés Finta Sándor építésszel) 

TELEVÍZIÓ
Baski Sándor: Ha nincs dráma, akkor csinálunk (Foci EB)