Zardoz - angol, 1974. Rendezte: John Boorman. Írta: John Boorman. Kép: Geoffrey Unsworth. Zene: David Munrow. Szereplők: Sean Connery, Charlotte Rampling, Sara Kestelman. 105 perc.

Utazók, útra fel! – Mit kell tudni róla?

Ez volt John Boorman saját cégének első és egyetlen produkciója, a rendező rögtön a rovatban már megénekelt Gyilkos túra sikere után forgatta hazájában, saját forgatókönyvéből, teljes kreatív kontroll mellett. Boorman a remek, de nagyot bukó Sidney Lumet-film, A támadás után csapott le az akkoriban sikertelen napjait élő Sean Connery-re, hogy rávegye élete legbizarrabb főszerepére, a tömött bajuszt, copfot és vörös heretartót viselő, rég elavult pisztollyal lövöldöző Zedre. Az eredmény: minden idők egyik legfurcsább és legvitatottabb sci-fije, amely sem komoly anyagi sikert, sem a kritikusok egyöntetű elismerését nem tudta kivívni, de felhívta magára a figyelmet, és maroknyi rajongója a mai napig kultfilmként tiszteli.

Egy táska rejtélyes fényei – Miről szól?

"A Zardozban látható, kasztokra tagozódó világ legalább annyira a mesék világába tartozik, mint a sci-fihez SPOILER, erről árulkodik maga a cím is, amely egyenesen az Óz, a nagy varázslóból származik. SPOILER VÉGE A cselekményt nem fogom részletesen leírni (egyrészt nem szokásom, mert fölösleges hülyeség, másrészt ebben az esetben nem is menne könnyen), legyen elég annyi, hogy a Sean Connery alakította főhős komoly társadalmi változások eszköze egy egymástól már-már légmentesen elzárt rétegekből álló futurisztikus közösségben." - írtam egykoron egy másik blogban, és ma is így gondolom.

Apró különbségek – Hol jön QT a képbe?

A Ponyvaregény Az aranyóra című epizódjának egyik szereplőjét Zednek hívják, ami valószínűleg a sztoriért felelős Roger Avary-től származik. Saját rendezői bemutatkozása, a Döntő pillanat főszereplőjét is így keresztelte el, tehát valószínűleg érzékeny szálak fűzik ehhez a névhez (és most ne gondoljunk bele abba, hogy milyen figurák neve is volt ez az ő munkáiban, illetve mi köze lehet Rogernek ilyen alakokhoz). A Ponyvaregény forgatókönyvének végleges változatáért persze Tarantino felelős, valószínűleg tőle származik a híres "Zed's dead, baby. Zed's dead." szöveg is, ami gyakorlatilag szöveghű idézete egy, a Zardoz végén elhangzó mondatnak (a magyar szinkronban "Zed egy halott, édes... egy hulla." hallható, a lefordíthatatlan szóvicc humorát Dörner György zseniális hanghordozása pótolja). Tarantino legalább akkora tisztelője lehet Boorman munkásságának, mint Avary, talán erről tanúskodik az a tény is, hogy a Grindhouse Rob Zombie rendezte ál-trailerének egyik szereplőjét Lt. Boormannek hívják.

Csak ugatsz egész nap kicsi kutya…? – Hommage, „lopás”, vagy valami más?

Rafináltan felhasznált idézet. QT jó szokása szerint úgy tiszteleg egy idolja előtt, hogy eltérő összefüggések közé helyezi a filmjéből származó elemeket, ami így egészen más hatást fejt ki. Boorman Zedje gyilkos ugyan, de csak ruházkodásában perverz, ellentétben a Peter Greene alakította Zeddel, és mi sem áll távolabb tőle, mint Párizsban kasszát fúrni, ami az Eric Stoltz-féle Zed földhözragadt elképzelése a boldogulásról. Zed persze halott, édes, egy hulla, ami Boorman filmjében nem túl konkrét vagy humoros körülmény, Tarantino viszont ebből is (szó)viccet gyárt, csak hogy némi humorral zárja le az aranyóra begyűjtésének egyébként meglehetősen zord epizódját. És akkor Maynard sorsáról még egy szót sem ejtettünk (ő amúgy is a Charley Varrick-kel foglalkozó posztnak lesz a főszereplője).

Megmondom én nektek, miről szól a Like a Virgin! – Verdikt

„Minden idők legelvontabb és legtúlértékeltebb science-fiction filmje”, "Ami ebben a filmben páratlanul izgalmas élmény, az annak eldöntése, vajon egyfajta félresikerült Alphaville-t vagy annak remekbe szabott paródiáját látjuk - amennyiben az utóbbira szavazunk, csupán a Monty Python-életműhöz fogható abszurd humorparádé a jutalom, olyan verbális gyöngyszemekkel, mint a 'Pisztoly jó! Pénisz rossz!' kezdetű mantra vagy a 'Hallom, a teknősbéka hangja szólít a távolból' őszinte kinyilatkoztatása." - mondta egykor mesterünk, Vadalma, és igaza volt (még ha el is írta Monty nevét eredetileg).
"A Zardoz jó, és sajnos bőven ráfér a népszerűsítés: komoly kultmozi státuszt vívott ki magának az idők folyamán (ez a furcsa filmek privilégiuma), de általában csak 'Sean Connery vicces filmje' gyanánt hivatkoznak rá, ami csúnya melléfogás. A nagyközönség természetesen a neves főszereplő alapján azonosítja a mozikat, ám itt távolról sem a középszerbe gyakran és szívesen süllyedő Connery akárhányadik opusáról van szó, hanem Boorman Kubrick-kal feleselő perverz, szatirikus megzuhanásáról.", "Boorman műve elgondolkodtató, egyedi, elvont, gúnyos vizuális orgia, ráadásul igazat adhatunk a tagline-nak, amellyel annak idején forgalmazták: 'Beyond 1984, Beyond 2001, Beyond Love, Beyond Death'. A Zardoz túlmegy Orwellen, Kubrickon, a bevett paneleken – kockázatot vállal, és nem veszít." - mondta szerénységem még fiatal korában, és igaza(m) volt.
Megkerülhetném a végső verdiktet azzal, hogy "az igazság nyilván valahol a kettő között van", de a Zardoz van annyira beteg mozi, hogy egyszerre mindkét vélemény maradéktalanul igaz legyen: egy túlértékelt, mégis népszerűsítésre szoruló, paródiába hajló abszurd-szatirikus-(ön)ironikus kult sci-firől beszélünk, amely egyesíti magában a 2001, a Szép új világ, a Bölcsész Közhelyszótár, az 1984 és Monty Python legtöbb érdemét. Ha egy ilyen mozi puszta lététől nem ürít a bokájára minden rendes cinefil, beleértve Mr. Tarantinót is, akkor nem tudom, mitől.