Rapszodikusan jelentkező Moziklip rovatunkat csak egy olyan nagyágyú robbanthatja ki az önkéntes hibernációból, mint Spike Jonze. Jonze 2005 óta csak négy klipet rendezett, a kilencvenes években nyújtott tempójához képest nevetséges mennyiség. Közben persze még ott volt a hányatott sorsú Sendak-adaptációja, az Ahol a vadak várnak is, de akárcsak a vele egy időben indult nagy klipes generáció (Jonathan Glazer, Michel Gondry, Chris Cunningham), csak hébe-hóba jelentkezik új zenés munkával.

De itt van, végre, 2010-ben új Spike Jonze videoklip, ráadásul az LCD Soundsystemnek! Igaz, hogy tulajdonképpen a koncepciója egy másik munkájának anarchistára vett változata, azért szórakoztató látni, ahogy James Murphy-t, Nancy Whanget és Pat Mahoney-t (sorban: főember, billentyűs-énekes, dobos) abuzál egy csapat punkpanda, vicces az élőhang is. De az utolsó kaotikus pillanatokban - főleg amikor Mahoney beleiszik a pezsgőbe - azért látni, hogy ez az egész nem komoly. Kár, mert így csak egy mókás, de nem végigvitt ötlet. Mint egy koleszos beavatás. Vagy egy kevésbé sikerült Jackass-szkeccs.