FRANKENSTEIN VISSZATÉR
Doktor Frankenstein, a féktelen tudásszomjának köszönhetően túl messzire merészkedő zseni az ipari forradalmak és mind újabb felfedezések lázában égő tizenkilencedik század emblematikus figurájává vált. Az elbizakodott, de kontár teremtő és a bűnre és szenvedésre ítélt kreatúra története azóta is érvényes maradt.

Sepsi László: A legenda húsa (Mary Shelley Frankensteinje)
Varró Attila: A tökéletlen trükk (James Whale rémfilmjei)
Barkóczi Janka: A Frankenstein-együttható (Beszélgetés Mundruczó Kornéllal)
Báron György: Szörnyek évadja (Mundruczó Kornél: Szelíd teremtés – A Frankenstein-terv)

NOLAN & NATALI
Nolan dramaturgia kiindulópontja főhőseinek belső konfliktusa: személyiségzavara, megszállottsága. E 21. századi szellemiség zsánerbe burkolt, ugyanakkor eredeti megfogalmazásában rejlik Nolan sikere. Legyen szó amnéziás bosszúállóról (Memento), a denevéremberről, versengő viktoriánus bűvészekről (A tökéletes trükk), vagy épp álom-kémekről (Eredet).

Géczi Zoltán: A könyörtelenség színháza (Vincenzo Natali)
Baski Sándor: Isteni játék (Vincenzo Natali: Hibrid)
Schreiber András: Felhő a feje fölött (Christopher Nolan)

MAGYAR MŰHELY
Deme Tamás: A szelíd lázadók (Dárday István és Szalai Györgyi)
Dárday István – Szalai Györgyi: Hogyan kezdett új életet Préri János (Filmnovella)

KORDA ZOLTÁN
Takács Ferenc: Az örök második (Korda Zoltán)
Kriston László: A szerencse fiai? (Beszélgetés David Kordával)

FILMISKOLA: A MOZGÓKÉP
Cinemascope moziképe tökéletesen alkalmas volt a végtelen vadnyugati tájak és a magányos cowboyok megjelenítésére a mozivásznakon, de életképtelennek bizonyult a filmnézés kitüntetett színterévé vált televízió képernyőjén. A kisképernyők szűkös terében eltűnt, megcsonkult az addig szélesvásznú világ.
Gelencsér Gábor: Kompozíciók sodrás(á)ban (Az el-rendezés művészete) 
Varró Attila: A négy mesterlövész (Filmkép a tévében)
Margitházi Beja: Térzavarból képerő (Fahrt és zoom)

FRANCIA KÉPREGÉNYFILM
Bayer Antal: Édes Adél (Luc Besson: Adéle Blanc-Sec)
Nagy Krisztián: A Goscinny-örökség (Francia képregényfilmek)
Barkóczi Janka: Iráni hímzések (Marjane Satrapi: Asszonybeszéd)

FESZTIVÁL
Varga Balázs: Tarts Keletnek! (Wiesbaden)

KÖNYV
Baski Sándor: Könnyed horrortánc (Stephen King: Danse Macabre)

SPORTMOZI
Ardai Zoltán: Padlón mindannyian (A bokszmúlt képei)

KRITIKA
Gorácz Anikó: Szelíd motorok (Gróó Diana: Vespa)
Kolozsi László: Üdvözlégy Baaria (Giuseppe Tornatore: Baaria)

A címlapon: Vincenzo Natali: Hibrid (Delphine Chanéac)– A Budapest Film bemutatója