Irány Deauville
Vígjáték Michel Serrault-val, Claude Brasseurrel, Louis De Funes-szel és Michel Galabru-vel.
Vetítik: Duna - 09:05

Pacsirta
Ranódy László legjobban sikerült Kosztolányi-adaptációja, az 1964-es cannes-i filmfesztivál egyik versenyfilmje. Páger Antal a legjobb férfi alakítás díjával távozhatott a francia városkából.
Vetítik: Duna World - 14:35

Ászok ásza
Gérard Oury nagy sikerű kalandvígjátéka Jean-Paul Belmondóval.
Vetítik: TV2 - 15:50

Tintaszív
Iain Softley fantasy-kalandfilmje Cornelia Funke Tinta-trilógiája nyomán Brendan Fraser, Andy Serkis, Paul Bettany, Jim Broadbent és Helen Mirren főszereplésével.
Vetítik: RTL Klub - 19:10

Harcban élve
Miután Sylvester Stallone A feláldozhatókban Jason Stathamre hagyományozta a ’80-as évek akcióhőseinek örökségét, most egy rászabott forgatókönyvvel is megajándékozta pártfogoltját. (...) Noha a limitált színészi eszköztárral, de szúrós borostával és még szúrósabb nézésekkel felszerelt Statham marad talpon a végén, a Harcban élve mégis az emlékezetes mellékszereplőknek köszönhetően válik szórakoztató, régi iskolás akcióthrillerré. (Kránicz Bence)
Vetítik: RTL Klub - 21:05

Római vakáció
Klasszikus romantikus vígjáték Audrey Hepburn és Gregory Peck főszereplésével.. Mellesleg minden idők egyik legjobb mozijának tartják.
Vetítik: Duna - 21:10

Jövő héten, június 18-án kerül (újra) a mozikba a Harcosok klubja, ennek apropóján előszedtük Pápai Zsolt korabeli, a Filmvilág 2000 januári számában megjelent kritikáját. 

Aligha készült mozi az elmúlt években, amely annyira megosztotta volna a kritikusokat és közönségét, mint a Harcosok klubja. Egyesek a mennybe emelik, mások kiátkozzák, akadnak, akik az évtized (és a századvég) filmjének, a ’90-es évek Gépnarancsának nevezik, akadnak, akik nem látnak benne egyebet, mint az öncélú brutalitás, az önmagáért való agresszió prófétálását.

A film alapjául szolgáló eredeti mű 1996-ban jelent meg. Szerzője, Chuck Palahniuk részben a katalógusregény műfajától megihletve, elmekórtan-jelentések alaposságával, hol szikrázó dialógusokban, hol nagyívű belső monológokban, olykor szarkazmusig vitt érdes humorral énekelte meg a századvégi Amerikát. Könyvének filmre vitelét David Fincher rendező személyes ügynek tekintette. A befejezés kivételével precízen követi a regény cselekményét, s arra is kísérletet tesz, hogy a könyv gondolatritmussal tördelt, előre- és visszautalásokkal teli, elliptikus szerkezetét átmentse a film nyelvére. S mindezt sikerrel teszi. Már a főcím, azzal, hogy percekig tartó utazásra hív egy emberi agy belsejébe, felkészíti a nézőt, mire számíthat. Mert a film java részében nagy idő- és térbeli ugrások között rendre elbitangol a gondolat, hogy aztán kacskaringós vargabetűk után térjen vissza – a startpontra. A mozi mintha egy kusza, zaklatott, már-már irányíthatatlannak tetsző asszociációfolyam sokkoló képekben megfogalmazott (ki)vetítése lenne. Mintha mindaz, amit látunk, egyetlen ember fejében történne.

Hat nő és a gyilkos (alias Hat halott modell)
És igen, Mario Bava-film a magyar tévében! A leginkább Blood and Black Lace címen ismert, ma már klasszikusnak tartott giallo (sokak szerint az alműfaj első darabja!), melynek írója Marcello Fondato (Különben dühbe jövünk, A félelem három arca), főszereplői pedig Cameron Mitchell és a magyar származású Eva Bartok.
Vetítik: Duna - 23:10

Az újságos fiú
Tényleg nem a finom gallok ízlésére szabott darab – velejéig mocskos, lucskosan buja, izzatag neo-noir, amelyben mogorva vademberek krokodilokat beleznek, egy ártalmatlan börtönlátogatás bizarr szexjelenetté fajul, és a felnőtté válás rögös útján lépdelő hősünket nyilvánosan levizelik. (...) kétségkívül romlott, mocskos szenzációkat mutogató mozi – de vadul kicsapongó, túlfűtött parádéja bátrabbnak és izgalmasabbnak tűnik a hivatalos jó ízlés megannyi kegyeltjénél. (Nagy V. Gergő)
Szereplők: Matthew McConaughey, Zac Efron, John Cusack, Nicole Kidman. Én csak azt tudom, hogy a rendezőnek egy bitang rossz filmje biztosan készült hasonló műfajban (Árnyékboksz).
Vetítik: Cool - 23:10

Le a fejjel!
Tímár Péter vígjátéka. Szereplők: Gálvölgyi János, Hernádi Judit, Bajor Imre, Garas Dezső, Kamarás Iván, Fullajtár Andrea, Gengszter Zoltán, Dolák-Saly Róbert.
Vetítik: Duna - 00:40

Filmet készíteni sokféle indíttatásból lehet, a legtöbben szórakoztatni akarnak, másnál az önkifejezés belső kényszer, és van, aki taní-tani is szeretné a közönséget. Ha az eszközök különböznek is, a cél ugyanaz: kiváltani valamilyen hatást a nézőből. A mutatványt az teszi igazán nehézzé, hogy azok a témák és stílusok, amelyek egykoron a moziszékbe szögezték a publikumot, pillanatok alatt rutinná merevednek. A kevésbé ambiciózus írókat és rendezőket ez nem akadályozza meg abban, hogy a készen kapott sablonokból gyártsák a középszert, de szerencsére mindig vannak olyan alkotók, akik nem hajlandóak elfogadni, hogy egy történetről már nem lehet semmi újat elmondani.

Nemes Jeles László sem hitte el, hogy a „holokausztfilmek” hosszú sora után felesleges a témával foglalkozni, és neki lett igaza. Nemcsak azért, mert a Saul fia a cannes-i fesztiválról a zsűri nagydíjával távozott – magyar produkció ilyen elismerést 30 éve nem kapott –, de azért is, mert debütáló filmje tényleg kidobja a kliséket.

Az Auschwitzban játszódó Saul fia a „közönséges” rabok helyett a saját fogolytársaik elpusztításában segédkező sonderkommandósok világát mutatja be. Önmagában már ez is újdonság lenne, de Nemes Jeles legnagyobb leleménye, hogy úgy forgatott egy holokausztfilmet, hogy valójában nem holokausztfilmet forgatott. Nem akart egy komplett tablót felrajzolni, sem a könnyfakasztás, sem a sokkolás, sem a szépelgés nem volt célja, mindössze egyetlen ember egyetlen napját követi.

Erdély Mátyás kamerája egy másodpercre sem tágít a főszereplő, a magyar Saul (Röhrig Géza) mellől. Tanúi lehetünk annak, hogy megpróbálja eltemettetni a fiát – vagy azt, akit annak vél – miközben részt vesz a sonderkommandósok lázadásában, a tábor és történések helyett azonban végig őt látjuk. A borzalmakról csak a hangok, a zörejek és a zajok tudósítanak, ezzel rákényszerülünk arra, hogy magunk képzeljük el az elképzelhetetlent. A Saul fia sikerének titka ebben a hatásos – de nem hatásvadász – megoldásban rejlik, és abban, hogy még a pokolban is felmutatja az emberség megőrzésének reményét.

Szentivánéji svéd szexkomédia
A cím mindent elmond. Kivéve, hogy Luke Perry is szerepel a filmben.
Vetítik:Story4 - 21:00

A harc szelleme
Thaiföldi akciófilm a nagy sikert aratott Ong-bak - A thai boksz harcosa rendezőjétől, JeeJa Yanin főszereplésével. A thai és indonéz akciófilm felemelkedéséről (és többek között erről a filmről) Géczi Zoltán írt kiváló esszét a Filmvilág 2012/09. számába.
Vetítik: RTL Klub - 00:00

Robotzsaru 3.
A nagy sikerű sorozat nagyot bukó harmadik része. Csak a teljesség kedvéért ajánljuk, mert egyébként, sajnos... (Shane Black haverján, az egyébként nem érdemtelen Fred Dekker író-rendezőn valószínűleg nem sok múlott, eleve nem volt könnyű helyzetben: a stúdió gyerekfilmet akart, Peter Weller és Nancy Allen lelépett, ő maga pedig távolról sem rendelkezett egy Verhoeven vagy Kershner befolyásával. Frank Miller társíró annyira kiakadt a produkció miatt, hogy 2005-ig messze elkerülte Hollywoodot. Dekker azóta se rendezett semmit, legfeljebb tévésorozat közelébe engedték, író-producerként.)
Vetítik: Film+ - 21:05

101 éjszaka
Agnes Varda "100 éves a mozi" jeligére készült, Arany Medvére jelölt filmje. Szereplők: Michel Piccoli, Marcello Mastroianni, Anouk Aimée, Fanny Ardant, Jean-Paul Belmondo, Romane Bohringer, Sandrine Bonnaire, Jean-Claude Brialy, Patrick Bruel, Alain Delon, Catherine Deneuve, Robert De Niro, Gérard Depardieu, Harrison Ford, Gina Lollobrigida, Jeanne Moreau, Hanna Schygulla, Jane Birkin, Stephen Dorff, Andréa Ferréol, Isabelle Adjani, Jean-Hugues Anglade, Daniel Auteuil, Clint Eastwood, Virna Lisi...
Vetítik: Duna - 23:20

Az I. világháború a modern totális háború főpróbája volt, miután szétszúzta a hagyományos erkölcsiség és a vallás maradékát, elfogadtatta a tömeghalál, a tömegjárvány, a népirtás és civil áldozatok fogalmát is. Ez az új „narratíva” megváltoztatta-e a művészetek viszonyát a mindenkori háborúhoz?
Jócskán, a filmművészet főleg, hiszen ez – paradox módon, az egészségügy mellett – sokat nyert a háborúval. Mindez a tömegek korszakával van összefüggésben: az orvostudomány a történelemben először találkozott ekkora tömegben súlyos sérülésekkel, és ennek nyomán addig nem tapasztalt orvosi beavatkozások sora jelent meg (vérátömlesztés, vérbank, traumatológia, plasztikai sebészet, pszichiátria). A filmipar szintén a világháborúnak köszönheti ugrásszerű fejlődését, ugyanis a tömegekkel való kommunikáció és a tömegek ábrázolása ekkor alakult ki. Ennél fontosabb, hogy az egészségügy és a film XX. század eleji fejlődésének egyaránt katonai jelentősége van: az egészségügyben ez nem szorul magyarázatra, a film esetében pedig arról van szó, hogy a mozgókép ekkor alakul olyan eszközzé, amivel rögzíteni lehet – a repülőgépek alkalmazásával akár a levegőből is – a harcteret, és nyomon lehet követni annak változásait, amelynek alapján a tüzérség precíziós támadást tud végrehajtani. A mozgókép az első világháború óta nemcsak a kommunikáció, az informálás és a szórakozás eszköze, hanem a katonai felderítésé is.