Ha valamivel nem lehet az HBO sorozatok gyártásáért felelős részlegét vádolni, az a gyávaság. Ez volt az a csatorna, amely 1997-ben, mindenki mást megelőzve először mutatott be egy kizárólag felnőtteknek szóló drámai szériát. A börtön világában játszódó, páratlanul brutális OZ-t jó pár nem kevésbé merész, mára klasszikussá váló sorozat követte, kezdve a Maffiózóktól a Dróton át a Rómáig. Az igazi merészséget persze nem a tabu témák beemelése jelenti, a publikum elvégre ösztönösen vonzódik a korhatáros izgalmakhoz. A valódi bátorság ahhoz kell, hogy a televízióban megszokottaknál lassabb ritmusú, a befogadó részéről komoly(abb) koncentrációt igénylő, komplexebb történeteket is elmerjenek mesélni. Ilyen a hurrikán sújtotta New Orleansban játszódó Treme, amelyben a hagyományos dramaturgiai bonyodalmak helyett a zene és a helyi kultúra játssza a főszerepet. És ilyen a legfrissebb HBO-produció, a Befutó is, amely illusztris alkotógárdája ellenére egyáltalán nem a könnyebb utat választja.
A Michael Mann produceri felügyelete alatt és David Milch (Deadwood) kreátori közreműködésével készült sorozat, a Treme-hez hasonlóan, egy jellegzetes szubkultúrában játszódik, a lóverseny világában. A főszereplő papíron a Dustin Hoffman által alakított Chester Bernstein, aki a börtönből szabadulva bosszút akar állni azokon, akik miatt elítélték; terveiben egy kétmillió dollárért vásárolt telivér is főszerepet kapna. A történet azonban nem kifejezetten Bernstein figurája körül bonyolódik, ő csak egy a sok szereplő közül. A lóversenypályák őshonos lakói közül találkozhatunk nagy tudású trénerekkel, veterán és zöldfülű zsokékkal, ügynökökkel és megszállott fogadókkal. A széria legnagyobb erénye – legalábbis az első két epizód alapján ítélve – a hiteles karakterekben rejlik, akiket egytől egyig kiváló színészek alakítanak, Nick Nolte-tól Dennis Farinán és Richard Kindon át Kevin Dunnig. Tekintve, hogy az első részt maga Michael Mann rendezte, a képi világ is kellően unikális – a hangulatos kézi kamerás felvételek egyszerre ridegek és szépek.
A Befutó autentikusságához nem férhet kétség, sőt: a sorozattal szemben éppen az lehet a legnagyobb kifogás, hogy túlságosan szakmai. A különféle zsargonok megértése komoly gondokat okozhat egy laikus számára, kezdetben legalábbis mindenképpen. Nem véletlen, hogy az HBO egy külön lóverseny-enciklopédiát is az újságírók rendelkezésére bocsátott, megkönnyítendő a rébuszokban beszélő szereplők dialógusainak dekódolását. A történet ráadásul még egy HBO-szériához mérten is kissé lomhán indul, így kérdés, hogy a nézők türelme kitart-e a kilencepizódos évad végéig. Ha utólag az is derülne ki, hogy Milch és Mann koncepciója túlságosan merész volt, borítékolható, hogy egy szűk réteg értékelni fogja a produkciót, úgy ahogy az a Carnivale vagy a John from Cincinnati esetében is történt.
Vetítik: HBO – Hétfőnként szinkronnal 21:20-tól, Szerdánként feliratosan 20:15-től