A CineFest versenyprogramjából már kaptunk ízelítőt, most pedig nyilvánossá vált a dokumentumfilmes és a kitekintő szekció programja is. Utóbbi ezúttal az Európán kívüli filmeket sorakoztatja fel, és külön szekciót kapnak a kínai (China Focus) és a török (Turkish Days) alkotások. A CineDocs idei válogatásában többek között megismerhetjük a miskolci születésű Pressburger Imre, és egy másik, a filmkészítési technológiák forradalmasításában élen járó mozilegenda, Leni Riefenstahl életét, Bartók Béla eddig sokak számára ismeretlen törökországi kitérőjét, vagy az író Nemere István rendületlen munkakedvének titkát

Az Oscar-díjas rendező, Martin Scorsese gyerekként találkozott először az angol Michael Powell és a miskolci születésű Emeric Pressburger filmjeivel, azóta rajong értük. Őt szólaltatja meg a Made in England: Powell és Pressburger filmjei című, Berlinale-ról érkező munkájában a négyszeres BAFTA-díjas veterán dokumentumfilmes, David Hinton. A filmfelújításokban és -megőrzésben is aktív szerepet vállaló Scorsese gazdag archív anyagokra támaszkodva, lelkesen járja körül az alkotópáros rendkívül gyümölcsöző együttműködésének évtizedeit.

A Riefenstahl betekintést nyújt Leni Riefenstahl művészi örökségébe és a náci rezsimhez fűződő összetett kapcsolatába. Andres Veiel rendező példátlan hozzáférést kapott Riefenstahl 700 doboznyi felvételből álló személyes archívumához, és azokat felhasználva készítette el az ellentmondásos filmrendező minden eddiginél komplexebb portréját. Az alkotás világpremierje a Cinefest előtt mindössze néhány nappal, a Velencei Nemzetközi Filmfesztiválon lesz.

A nagy sikerű Vadlovak – Hortobágyi mese és a Vad Magyarország rendezője, Török Zoltán évek óta Svédországban él párjával, két lányával és kutyájával. Rendszeres túráik során felfedezik az átalakulóban lévő vadon színes állatvilágát, és legizgalmasabb kirándulásaikhoz most a nézőket is útitársul hívják. A Változó vadon – Az én Északom amellett, hogy bemutatja a skandináv ország élővilágát a fókáktól a jávorszarvasokig, felhívja a gyerekek és a szülők figyelmét a természet szeretetére és védelmére. A film narrátora a 18. CineFest életműdíjasa, Molnár Piroska. 

A híres filippínó rendező, Lav Diaz egy beszédes kubai taxisofőrrel elegyedik diskurzusba Kuba utcáin autózva. Az Egy éjszaka Kubában forgatása során Tommaso Santambrogio rendező felkérésére az ezúttal riporter szerepet betöltő Lav egy titokzatos volt tábornok nyomába eredt, aki a Marcos-diktatúra vége után szökött meg a Fülöp-szigetekről, és öregemberként még mindig felelősségre vonás nélkül bujkál. 

Öt évvel ezelőtt Elsa Kremser és Levin Peter alkotópárosa személyesen kísérte el a CineFestre az Űrkutyák című filmet. Most legújabb darabjuk, az állatok szemszögéből fényképezett Álmodó kutyák került a programba. Egy csapat csavargó – hét kutya és egy nő – él Moszkva városának rejtekében. A filmben elmosódnak a kölcsönös függőség, és az állat-ember kapcsolatának határai. 

A Szarajevói Filmfesztiválról érkező, grúz Giorgi Parkosadze Rekviem a forró nyári napokért című alkotásának főszereplői Guri és édesanyja, Sonata. Az egész életüket egy távoli, hegyvidéki szurdokban töltötték. A család mindennapjaival ezt a városi civilizációtól távoli világot, és vele együtt a tradicionális földművelés, a méhészet és a sajtkészítés folyamatait ismerhetjük meg. 

A 2020-as tokiói olimpiára sosem látott történelmi sikerrel kvalifikálta magát öt török tornász, majd váratlan fordulat következett be: a COVID-19 járvány miatt elhalasztották a versenyt. Egész eddigi életükben az olimpiai álmot kergették, így elszántan készülnek továbbra is, hogy megszerezzék Törökország történetének első tornász olimpiai érmét. Ezt az emberfeletti munkát dokumentálja precízen a Napfogyatkozás című török alkotás.

Kázsmér Kálmán Bartók nyomában című dramatizált dokumentumfilmje Bartók Béla 1936-os törökországi gyűjtőútját járja végig. Ellátogathatunk Isztambultól Adanáig, és az út során világossá válnak a török és a magyar népzene közötti hasonlóságok.

Nemere István 50 éve van a pályán, ez idő alatt közel nyolcszáz kiadott könyvet szerzett, ezzel világrekordernek számít. Szalma Sándor Nemere István: Addig írok, amíg élek című életrajzi dokumentumfilmje nemcsak a szerző munkásságára fókuszál, hanem feltárja az e mögött rejlő magánéleti eseményeket, az író természethez és állatokhoz fűződő viszonyát, életfilozófiáját és romantikus oldalát is.

A Kitekintő szekcióban látható az Álmatlan éjszakákon: Paul Simon zenéje. A Simon and Garfunkel egykori tagjának immár hatévtizedes zenei karrierjébe nyerhetünk bepillantást az amerikai dokumentumfilmben. Az Oscar- és Emmy-díjas Alex Gibney rendező az éppen legújabb albumát rögzítő Simont kíséri el a stúdiómunkára, és idézi fel vele karrierje legfontosabb állomásait.

Zoljargal Purevdash alkotása, a Bár hibernálni tudnám magam az első Cannes-ban versenybe került mongol film. Főszereplője, a szegény tizenéves Ulzii elhatározza, hogy ösztöndíj reményében nyerni fog egy fizikaversenyen. Írástudatlan anyja viszont vidéken talál munkát, és a tél közepén otthagyja a fiút a testvéreivel. 

Az Emberrablás Rt.-ben Doc-ot és Zoe-t egy egyszerűnek tűnő emberrablással bízzák meg, ám helyette egy politikai összeesküvés kellős közepén találják magukat. Bruno Mourral féktelen akcióvígjátéka egyenesen Haitiről jutott el a legnagyobb amerikai filmfesztiválra, a Sundance-re, most pedig a CineFesten pályázik a fesztivál legszórakoztatóbb filmje címérere.

 A török Farukban egy filmes lánya dokumentálja apja isztambuli lakóházának közelgő lebontását. Asli Özge Berlinben a Nemzetközi Filmkritikusok Díját elnyerő alkotásban a 90 év feletti Faruk fokozatosan a film főszereplőjévé válik.

A Viszontlátásra Júlia! Cannes-ban keltett feltűnést, azóta Mohamed Kordofani filmje sorra járja a világ filmfesztiváljait. A Szudánba kalauzoló alkotás az országon belüli észak és dél ellentétét járja körül egy bűntudattal sújtott énekesnő szemén keresztül, aki igyekszik feloldozást nyerni, mert közvetve hozzájárult egy családapa halálához.

A Tatami az első olyan játékfilm, amelyet egy iráni és egy izraeli alkotó közösen rendezett, méghozzá a CineFestről korábbi munkáikkal jól ismert nevek: az iráni Zar Amir korábban a Szent pókkal a legjobb színésznő díját nyerte Cannes-ban, az izraeli Guy Nattiv pedig a Bőr című rövidfilmmel kapott Oscar-díjat. A pattanásig feszült sportfilmben – amely egyben a CineFest zárófilmje lesz – az iráni női judós Leilát az Iszlám Köztársaság felszólítja, a világbajnokságon színleljen sérülést és veszítsen, így élete legfontosabb döntését kell meghoznia.

A Sanghaji Nemzetközi Filmfesztivállal közös szervezésben megvalósuló China Focus program négy izgalmas filmmel igyekszik Kína sokszínű művészetét bemutatni. Az alkotásokat a fesztivál küldöttsége is elkíséri. Yishu Yang filmje, a Sanghaji Fesztiválról érkező, megkapóan intim Peremvidéken egy kis sziget biogazdaságán játszódik, ahol több generáció sorsa fonódik össze, és felszínre törnek a különböző szemléletmódokból és vágyakból fakadó ellentétek.

A Nappali utazóban Észak-Kína egyik városának mindennapjaiba pillanthatunk bele. Egy feleség új életet akar kezdeni, megpróbál elköltözni, ráadásul a szeretőjével is szakít. Egy fiatal tanár megpróbálja megváltoztatni az oktatási rendszert. Egy távoli buszmegállóban egész nap a buszra várnak az emberek, mert nem tudják, hogy a busz soha többé nem áll meg abban a megállóban. Yanqi Chen filmje a svájci Fribourg-i Filmfesztivál fődíját nyerte.

Dong Luo rendező Sanghajiban a legjobb elsőfilmes díját kapta a May-ért. Munkája a hetvenéves címszereplő szemén keresztül teszi fel a kérdést, van-e lehetőség új kapcsolatok építésére, esetleg a szerelem megtalálására ebben a korban.

A Johnny Keep Walking! őrült vígjáték, amelyben az átszervezésnek keresztelt elbocsátási hullám lebonyolításakor egy szerelő tévedésből a vezérigazgatóságba kerül. Hogy a HR-vezető megmentse a saját állását, igyekszik eltussolni az ügyet Runnian Dong a vállalati kultúrát karikírozó filmjében.

A Turkish Days programban a Szófiai és Thesszaloniki Filmfesztiválokon már vetített Élet tartogat izgalmas perceket a török filmek szerelmeseinek. Zeki Demirkubuz drámájában egy lány elszökik otthonról, mert az apja házasságra kényszerítené. Vőlegénye Isztambul nyüzsgő utcáin a keresésére indul.

Emre Kavuk Egy szebb holnap című sci-fijében Ozan engedélyt kér az államtól öngyilkosságra, mert nem bírja elviselni, hogy a szeretője elhagyta. Elutasítják a beadványát, mert egy Ekin nevű lány szerelmes belé. Ozannak meg kell találnia Ekint, hogy meggyőzze: inkább ne szeresse őt.