MAGYAR MŰHELY
Gelencsér Gábor: Örök varázs (Tóth János kinematográfus – 1. rész)  
Horányi Péter: Az objektív személyessége (Rendezői jelenlét a dokumentumfilmben)  
Somlyai Fanni: Közönyös ügyeink (Párhuzamos montázs: Cséplő Gyuri//Csak a szél)
Soós Tamás Dénes: „Mosolygós film lett” (Beszélgetés Lakos Nórával) 

A TÖRTÉNELEM ÁRNYÉKÁBAN
Hiába került át Trianon a személyesből a kulturális emlékezetbe, máig élő, égő, és megosztó téma. Az 1918-20-as korszak mélyen átpolitizált emlékezete ma is velünk van. A balosok, szabadkőművesek veszítették el az országot, halljuk az egyik oldalról, Trianon nem trauma, hanem neurózis, halljuk a másikról. Eközben a felejtés prédája lesz a korszak valósága.

Várkonyi Benedek: A történelem unokája (Beszélgetés Sipos Józseffel)
Soós Tamás Dénes: Emlékezetmítoszok (Beszélgetés Hatos Pál történésszel)

FASSBINDER ÖRÖKSÉGE
„Filmcsináló” élete vége felé lett csak Rainer Werner Fassbinderből. Addig élte a filmjeit – és saját életét filmszerűen alakította. Jelenkorunk nagy filmcsinálóit ugyanis éppenséggel az ellentéte jellemzi Fassbinder módszerének: a hűvös, ironikus, kritikus távolságtartás – a világgal és saját munkájukkal szemben egyaránt.

Georg Seessen: A csodás játékrontó (Rainer Werner Fassbinder) 

NEMEK HARCA
Miként a klasszikus noir táptalaja a frusztráció, tehetetlenség, elidegenedés alapérzése volt a világháború utáni férfilélekben, úgy a női noir felvirágzása is egy komplett generáció csalódásából fakad: ezúttal a másik nemnél, az ultrakonzervatív Reagan-érában, egy hősies küzdelem után, amely az előző évtizedben átformálni látszott az évezredes gender-tradíciókat. 

Vajda Judit: Gender és groteszk (Marco Ferreri filmjei a MeToo tükrében)
Varró Attila: Gyengébb igen (Rendőrnők és homme fatalok) 
Varga Zoltán: Végső állomás: Hårga (Kultmozi: Fehér éjszakák) 

KÉPREGÉNY LEGENDÁK
Géczi Zoltán: Lángolva buknak alá az angyalok (James O’Barr: A holló) 

ÚJ RAJ
Kovács Kata: Boldogtalan ifjúság (Jan Komasa) 

KÖNYV
Kelecsényi László: Gyászmunka (Pintér Judit és Kincses Károly szerk.: Sára Sándor)

MAGYAR RÖVIDFILMEK
Szivák Bernadett: Ámokfutás (Beszélgetés Vigh Bálinttal)
Szivák Bernadett: Rododendron (Beszélgetés Kovács Leventével és Törcsi Leventével) 

TELEVÍZIÓ
Fekete Tamás: Nagy-Oroszország (Nagy Katalin tévésorozatok)

KÍSÉRLETI MOZI
Szász Csongor: „Nincs értéktelen kép” (Beszélgetés Lichter Péterrel)

KRITIKA
Gelencsér Gábor: Szív és vese (Buvári Tamás: Magdolna)
Schubert Gusztáv: A szelídek ereje (Beszélgetés Buvári Tamással)
Fekete Tamás: Betörni a profik közé (Lóth Balázs: Pesti balhé)
Kovács Bálint: A felszín túszai (Niels Arden Oplev: Daniel) 

STREAMLINE MOZI
Lichter Péter: Természets fény (Terrence Malick: A Hidden Life) 

A címlapon: Horvát Lili: Felkészülés meghatározatlan ideig tartó együttlétre (Stork Natasa) – A Mozinet szeptember 24. bemutatója

Augusztus 31-én este tüntetést tartottak a Színház- és Filmművészeti Egyetem hallgatói, amelyen az egyetem modellváltása ellen tiltakoztak. (Az előzményekről: itt.) „A Színház- és Filmművészeti Egyetem hallgatóságának egy része az augusztus 31-i demonstráció után bevonult az Egyetem épületébe, szimbolikusan elfoglalta azt, és deklarálta, hogy a várható új vezetőség tagjait az épületbe be nem engedi” – írják a Hallgatói Önkormányzat közleményében. A diákok egy videóban foglalták össze az éjszakai eseményeket.

Szeptember 17-től látható a mozikban Szalay Péter dokumentumfilmje, a Nincs parancs, amely az 1989-es Európa sorfordító pillanatait mutatja be. 

A film Bella Árpád és Harald Jäger határőr alezredesek kísértetiesen hasonló történetét meséli el. Bella Árpád hatáskörét túllépve átengedte a keletnémet tömeget a magyar-osztrák határon, és Harald Jäger hasonlóan cselekedett a Berlini Falnál, amikor puskalövés nélkül kelet-berlinieket engedett Nyugatra. Bátor fellépésükkel felgyorsították a 20. század végi történelmi események menetét, és megakadályozták egy tömeges tragédia bekövetkeztét. 

„Magyarország ütötte ki az első téglát a Berlini Falból” – mondta erről a tettről Helmut Kohl, volt német kancellár 

Augusztus 23-a az ENSZ döntése értelmében a rabszolga-kereskedelem betiltásának nemzetközi napja. Ebből az alkalomból szedtem össze néhány olyan filmes alkotást, amelyek az amerikai rabszolgaság témájával foglalkoznak. A kiválasztott filmek mindegyike a kora újkori és újkori európai és amerikai rabszolga-kereskedelem és rabszolgaság témáiból meríti a tárgyát, és nem foglalkozom sem a más civilizációkban (Egyiptom, ókori Kelet, Fekete-Afrika, arab világ, muszlim világ, Távol-Kelet stb.) kialakult rabszolgasággal, sem pedig az európai rabszolgaság ókori vagy középkori formájával. Holott, ellentétben a közhiedelemmel, a rabszolgaság létezett az európai középkor első felében. Erről számos forrás tanúskodik

Az óizlandi hősi énekgyűjtemény, az Edda-énekek egyik része, a Rig-ének például beszámol arról, hogy Heimdall isten földi vándorlása során miként lép nemi kapcsolatba három földi asszonnyal, miáltal egyikük a nemesség, a másik a parasztság, a harmadik pedig a rabszolga rend ősanyja lesz. Utóbbinak ivadéka „fekete bőrű”, „napégett karú” és „feltört talpú”, egyszóval mindenben ellentéte a harcos, „szikrázó szemű” és „piros arcú” viking önképnek és korabeli szépségeszménynek. S a rabszolgaság informális formái máig fönnmaradtak Afrika egyes tájain, így korántsem tekinthető teljesen megszűntnek. Mégis, ebben a tanulmányban a sokak fejében élő, klasszikus szépirodalmi alkotások alapján formált rabszolgaságkép celluloid-lenyomataival foglalkozom.

A karrierjét íróként kezdő, metálzenekarokban játszó S(teven). Craig Zahler rendező (Csontok és skalpok; Büntető ököl; Kegyetlen zsaruk) The Narrow Caves című forgatókönyvét hangoskönyv formájában is elkészítette. Rendhagyó „fülmozi”-kritika.

Le sem tagadhatná a metálos Steven az őt inspiráló évtizedet. Kamaszként Raimi, Hooper, Romero és Gordon kulthorrorjain, illetve az Ember a Nap mögött című hongkongi emberkísérletes mondón szocializálódott, így világos, hogy gyorsan kultstátuszba emelkedett debütmozija is a boldog '80-asok szellemében fogant. A Csontok és skalpok klasszikus westernt mixel vérbő kannibálhorrorral úgy, ahogy 1987 üzleti gyakorlata románcba oltotta a vámpírlegendáriumot (Alkonytájt) és okkult rémsztorit kevert noirral (Angyalszív). Dallas Sonnier, a direktor eddigi filmjeit és a The Standoff at Sparrow Creek című bűnthrillert finanszírozó producer, illetve a Cinestate nevű független zsánerstúdió Fangoriát is birtokló tulajdonosa vette a szárnyai alá e vincent price-i "fülmozit", angolul audiostate-et. A Zahler 2005-ös szkriptjét 2017-ben hangoskönyvként adaptáló The Narrow Caves egyfelől Bigelow szikár turmixának alapvetését veszi kölcsön, másfelől az első filmjéből és a Senkiföldje démonai című regényéből merítő író-rendező pályafutása egyik legkülönlegesebb és eddigi legkegyetlenebb dolgozatával jelentkezik.

A BRON Studios Los Angelesben jelentette be, hogy Martin Scorsese Oscar-díjas rendező executive producerként csatlakozik Mundruczó Kornél Pieces of a Woman című filmjének csapatához. A film világpremierje szeptemberben a Velencei Nemzetközi Filmfesztivál versenyprogramjában lesz, amit a Torontói Nemzetközi Filmfesztiválon megrendezett gálavetítés követ. A produkció főbb szerepeiben Vanessa Kirby és Shia LaBeouf játszanak, míg a további szerepekben többek között az Oscar-díjas Ellen Burstyn, Molly Parker, Iliza Shlesinger, Benny Safdie, Jimmy Fails és Sarah Snook is látható. 

Martin Scorsese a döntését így indokolta:

A kortárs magyar animáció kulcsfigurája 1971 óta vezeti a kecskeméti rajzfilmstúdiót, producerként olyan népszerű sorozatok fűződnek a nevéhez, mint a világsikerű Magyar népmesék, a Mesék Mátyás királyról, a Leo és Fred vagy a Vízipók-csodapók.

Talán nem csupán véletlen egybeesés, inkább sorsszerű jel is, hogy abban a három stúdióalapítóban és -vezetőben, akik évtizedeken átívelő munkával létrehozták, fenntartották és kivirágoztatták a magyar animációs filmet, „nemcsak” az áldozatos munka, a kitartás, a fáradhatatlanság és a kreativitás a közös vonás, hanem az is, hogy valamennyiük családneve „M” betűvel kezdődik. Macskássy Gyula a harmincas-ötvenes évek során rövidebb-hosszabb életű stúdiókban alapozta meg a magyar animációt. Matolcsy György az ötvenes évek végétől a kilencvenes évek közepéig a Pannónia Filmstúdió animációsfilmes részlegének vezetőjeként világhírűvé tette a hazai animációt. Az idén augusztus 17-én 80. születésnapját ünneplő Mikulás Ferencé immár a leghosszabb intézményvezetői szerepvállalás: a Pannónia közel 50 éve (1971-ben) alapított kecskeméti stúdióját, a később – már a rendszerváltás után – Kecskemétfilm Kft. néven önállósult intézményt a létrehozása óta irányítja.