A magyar népszerű-tudományos dokumentumfilmezés kitűnő rendező-operatőrére emlékezik barátja és pályatársa. 

„Édesapádat régebben ismertem meg, mint téged. Nyugdíjas mozigépészként dolgozott a műhelytelepi kultúrházban, ahová filmvetítésekre is el-eljártam. Azt csak jóval később tudtam meg róla, hogy miközben villanyszerelőként dolgozott a MÁV Főműhelyben, valóságos munkásértelmiségi volt. Versmondóként országosan ismertté vált, színészként és rendezőként pedig sokáig meghatározó személyisége volt a Magyarság Dal és Önképző Egylet színjátszó csoportjának.

Nyolc gyermekének egyikeként benned is hasonló késztetések munkálkodhattak, hiszen a Színház- és Filmművészeti Főiskolán szereztél operatőri diplomát – Illés György tanítványaként, 1961-ben.

1962-től a Híradó és Dokumentumfilm Stúdió munkatársa lettél, ahol a legtöbbször Mészáros Márta és Kis József filmjeit fényképezted igényesen, szépen. Műveikben emlékezetes képsorokat tártál elénk az emberarcokon s a hazai világon túl a Közel- és a Távol-Keletről is.

Mikor Kis József érdeklődése az ismeretterjesztő filmek felé fordult, bebizonyosodott, hogy a természet és a kultúrtörténet megjelenítésében is csodákra vagy képes. Herman Ottó néprajzi munkásságának szentelt filmjeiteket, a Hortobágyról készítettet, valamint a kortárs népművészeket bemutatókat mind-mind operatőri díjra találták érdemesnek a miskolci rövidfilm-fesztiválokon.

Az önálló rendezés terepén is kipróbáltad magad, és 1979-től a Népszerű Tudományos és Oktatófilm Stúdió állományába kerültél mint rendező-operatőr. Míves munkáid között volt az Aranymosás a Dunán, A nemzet könyvtára, A gyulai Tűs-gát és Az utolsó műszak, melyeket egytől egyig az érték, a teljesítmény, a hagyomány, a szépség és igazság s az emberség melletti elkötelezettséged hat át. Ugyanez a hozzáállás jellemzi líraian dokumentatív sorozataidat: A Vasutas variációkat és a Bordalt is. Utóbbiban valódi eső, hamisítatlan vihar és igazi hóesés képeit is látjuk, amelyek felvételéhez sok türelemre és komoly eltökéltségre van szükség. Ezen erényeid segítettek ahhoz is, hogy a digitális technikát korán elsajátítva saját műhelyt alakíts ki, amelyben a felvételtől a vágásig, keverésig mindent önállóan el tudtál végezni. Amikor egyre rosszabb idők jöttek a magyar rövidfilmre, annak ellenére, hogy korábban jó csapatjátékos voltál, utolsó másfél évtizededben afféle szakmai Robinsonként magadra utalva tevékenykedtél. Míg csak győzted erővel, egészséggel, nem hagytál fel a filmkészítéssel.

Most már megpihenhetsz, hiszen filmértékek sokaságát hagytad magad után.”                                                                                                         

Duló Károly