H É T F Ő

Csapás a múltból
Hugh Wilson vígjáték-specialista (Rendőrakadémia, Elvált nők klubja) meglepően összeszedett szatírája egy fiatalemberről (Brendan Fraser), aki 35 év elteltével elhagyja a földalatti bunkert, amelybe apja (Christopher Walken) költöztette a családot a kubai rakétaválság idején.
Vetítik: RTL Klub - 14:20

A Fideszes zsidó, a nemzeti érzés nélküli anya és a mediáció
Tanulságos és időszerű dokumentumfilm a rokoni-baráti kapcsolatokat érő politikai hatásokról.
Vetítik: Duna - 20:45

Bakaruhában
Fehér Imre klasszikusa Hunyady Sándor műve alapján, Pécsi Sándor, Bara Margit, Lázár Mária és Darvas Iván főszereplésével.
Vetítik: Filmmúzeum - 21:00

Összeesküvés-elmélet
Richard Donner filmje korrekt thriller, bár a nagy paranoiamozik (Magánbeszélgetés, A Parallax-terv, Maraton életre-halálra stb.) színvonalát távolról sem hozza. Ezúttal Mel Gibson és Julia Roberts privát szféráját és életét veszélyeztetik a nagy-titkos gonoszok.
Vetítik: Viasat3 - 21:20

Top 50-es listánkból, amelyben az évtized filmjeit rangsoroltuk, több kommentelőnk is hiányolta a magyar filmeket – joggal. A Filmszemle apropóján most pótoltuk a hiányosságot, és szavaztunk az elmúlt évtizedben bemutatott magyar filmekre. Az alábbi listát ezúttal nem a blog teljes stábja, hanem a Filmvilág szerkesztősége állította össze, név szerint Létay Vera, Schubert Gusztáv, Varró Attila, Schreiber András és Baski Sándor. Pontosabban: külön-külön szavaztunk a személyes kedvenceinkre, majd összesítettük a listát, amely 10 tételből áll ugyan, de 2-2 esetben holtverseny alakult ki.

Duncan Jones első filmje mértéktartó, mégis elevenünkbe vágó sci-fi. A film hőse, Sam három éves, magányos holdbéli tartózkodása végén jár, és már alig várja, hogy hazatérjen a földre feleségéhez és kislányához - lassan már csak a rájuk való emlékezés tartja benne a lelket. Azonban utolsó két hete finisében hallucinációk kezdik gyötörni. Azt látjuk, hogy a hős belvilága a külvilágra vetül, s önmagát kapja vissza külső ingerként, azaz hallucinál. Tudattalan képzetei megelevenednek, kezd becsavarodni, s elkezdjük félteni, érezzük, hogy ebből valami baj lesz. S valóban, egyik víziója miatt balesetet szenved mindennapos holdjárása közben.

(Az elemzés spoileres!)

H É T F Ő

A Noszty fiú esete Tóth Marival
Mikszáth Kálmán klasszikus regényének klasszikus filmváltozata klasszis színészekkel.
Vetítik: Filmmúzeum - 21:00

Parttól partig
Paul Mazursky tévéfilmje a Tágra zárt szemek és a Darling Oscar-díjas írójának művéből Richard Dreyfuss, Judy Davis, Selma Blair, Maximilian Schell, Fred Ward, Saul Rubinek és a rendező főszereplésével.
Vetítik: M1 - 21:30

Silent Hill
A népszerű játék nem túl koherens, de hangulatos adaptációja a Christophe Gans – Roger Avary párostól. Előbbi a Farkasok szövetsége rendezője, utóbbi a Ponyvaregény Oscar-díjas írója, A vonzás szabályai elismert rendezője és a Ventura Megyei Börtön őreinek kedves ismerőse.
Vetítik: TV2 - 00:50

Roman Polanski a 2002-es Zongorista óta csak egyszer rendezett (Twist Oliver, 2005), de nyilván nem csak ennek, hanem a letartóztatása miatti botránynak is köszönhető, hogy legújabb filmjét jóval nagyobb érdeklődés övezi. A The Ghost Writer-t már azelőtt leforgatta, hogy tavaly szeptemberben a svájci rendőrség elfogta volna, de az utómunkákat már a háziőrizetből kellett irányítania. A Robert Harris egyik regényéből adaptált politikai thriller főhőse egy drámaíró (Ewan McGregor), akit egy korábbi brit miniszterelnök (Pierce Brosnan) kér fel arra, hogy segítsen megírni a memoárját, és eközben veszélyes összefonódásokra bukkan.

Oliver Stone legújabb filmjét áprilisban mutatják csak be az amerikai mozik, de már meg is érkezett az első teaser. A Wall Street: Money Never Sleeps a Tőzsdecápák folytatása, a történet szerint Gordon Gekko (Michael Douglas) 14 év után kiszabadul a börtönből, és, hogy rendezhesse kapcsolatát a lányával, megpróbál a vőlegényének, egy fiatal befektetési tanácsadónak (Shia LaBeouf) segíteni a cégét fenygető tőzsdemanipulátor (Josh Brolin) elleni küzdelemben. Az alábbi ízelítőből ítélve Stone a humort sem felejtette ki a filmből, a téma pedig (a történet szerint még a gazdasági válság előtt vagyunk, és csak Gekko észleli a közelgő katasztrófa jeleit) megannyi ziccert kínál. Poszter a tovább után.

MAGYAR MŰHELY
Gorácz Anikó: Oda az igazság (Beszélgetés Jancsó Miklóssal)
Kolozsi László: A metaforagyártó (Beszélgetés Hajdu Szabolccsal)   
Reményi József Tamás: Hiszen béke van (Hajónapló ’89 – ’09)   

HANEKE
Haneke mindeddig kizárólag saját korát filmezte, cannes-i Arany Pálmás történelmi filmje sem visszaemlékezés: az 1913-ban, egy elfojtásokkal, tilalmakkal teli német kisvárosban játszódó Fehér szalag azt a pillanatot idézi, amikor az évszázados régi rend darabjaira hullott és a kaotikus jelenkor, a „büntetőszázad” elkezdődött.

 

Földényi F. László: A lélek kulisszái (Michael Haneke: A fehér szalag)   
Pálos Máté: Sokkterápia (Haneke trilógiája)   

OLASZ POLISZ
Parlamentáris demokráciában nehezebb a pártvezérek élete -- és nehezebb az életüket filmre vevő rendezők dolga is. Az olasz film történetében viszont nem ritka a kemény politikai szatíra, Elio Petri, Mario Monicelli, Damiano Damiani örökségét nemrég két kortárs film porolta le: a Kajmán, Moretti könyörtelen Berlusconi-pamfletje és Paolo Sorrentino éles iróniájú Andreotti-portréja, az Il Divo.

Pintér Judit: Távol Rómától (Ermanno Olmi – Valóság és utópia)   
Ermanno Olmi: Hit, remény, filmszeretet (Szellemi útitársak)   
Bikácsy Gergely: Isteni kajmánok (Olasz elnökfilmek)   

SHERLOCK HOLMES
Takács Ferenc: A detektív és a dandy (Sherlock Holmes a moziban)   
Baski Sándor: Sherlock, a spíler (Guy Ritchie: Sherlock Holmes)

MESEDIMENZIÓK
Az amerikai animáció a Disney stúdió regnálásának végeztével hatalmas változáson ment keresztül, a zsánert a fejlődő technika iskolák sokaságára tagolta. Az 1990-es évek közepétől előretörtek a háromdimenziós számítógépes képalkotási technikák, Tökéletes térhatás, CGI, motion capture, rotoscoping -- az elmúlt évtized az egészestés animáció forradalmi átalakulását hozta. A nagy kérdés: a high tech mellett marad-e hely a kreativitásnak. 

Géczi Zoltán: Kreatív káosz, áldott zűrzavar (Mai amerikai animáció)
Szabó Noémi: Újratöltve (A klasszikus mesék metamorfózisa)   
Klág Dávid: A bábok élete (Anilogue)   
Hámori György: Lengyel hardkor (Beszélgetés Tomek Baginskival)   
Sepsi László: Nextgen (James Cameron: Avatar)   
Varró Attila: Végtelen történetek (Mamoru Oshii: Égenjárók)   

FESZTIVÁL
Schreiber András: Langyosabb napok (Verzió)   

NETMOZI
Baski Sándor: Csalfa remények (A filmelőzetesek története 2.)   
       
KÖNYV
Kelecsényi László: Senki sem tökéletes (303 magyar filmszínész)    

KRITIKA
Schubert Gusztáv: A lúzer utolsó éjszakája (Dyga Zsombor: Köntörfalak)   
Barotányi Zoltán: Tizenhat tonna (Michael Moore: Kapitalizmus – Egy szerelmi történet)   

A címlapon: Michael Haneke: A fehér szalag (Thibault Sérié) -- A Cirko-film--Másképp Alapítvány februári bemutatója.
 

TOY STORY – JÁTÉKHÁBORÚ 1-2. – A régebbi filmek 3D-be konvertálása és újra bemutatása bomba üzlet a stúdiók számára -- gyakorlatilag engedély a pénznyomtatásra.  A 3D-őrületből természetesen a Pixar sem akar kimaradni. Legújabb produkcióikat (WALL-E, Fel!) már ebben a formátumban készítették el, ahogy az idén júniusra időzített Toy Story 3-hoz is kell majd a speciális szemüveg. Ennek apropóján kerül most mozikba az első két rész háromdésített verziója. Hogy mennyit ad hozzá a harmadik dimenzió ezekhez a filmekhez, erősen kérdéses (a Fel! például hagyományos 2D-ben is tökéletesen élvezhető lett volna), de egy próbát talán megér. 

SZÖKŐHÉV – Amerikai romantikus komédia Amy Adams-szel. Nem láttuk.

SZÁLLÍTMÁNY – Antal Nimród második hollywoodi megbízatása. Az Elhagyatott szobához hasonlóan sajnos ezúttal sem dolgozhatott igazán jó forgatókönyvből (az írónak, James V. Simpson ez az első munkája -- meg is látszik rajta), de kihozta az anyagból a maximumot. A történet szerint egy páncélautó biztonsági őrei önrablást próbálnak megkísérelni, a tervbe azonban - hogy-hogynem - hiba csúszik. Antal a hollywoodi filmektől szokatlan alapossággal és ráérős tempóban vezeti be a főszereplő karakterét és ügyesen fokozza a feszültséget. Neki, illetve Andrzej Sekula (Kutyaszorítóban, Ponyvaregény) képeinek köszönhetően a Szállítmány fajsúlyosabb filmnek tűnik, mint amilyennek a szerény történet alapján ígérkezne.

ARMORED – amerikai, 2009. Rendezte: Antal Nimród. Írta: James V. Simpson. Kép: Andrzej Sekula. Szereplők: Matt Dillon, Laurence Fishburne, Columbus Short, Jean Reno. Forgalmazó: InterCom. Feliratos. 88 perc.


A hét bemutatója:  A HETEDIK KÖR

Sopsits Árpád lételméleti kalandfilmjének sorsa meglehetősen hányattatott: eredetileg a 2008-as Filmszemlén vetítették volna először, de nem készült el időben, majd a decemberi mozis premier is elmaradt, a 2009-es Szemle után pedig a kritikák többsége néhány rövid mondattal letudta a filmet. Pedig A hetedik kör ennél jóval többet érdemelne: bátor, sőt vakmerő alkotás, amelytől valószínűleg kényes témája (gyereköngyilkosság) miatt tartottak a forgalmazók és kritikusok. (A filmről még a tavalyi Szemle előtt beszélt a rendező a Filmvilágban, de spoileres volta miatt kizárólag a film után ajánlom az elolvasását.)  A bemutató érdekessége, hogy a filmet az M1 már leadta, így várhatóan nem fogják a nézők megostromolni a mozikat (persze erre a tévés premier nélkül se lett volna nagy esélye.)

A hetedik kör - magyar, 2008 - Rendezte és írta: Sopsits Árpád. Kép:  Győri Márk. Zene: Erdélyi Péter és Tóth Péter. Szereplők: Trill Zsolt (Gábor atya), Csuja Imre, László Zsolt, Danyi Judit, Szakács Eszter, Létay Dóra (Melinda anyja). 107 perc
 

H É T F Ő

Az utolsó majomember
Különleges mozi a dokumentumfilm, dráma és kísérleti film határán.
Vetítik: TV2 - 11:35

K-Pax – A belső bolygó
Iain Softley filmje egy furcsa férfiről (Kevin Spacey), aki állítása szerint egy idegen bolygóról érkezett, amiben a pszichiátere (Jeff Bridges) – nem túl meglepő módon – kételkedik.
Vetítik: Viasat3 - 21:20

Csontváry
Huszárik Zoltán második, egyben utolsó nagyjátékfilmje.
Vetítik: Filmmúzeum - 00:25

Ha sarkítós kedvemben lennék, simán mondhatnám azt, hogy Martin Scorsese karrierjének nagyrésze abból állt, hogy filmjeiben örökzöldekre - de mindenek felett a Gimme Shelterre - rendezett videoklippeket. Furcsa is, hogy a legelső klipes munkáját csak 1987-ben készítette, igaz, akkor rögtön Michael Jacksonnak. A Bad taglalásától eltekintünk, aki már látott MTV-t életében, az legalább harmincszor látta - bár a dagályos hosszú változatot nem biztos.

Báthory Erzsébetet szadista szörnyként tartja számon a közhiedelem, a ponyva és a mozi. Jakubisko filmje kísérlet a véres legenda realista magyarázatára.

„De szeretni csak áldozatok árán lehet. S valahány áldozat, mind vérrel kell megpecsételni.” (Joseph Sheridan LeFanu: Carmilla)

A Rubik-kockán, a gulyáslevesen és Puskás Ferencen túl akad még egy világhíres (ez esetben inkább hírhedt) hungaricum: a csejtei várúrnő, Báthory Erzsébet.

A baljóslatú név hallatán leszbikus orgiák, kannibáli lakomák, öncélú kegyetlenkedések, meggyalázott jobbágylányok képe sejlik fel előttünk – a kulturális emlékezet csak nehezen szabadul a véres grófnő nyomasztó figurájától. Pedig a Kárpátok női Draculáját a magyar és nemzetközi történészszakma java része rehabilitálta már, igaz a másik fele továbbra is él a gyanúperrel, hogy Báthory Erzsébet (1560–1614) korának egyik „legkegyetlenebb sorozatgyilkosa”, „súlyosan terhelt”, „skizofrén és őrült”, „gonosz és kártékony”, „szexuálisan aberrált” volt.

Metamorphosis Transylvaniae
A Báthory-legenda egyes elemeinek bérelt helye van a várúrnőről szóló műalkotásokban – a filmvilág csak nehéz szívvel mondana le a meztelen szüzekkel körülvett, fiatalsága megőrzése érdekében vérben fürdőző, ezüst kupákból vért kortyolgató vagy S/M kellékekkel körülvett Erzsébet expresszív látványáról (Countess Dracula, Erkölcstelen mesék, Metamorfózis, Stay Alive – Ezt éld túl).

Hogy a szexuál-horror-legenda a mai napig makacsul tartja magát, valószínűleg összefüggésben áll azzal, hogy a csejtei szörny vérrokonain kívül egy másik nemzetséggel is rokonságot ápol, igaz csak szellemit: alakjában olyan archetipikus mítoszok, örök életű hiedelmek, vándormotívumok öltenek testet és élnek tovább, mint például a vámpír-legendák, az antropofág rítusok vagy az „ifjúság kútjáról”, az életelixírekről szóló babonák.

VÉN CSONTOK – John Travolta és Robin Williams komédiája, a két főszereplőnek (egyikük agglegény, a másikuk elvált) egy hatéves ikerpárt kell pesztrálnia, ami nyilván tréfás bonyodalmakhoz vezet. A rendező, Walt Becker korábban olyan opuszokhoz adta a nevét, mint az Én és én, meg a tehén, a Buliszerviz vagy a Faterok motoron. 
A Filmvilág kritikusa szerint: „Nem valószínű, hogy a Vén csontok alkotói a filmcímmel reflektálni kívántak a mű minőségére, de sikerült nekik: a mindössze 88 pilledt percet kitevő darab alapötletét és gegparádéját tekintve is jócskán túl van szavatossági idején.” (Alföldi Nóra kritikája a februári számban olvasható.)

POKOLI ÉDENKERT – A korábban forgatókönyvíróként (A szökevény, Waterworld, G. I. Jane) majd rendezőként is bemutatkozó (Pitch Black, Riddick - A sötétség krónikája) David Twohy thrillere három nászutas pár rémálomba torkolló hawaii-i kiruccanásáról.  Főszereplők: Steve Zahn és Milla Jovovich.
A Filmvilág kritikusa szerint: „A lagymatag kezdést teljesen átértelmező fordulat után Twohy végre lendületbe jön: filmjén eluralkodik az a B-mozis báj – logikátlanágaival és abszurd aranyköpéseivel együtt – , ami az eddigi életművet is gyorsfogyasztásra alkalmassá tette, de mindez felettébb kevés ahhoz, hogy a Pokoli édenkertet a középszer fölé emelje.” (Sepsi László kritikája a januári számban olvasható.)

IGAZSÁG – török filmdráma magyar producerrel (Kántor László) és operatőrrel (Miklauzic Márton). Egyelőre nem láttuk, jobb híján itt a szinopszis a port.hu-ról: Asya anyósa ittas vezetése miatt egy balesetben elveszti férjét, melyet nem képes feldolgozni, s a vétkes nőnek nem tud megbocsátani. Miközben nem tud elszakadni múltjától, egyetemi tanárként egy 91 évvel ezelőtti gyilkosság vizsgálatát kezdeményezi diákjainak. Nem sejtik, hogy az Ottomán Birodalomban történt eset kutatása több helyen ellenállásba ütközik, s felszínre kerülnek társadalmi feszültségek, elfojtott kulturális hagyományok. A kutatás egyre veszélyesebbé válik, Asyat ismeretlenek kezdik telefonon zaklatni, s figyelik meg titokban.

Csókolj halálosan (Kiss me deadly, 1955) Rendezte: Robert Aldrich. Írta: Mickey Spillane regénye alapján A. I. Bezzerides. Szereplők: Ralph Meeker (Mike Hammer), Albert Dekker (Dr. G. E. Soberin), Paul Stewart (Carl Evello), Juano Hernandez, Gaby Rodgers, Maxine Cooper, Cloris Leachman, Jack Elam, Strother Martin.

Utazók, útra fel! – Mit kell tudni róla?

Robert Aldrich első fontosabb munkáinak egyike, egyben a hard-boiled krimiiskola manírjait csúcsra járató Mike Hammer-regények legelismertebb filmadaptációja. A bemutató idején nem volt kiugró siker, a francia új hullám rendezővé avanzsáló kritikusai azonban pajzsukra emelték miatta Aldrich-et, így a kegyetlenségében is ironikus Csókolj halálosan fontos alkotás, agyonelemzett kultfilm és a kései noir alapműve lett. Hosszú távon is a rendező jött ki legjobban a történetből, aki merész, kritikus hangvételű, haladó szellemű műveivel a függetlenségre törő, rebellis Hollywood nagy öregje lett, úttörő alkotások sora fűződik a nevéhez (leszbikus csábítás játékfilmen – The Killing of Sister George, közömbös bűnözők vívják meg a tisztek háborúját – A piszkos tizenkettő, az Álomgyár és a sztárkultusz nyílt kritikája – The Big Knife, Mi történt Baby Jane-nel?, Vietnam-allegória a Vadnyugaton - Ulzana portyája etc.). Mickey Spillane, Mike Hammer atyja ugyan óriási anyagi sikert könyvelhetett el műveivel, ám a kritikusok a mai napig nem rehabilitálták, és a mozival sem volt sok szerencséje. A főszerepet alakító Ralph Meeker sem vált sztárrá, kedvelt karakterszínészként tengette életét a periférián.

H É T F Ő

Szükségállapot
Edward Zwick (Szenvedélyek viharában, Véres gyémánt) akcióthrillere Denzel Washington, Annette Bening, Bruce Willis és Tony Shalhoub főszereplésével.
Vetítik: Cool - 21:10

Letaszítva
Gregory Hoblit (Legbelső félelem) természetfeletti thrillere Denzel Washington, John Goodman, Donald Sutherland, Embeth Davidtz, James Gandolfini és Elias Koteas főszereplésével. Ha a Kedves Olvasó képtelen választani a két nagyjából azonos időpontban kezdődő Denzel Washington-thriller között, kérem, ne essen pánikba! A Szükségállapotot a Cool 01:10-kor megismétli. (Még szerencse...)
Vetítik: Viasat3 - 21:20

Noriega – A sors kegyeltje
Roger Spottiswoode tévéfilmje Bob Hoskins főszereplésével.
Vetítik: TV2 - 00:50

Mit vár az egyszeri néző a nyolcvanas évek Brian De Palmájától? Osztott képernyőt! Hitchcock-hommage-t! Nevetséges sztorikat! Korhatáros szexet! Eltúlzott erőszakot! Na és Bruce Springsteent a színpadon? Semmi flanc, semmi cseles világítás, semmi vizuális trükk, semmi De Palmás őrület. Egészen a befejezésig ráadásul úgy tűnik, mintha ez egy koncertfelvétel lenne, pedig nem az, egy koncert előtt forgatták, de csak a befejezéskor lesz világos, amikor a fruskaképő Courtney Cox az énekes kérésére elkezd táncolni a színpadon.
 

Már említettem, hogy ide nem szoktam beválogatni olyan klippeket, amik egy filmhez készültek és felhasználnak a filmből is részleteket. Itt kivételt kell tennem, mert a Relax negyedik (!) változata pontosan olyan, mint amit felsoroltam a poszt elején. Az elejétől a végéig egy De Palma-munka, nem csoda, hiszen az Alibi testhez készült.

Tôkyô sonata - japán, 2008. Rendezte: Kiyoshi Kurosawa. Írta: Kiyoshi Kurosawa és Sachiko Tanaka. Szereplők: Teruyuki Kagawa (Ryuhei), Kyôko Koizumi (Megumi), Yu Koyanagi (Takashi). 119 perc.
Vetítik: Cinemax -  január 15. - 14:35; Január 19. - 6:00;  18:00

A kortárs japán horrorfilm alapfigurája, Kiyoshi Kurosawa (Cure, Pulse) látszólag fényévekre távolodik dédelgetett zsánerétől, amikor legfrissebb mesterdarabjából kizárja a természetfelettit: szociálisan érzékeny családi drámájában az apa munkahelyének elvesztése katalizálja az egymástól elidegenedett família szétbomlásának borzalmát. A családfő eltitkolja a kirúgását, minden erejével azon van, hogy fenntartsa napi rutinját és látszat-autoritását -- utóbbi ellen mindenki lázad a maga módján (a háztartásbeli feleség jogosítvány megszerzésével fokozza mobilitását, az idősebbik fiú beáll az amerikai hadseregbe, míg a kisebbik titokban zongoraleckéket vesz az uzsonnapénzéből).

Kurosawa világvége-hangulatú, depresszív mozijának különlegessége, hogy a címben idézett zenei formára húzza fel cselekményét: egy ponton kifordítja magából a valóságot, rögrealista alkotása groteszk-szürreális fordulatot vesz, hogy végül az összes családtag hazatalálhasson. A shomin geki e posztmodern átirata egészen széles érzelmi skálán mozgó, megsemmisítő erejű hullámvasút – nemcsak a Kurosawa-életmű, hanem az egész évtized egyik legragyogóbb filmes letéteménye.

(A film szerepelt a blog évtized-értékelő TOP 50-es listáján, az ajánló szöveget onnan emeltük át.)

Walter Rhum egy fiatal srác, akinek a gördeszkázás a szenvedélye, legnagyobb álma pedig, hogy sikerül egyszer bejutnia a világ legnagyobb gördeszkás cégéhez, a Machotaildrop-hoz. És sikerül neki. De miért is érdekes mindez? Elsősorban azért, mert részben Magyarországon forgott az egyébként kanadai gyártásban készülő film, és feltűnik benne egy trabant volánja mögött a karakteres arcú Bicskey Lukács, aki ráadásul a jelek szerint az egyik fő(bb)szerepet alakítja. Másrészről pedig (az előzetes alapján) egyáltalán nem szimpla coming of age filmről van szó, hanem egy látványosan elborult, szürreális agymenésről, amit az egyik kritikus egy olyan modern Grimm meséhez hasonlított, ami történetesen a gördeszkázásról szól. A trailer magáért beszél (angolul sem muszáj tudni hozzá).

A NIBELUNG-LAKÓPARK –- Mundruczó Kornél 2004-ben rendezte meg az azonos című, Térey János által írt verses drámát a Budavári Sziklakórházban, a Krétakör produkciójában. A filmváltozat nem tényleges adaptáció, csupán az eredeti előadás rögzítése, inkább kisebb, mint nagyobb változtatásokkal, ugyanazokkal a színészekkel, de más helyszínen (a nemrég bezárt Lipóton, vagyis az Országos Pszichiátriai és Neurológiai Intézetben). Azok számára, akik látták az eredeti darabot, talán érdekes (és követhető) lehet a produkció, másnak kevésbé: eredeti közegén kívül nem működik, nem működhet az efféle, személyes nézői jelenlétre építő előadás. Mindezt persze nem kevés öniróniával már Tilo Werner (a narrátor-idegenvezető) is kimondja a trailer végén:

A kilencvenes években még nagy fesztiválkedvencnek számító Atom Egoyan egy ideje már könyedebb, saját stílusjegyeit csak nyomokban felvillantó filmeket forgat. Az igazság fogságában erotikus thrillere hozzánk is eljutott (DVD-n is megjelent), a 2008-as Adoration című drámája már nem, ráadásul különösebb kritikai visszhangot sem váltott ki. Legújabb, a tavalyi Torontó-i Fesztiválon debütált filmjével (amely a francia Nathalie... feldolgozása) újra a thriller műfajához tért vissza: a Chloe története szerint a Julianne Moore által alakított orvosnő felbérel egy prostituáltat (Amanda Seyfried), hogy próbára tegye férjét (Liam Neeson), akiről régóta sejti, hogy félrelép. A Screen Daily kritikája szerint bár a film nem említhető egy lapon a rendező korábbi nagy sikereivel, fel lehet bizonyos hasonlóságokat fedezni benne A kárbecslővel vagy az Exoticával. (Az alábbi trailer valószínűleg túl sok mindent elárul a történetből, úgyhogy csak az kattintson, akit ez nem zavar.)

Coffy - amerikai, 1973. Rendezte és írta: Jack Hill. Szereplők: Pam Grier (Coffy), Booker Bradshaw (Howard), Robert DoQui (King George), Sid Haig (Omar). 91 perc.

Utazók, útra fel! – Mit kell tudni róla?

A Foxy Brown-ról, a Coffy nem hivatalos folytatásának szánt blaxploitation-klasszikusról már esett szó a rovatban. Mindkét film főszerepét Pam Grier alakítja, aki ekkor vált a filmtörténelem első fekete akcióhősnőjévé. A gyártó AIP (American International Pictures) eredetileg a hasonló tematikájú Cleopatra Jones-t akarta leforgatni, de a szóbeli megállapodás ellenére elvesztették a jogot, így – jobb híján – megbízták Jack Hill rendezőt a Coffy elkészítésével, egy jóval kisebb büdzséből. A film végül anyagilag és kritikailag is sikeresebb lett, mint a konkurencia produkciója.

Vállalom, a Karinthytól lopott cím erőltetett, de talán kifejezi a különbséget a Drakulával elhíresült ír és a hasonszőrű(nek tartott) szerzők között, és esetleg segít annak megfejtésében is, hogyan hozott a Fehér Féreg történetébe új minőséget az excentrikus filmrendező, Ken Russell.

Bram Stoker ugyanis (Poe-val, Lovecrafttel, és az „ifjabbak” közül mondjuk William Peter Blatty-vel ellentétben) nem különösebben tehetséges alkotó, amit már főműve, a Drakula  gróf válogatott rémtettei elolvasásakor érezni lehet. A vámpírirodalom klasszikusa annyiban nevezhető jobban sikerültnek Stoker utolsó regényénél, A fehér féreg fészkénél, hogy következetesebben mondja fel az enigmatikus, remekül kitalált főgonosz történetét, és a levélregényi formának köszönhetően a fogalmazás esetlenségét betudhatjuk az adott naplórészletet vagy levelet író szereplő mérsékelt nyelvi tehetségének. A fehér féreg fészke azonban nem mások „lopott” írásaiból összeálló fikció, az író ezúttal a mindentudó elbeszélő szerepében tetszelegve adja elő mindazt, amit szerinte a fehér óriáskígyóról (kígyóóriásról?) az olvasónak tudnia kell. És az bizony zavaros, nehezen követhető, ami azonban csak a kisebbik baj.

– Eszedbe jutott valaha is, miért kapta ’A Fehér Féreg Fészke’ nevet? Képzeld csak el a ’fehér’ szót dőlt betűkkel! Tudjuk, hogy hajdanán a kígyót féregnek hívták; de miért ’fehér’?
– Igazából nem tudom, uram; sosem tűnődtem rajta. Egyszerűen tudomásul vettem.
– Én is így tettem régebben. De bizonyos okból foglalkoztatott.
– Mi okból, uram?
– Egyszerűen és kizárólag azért, mert a féreg valóban fehér volt.

H É T F Ő

Sztriptíz
Andrew Bergman vígjátéka Demi Moore-ral és Burt Reynolds-szal, avagy melyik női főszerep érte dollárban kifejezve a legtöbbet akkoriban.
Vetítik: Cool - 21:10

Ál/Arc
John Woo akciófilmje.
Vetítik: Viasat3 - 21:20

Saját halál
Forgács Péter filmje Nádas Péter halálközeli élményéről.
Vetítik: Duna - 23:20

Red Rock West - Amikor egy bérgyilkos is több a soknál
John Dahl remek neo-noirja Nicolas Cage, Dennis Hopper, Lara Flynn Boyle és J. T. Walsh főszereplésével.
Vetítik: TV2 - 01:10

A múlt héten történelmi pillanathoz érkezett el a magyar televíziózás, immár negyedik alkalommal: véget ért a Szomszédok című teleregény (ismétlése), a sorozaté, amely egy másnapos trolivezető precizitásával dokumentálta a rendszerváltást megelőző és követő évek eseményeit. Jelen poszt szerzője esszével adózik a jeles esemény előtt a januári Filmvilágban (bár az írás megjelenése tulajdonképpen véletlen egybeesés), az alábbiakban pedig gondosan válogatott epizódrészletekkel mutatja be a fontosabb szereplőket, azok számára, akik a 90-es éveket egy másik kontinensen (esetleg hibernációban) töltötték. Mindenki más viszont kedvére nosztalgiázhat, majd a kommenteknél megoszthatja  velünk, melyek voltak a kedvenc Szomszédok-jelenetei. Jó szórakozást!

Vágási Ferencről három dolgot tudunk biztosan:

1. intézetben nevelkedett (ezt igyekszik minden második epizódban sértődötten a környezete tudomására hozni, hátha valaki még nem tud róla)
2. soha nem csinált semmi rosszat, ezért folyamatosan bűnügyekbe keveredik (többet verekszik, mint Terence Hill fénykorában)
3. ha van a nyomdászoknak Mozartja, az csak ő lehet (mono-, menő-, manó- és minden egyéb szedésben jártas, álmában is dolgozik)

Az utolsó pontból kiindulva nehéz értelmezni az alábbi videót, melynek tanúsága szerint a gazdagréti lakótelep Hihetetlen Hulkja nem ismeri a Windows-felhasználók ősi szabályát, azaz "Ha bármi gond van, reszetelj, aztán igyál egy kávét!"

Mostantól kezdve minden szerdán ejtünk pár mondatot az aktuális mozibemutatókról, kiemelve közülük a legfontosabbat / legérdekesebbet. Nem kritikákra, csupán rövid, hangsúlyozottan szubjektív ajánlókra érdemes számítani.

BARÁTOM ERIC -- Ken Loach, a brit "szociális realizmus" nagy mestere ezúttal a tőle megszokottnál könnyedebb filmet rendezett. Dramedy-jének főhőse egy manchesteri postás, aki épp egy komoly magánéleti krízist él át, amikor megjelenik előtte imádott idolja, Eric Cantona, a Manchester United egykori legendája, aki bölcs életvezetési tanácsokkal próbál névrokonán segíteni. A Barátom Eric messze van ugyan a rendező legjobb filmjeitől, de kedves, szimpatikus komédia, Loach híveinek csupán ajánlott, a Manchester United rajongóknak viszont kötelező. (A januári Filmvilágban a film kritikáján kívül egy Loach-portré is olvasható.)

Looking for Eric - brit, 2009. Rendezte: Ken Loach. Írta: Paul Laverty. Szereplők: Steve Evets, Eric Cantona, Stephanie Bishop. Forgalmazó: Cirko Film. 116 perc.