KUBRICK
„A legjobb filmes lecke – elkészíteni egy filmet. ” – vallja Kubrick, és mindig elöl járt a példával. Ki akarta próbálni a kor újítását, a steadicamet, össze akarta hozni az artisztikumot a mozipénztári bombasikerrel: erre volt jó SK és SK együttműködése. Stephen King Ragyogása (1980) széles körben a legismertebb Kubrick-film, a kísérlet tehát – a nagyvonalú és elrugaszkodott adaptáció ellenére is – sikerült. Saul Bass elvetett főcímterveit bármelyik kreatív animátor megirigyelné, az Ebay-en rekordösszegért menne el a forgatáson használt balta, amivel Johnny szétdarabolta az ajtót, vagy az Adler-írógép, amelyet Jack Nicholson püfölt.
Békés Márton: Renitensek (A lázadás inflációja)
Simonyi Balázs: Lolita fotelje (Kubrick Párizsban)
Hubai Gergely: Strauss az űrben (A Kubrick-kotta)
FEKETE AMERIKA
Boros Gábor: Forradalom családi vállalkozásban (Melvin és Mario Van Peebles)
Géczi Zoltán: Gyászbeszéd egy virgonc halott sírja felett (Kortárs blaxploitation cinema)
LATIN MOZI: ARGENTÍNA
Hasonlóan a skandináv krimik világához, szemben a látványorientált akcióthrillerek uralta kortárs hollywoodi fősodorral, az argentin bűnügyi film csaknem minden esetben a társadalmi kontextus felől közelít a bűn fogalmához. Hősei többnyire átlagpolgárok, nem ritkán külső okok által a törvényenkívüliség szürke zónájába taszított figurák, de ha profik, inkább csak szélhámosok, zsebtolvajok és piti csalók.
Lénárt András: A Harmadik Film országa (Kortárs argentin mozi)
Bácsváry Kornélia: A létezés metaforái (Cortázar-kollázs)
Julio Cortázar: Mozi-töredékek
Ardai Zoltán: Nagy lófrálás délelőtt (Cortázar–Antonioni)
Sepsi László: A bűn diktatúrája (Argentin bűnügyi filmek)
BUDAPEST NOIR
„Érdekelt, milyen lehetett egy magyar krimi a hard-boiled fénykorában, a noir hajnalán. Kíváncsi voltam, milyen lenne egy magyar nyomozó keménykalapban, raglánban, rafinált bűnözők és ostoba politikusok mocskos tettei után kutatva.” Kondor Vilmosnál alig valaki ismeri jobban a 30-as, 40-es évek Budapestjét: Kondor mégsem szociográfiát, nagy ívű életrajzot ír, hanem krimiket. ahogy egy kritikusa írta, visszamenőleg megteremtve a magyar hard-boiled műfaját. A Budapest Noirból film készül.
Kolozsi László: Pesten lehetett este korzózni (Beszélgetés Kondor Vilmossal)
Schubert Gusztáv: Bűnös Budapest (Noir Posthumus)
RÉMREMAKE
Varga Zoltán: Ne szemétkedj az eredetivel! (Rémremake-ek)
Varró Attila: Vérfrissítés (Matthijs van Heijningen Jr.: A Dolog)
TATSUMI
Bayer Antal: A manga felnőttkora (Yoshihiro Tatsumi)
Teszár Dávid: Condition humaine (Eric Khoo: Tatsumi)
FILMZENE
Képes Gábor: A borzongás húrjai (Riz Ortolani és kortársai)
FESZTIVÁL
Barkóczi Janka: Legjobb szándékok (CineFest – Miskolc)
FILM/REGÉNY
Varró Attila: Csak gépelés (Kathryn Stockett: A segítség)
Tüske Zsuzsanna: Fehér fajansz (Tate Taylor: A segítség)
KRITIKA
Vajda Judit: Botlások négy negyedben (Hules Endre: A halálba táncoltatott lány)
Kovács Kata: Kultúrturizmus (Woody Allen: Éjfélkor Párizsban)
