Nyilvánosságra hozták a cannes-i fesztivál teljes filmválogatását a szervezők. (A világ első számú filmfesztiválját
idén valójában nem tarthatták meg a szervezők, de a cannes-i válogatás filmjeit későbbi fesztiválokan világszerte
bemutatják.) A filmes egyetemeken készült alkotások legjobbjait összegyűjtő Cinéfondation programba beválasztották Beleznai Márk, a METU végzősének másodéves vizsgafilmjét. A 16 perces Agapé című rövidfilm Gryllus Dorka és Kenéz Ágoston főszereplésével készült, operatőre Barna Máté, vágója Kőváry Dániel, zeneszerzője Obbágy Máté volt. 

A kis költségvetéssel készült rövidfilm szűkre szabott képekkel és portrészerű beállításokkal mutatja meg egy majdnem hétköznapi kapcsolat kialakulását – ahogy az a főszereplők arcán lejátszódik. Kornél, a tizenéves filmőrült és Hanna, a kissé elvarázsolt negyvenes egyedülálló nő találkoznak. Aztán pár nap múlva találkoznak még egyszer, és lassan ráébrednek, hogy több közös van bennük, mint gondolták. A két, elsőre eltérő személyiség között hasonló múltbeli élményeik miatt – vagy éppen azok ellenére – egy valószínűtlen viszony alakul ki. 

ÚJ-HOLLYWOOD
A melodráma a Hollywoodi Reneszánszban már nem húzóműfaj, az új nemzedék filmjei nem nagyszabású érzelmekről, hanem elenyészésükről szólnak. Az antimelodramatikus kor – jegyzi meg Király Jenő A film szimbolikájában – érzelmi és spirituális devalválódást hoz: a lelki nemesülést hozó élmények elértéktelenedését és az „anyagi nemesülés” felértékelődését; pszichés frigiditást, eldurvulást, kiüresedést.

Pápai Zsolt: A pátosz elsiratása (Hollywoodi Reneszánsz: A melodráma)  
Huber Zoltán: A hatalom rettentő abszurditása (Richard Condon adaptációk)  
Vajda Judit: Őrült nők ketrece (A csavar fordul egyet adaptációk)
Greff András: Ragadozók rangadói (A cápa és öröksége)  

MAGYAR MŰHELY
A vidék (falu, természetközeli kisközösség vagy kisváros), az azt uraló tekintélyelvű hatalmasság és az elnyomórendszerrel dacoló hős régóta meghatározó szereplői a magyar filmművészetnek. A vidéken játszódó kortárs magyar filmek egy csoportja a thriller eszközeivel jeleníti meg a szorongáskeltő kelet-európai élményvilágot.

Paár András: „Istennel a hazáért és szabadságért” (Kurucok a filmvásznon)  
Darida Veronika: Filmszínpadok (Filmes hatások a színházban)  
Bakos Gábor: Részvéttel provokálni (A késő modern Mundruczó)  
Benke Attila: Szorongás a Kárpát-medencében (Vidéki magyar thrillerek)  
Benke Attila: Falusi tűzfészek (Vitézy László: Békeidő)  

Ahogy arról mi is beszámoltunk, az Innovációs és Technológiai Minisztérium át akarja alakítani a Színház és Filmművészeti egyetemet, ami ellen az oktatók mellett az egykori és jelenlegi hallgatók is tiltakoznak. Ragályi Elemér kezdeményezésére több neves színész, rendező és író is csatlakozott a "meggondolatlan és előkészítetlen" átalakítási tervek ellen. Petíciójukat változtatás nélkül közöljük:

NYÍLT LEVÉL

Dr. Semjén Zsolt miniszterelnök-helyettes úrnak
Dr. Palkovics László miniszter úrnak
az Országgyűlés képviselőinek

A Színház-és Filmművészeti Egyetemen százötvenöt éve generációk adják egymásnak tovább a tudást és a szakma szeretetét. Nemzeti kultúránk védelmében kinyilvánítjuk, hogy nem támogatunk, sőt, veszélyesnek tartunk minden olyan átalakítást, mely az egyetemen felhalmozott hatalmas tapasztalatot semmibe véve történik. 

Első figyelmeztetés – #freeSzFE címmel szerveznek demonstrációt az SzFE hallgatói az intézmény alapítványi tulajdonba vételét szabályozó törvénytervezet elfogadása ellen: július 3-án, pénteken, 10 órakor a Kossuth téren gyülekeznek. A diákok szerint a magyar kultúra és a hazai felsőoktatás jövőjét veszély fenyegeti.

Az egyetem hallgatóit múlt szerdán fogadta Palkovics László felsőoktatásért felelős miniszter. A hallgatók sikertelennek érzik a tárgyalást, mivel nem vonták vissza a törvénytervezetet, és nem is kerültek abba bele az általuk öt pontban megfogalmazott feltételek, ezért péntekre ismét demonstrációt hirdetnek. „Azt hittük, énekelni fognak” – zárta Palkovics László a megbeszélést, ezért most a diákok közleményükben azt ígérik, a kórust rögtönöznek az SzFE modellváltásáról döntő parlamenti ülés idején.

„A diákok kiállnak követeléseik mellett, de fontosnak tartják hangsúlyozni, hogy ezt nem naivitásból teszik, hanem meggyőződésből – a sikertelen miniszteri találkozó semmiféle bizakodásra nem adott nekik okot” – áll a közleményben, amelyben a követeléseiket is összefoglalják:

Paár Ádám: Kultúrharc a filmpolitika szabályozásában a Bethlen-rendszer idején (1921-1931)

Manapság ismét divatos a Kulturkampf (kultúrharc) kifejezés, bár többnyire pontatlanul használják. A Kulturkampf kifejezés megalkotója valószínűleg Rudolf Virchow orvos, a német liberális Haladó Párt vezetője volt, aki az 1870-es években követelte az állam és egyház radikális szétválasztását az élet minden területén. Maga a Kulturkampf azt a küzdelmet jelölte, amelyet Otto von Bismarck porosz, majd össznémet kancellár a nemzeti liberálisokkal szövetségben vívott az egyházak, s különösen a római katolikus egyház ellen 1871 és 1878 között.

Ez a csaknem egy évtizedes küzdelem (amely persze visszatekintett történelmi előzményeiben a reformáció kialakulásáig) kapcsolódott a klasszikus Lipset-Rokkan-féle törésvonal-elmélethez: egyszerre folyt a küzdelem az állam és az egyház között a kultúra területén, de, mivel a bajorok, elzásziak, a Rajna-vidék lakosai, valamint a porosz területeken élő lengyelek katolikusok voltak, a küzdelmet a centrum-periféria konfliktus színezte.

Később, a 19. század végén a Kulturkampf kifejezés elszakadt a német földrajzi és politikai környezettől, s általánosságban elkezdték így nevezni állam és egyház harcát, Franciaországban éppúgy, mint Olaszországban, vagy éppen Magyarországon. Majd még később a Kulturkampf értelme tovább szélesedett, s manapság a magyar sajtóban már végképp nem – vagy nem elsősorban – az állam és egyház viszályát értik a fogalom alatt (már csak azért sem, mert az egyház és állam szétválasztása megvalósult), hanem nemes egyszerűséggel a baloldali / baloldalinak tekintett, vagy liberális / liberálisnak tekintett és a jobboldali / jobboldalinak tekintett értékek / identitások / művészi-irodalmi áramlatok vitáját.

Magyar filmekkel és egyes mozikban rövidebb nyitvatartással indítja újra a mozizást a Cinema City fővárosi és vidéki filmszínházaiban július 2-tól.  

A mozihálózat júliusi programjában kiemelt szerepet kapnak majd a magyar filmek, így a Cinema City újra műsorára tűzi többek között Szabó István Zárójelentését, a Seveled című vígjátékot, illetve a Vad erdők, vad bércek - A fantom nyomában természetfilmet is. 

Moziműsor és újdonságok

A magyar és európai filmek mellett a márciusi filmkínálat is visszakerül a műsorra, így többek között a Bad Boys – Mindörökké Rosszfiúk, a Dolittle, a Bloodshot, a Sötét vizeken, vagy Guy Ritchie rendezésében, az Úriemberek. Újdonságként érkezik Jessica Chastain főszereplésével az AVA vagy a Juliette Binoche nevével fémjelzett Hogyan legyél jó feleség? francia vígjáték is. A Cinema City emellett tervezi tematikus Star Wars mozimaraton szervezését is. 

A Nemzeti Filmintézet negyedik alkalommal 2020. szeptember 22-28. között rendezi meg a főváros legnagyobb nemzetközi filmfesztiválját, a Budapesti Klasszikus Film Maratont. Az esemény kiemelt célja, hogy felhívja a figyelmet a magyar filmkultúra értékeire és népszerűsítse a magyar filmeket. A fesztivál idei programjában hangsúlyos szerepet kapnak az elismert és világhírű magyar operatőrök alkotásai.  

A fesztivál a megszokott helyszíneken, az Uránia Nemzeti Filmszínházban, a Toldi moziban, a Budapesti Francia Intézetben és ingyenes szabadtéri vetítésekkel a Szent István téren várja a közönséget.  

A Nemzeti Filmintézet az elmúlt években több mint 100 filmet újított fel. A Budapesti Klasszikus Film Maraton bemutatja a frissen restaurált magyar filmklasszikusokat, hogy a lehető legjobb minőségben juttassa el azokat a nagyközönséghez. Ezen túl a filmszerető közönség számára elhozza a világ filmarchívumai által felújított emlékezetes külföldi alkotásokat is.