FILMSZEMLE
Schubert Gusztáv: Tükröm, tükröm (Filmszemle után)
Várkonyi Benedek: Emerenc királynő (Beszélgetés Szabó Istvánnal)
Schubert Gusztáv: Tágra zárt kapuk (Szabó István: Az ajtó)
Vincze Teréz: Ordítás és országimázs (Magyarország 2011)
Pápai Zsolt: Júdás-napi fagy (Cserhalmi Sára: Drága besúgott barátaim)
Kolozsi László: Ede elment (Garas Dezső 1934–2011)
NŐK A FELVEVŐGÉPPEL
A képzőművészetben vagy az irodalomban a női alkotók száma nem annyira kétségbeejtően alacsony, mint a filmszakmában (napjainkban Hollywoodban a filmek 10%-át rendezi nő, s körülbelül ugyanez az arányszám volt érvényes hazánkban is, amíg még volt működő filmgyártás). A vezető beosztású nők aránya a fejlett nyugati társadalmak gazdaságában átlagosan mindössze 5 és 20 százalék között ingadozik. A film nagyipar, ezért csekély a női rendezők száma, itt is a gazdaságban megfigyelhető alacsony részvételi arány érvényesül.
Vincze Teréz: A mozi neme (Nők a felvevőgéppel)
Kovács Kata: Celluloid örökösnők (Filmrendező-lányok)
Alföldi Nóra: Beszélő fejek (Maiwenn: Polisse)
Tüske Zsuzsanna: Nő a volánnál (Ida Lupino)
TESTKÉPEK
Erotikus képzeteink, nem utolsósorban a filmművészet hatására, gyökeresen átalakultak az elmúlt fél évszázadban. Mit jelentenek ma ezek a fogalmak, hogy szerelem, hűség, vágy, házasságtörés? Bíró Yvette írja: „A freudi forradalom, a pszichoanalízis tanítása és elterjedt gyakorlata a szex egész elfojtott birodalmának fokozatos feltárásához vezetett. A kontrollálatlan ösztönök és vágyak tabuiról szólni a legtermészetesebb dolog lett. ami előttünk áll, az egy mindennél paradoxabb módon (f)elszabadult ösztönvilág a maga küzdelmes dinamikájával”.
Kelecsényi László: A test szavai (Utazás az érzékek birodalmába – 1. rész)
Pintér Judit Nóra: Test és tükör (Cronenberg test-képei)
Horváth Eszter: Beszéljünk a szexről? (David Cronenberg: Veszélyes vágy)
Varró Attila: Kanossza (Steve McQueen: Shame – A szégyentelen)
ALEXANDER PAYNE
Baski Sándor: Keserédes élet (Alexander Payne filmjei)
FILMTERÁPIA
Eric Berne-nek, a tranzakció-analízis atyjának tétele szerint a rossz sorskönyvért leginkább a rossz szülői akciók felelősek. A Jumanji, a Vissza a jövőbe, a Charlie és a csokigyár ideális film a meseterápiához, a gyerekhősnek mindhárom történetben a szüleitől származó, személyiségébe már beépült átokhordozókat kell legyőznie.
Hirsch Tibor: Sorskönyv-mesék (Mesefilmterápia – 2. rész)
TELEVÍZIÓ
Varga Balázs: Családban marad (Mátyássy Áron: Átok)
Schubert Gusztáv: Közös többszörös (Herendi Gábor – Fonyó Gergely:Társas/Játék)
KRITIKA
Barotányi Zoltán: Kirúgó mérkőzés (J. C. Chandor: Krízispont)
Huber Zoltán: Vissza az alapokhoz (Michel Hazanavicius: A némafilmes)
FILM/REGÉNY
Roboz Gábor: Grafománia és tipomágia (Jonathan Safran Foer: Rém hangosan és irtó közel)
Sepsi László: A dolgok értelme (Stephen Daldry: Rém hangosan és irtó közel)
