A karrierjét íróként kezdő, metálzenekarokban játszó S(teven). Craig Zahler rendező (Csontok és skalpok; Büntető ököl; Kegyetlen zsaruk) The Narrow Caves című forgatókönyvét hangoskönyv formájában is elkészítette. Rendhagyó „fülmozi”-kritika.
Le sem tagadhatná a metálos Steven az őt inspiráló évtizedet. Kamaszként Raimi, Hooper, Romero és Gordon kulthorrorjain, illetve az Ember a Nap mögött című hongkongi emberkísérletes mondón szocializálódott, így világos, hogy gyorsan kultstátuszba emelkedett debütmozija is a boldog '80-asok szellemében fogant. A Csontok és skalpok klasszikus westernt mixel vérbő kannibálhorrorral úgy, ahogy 1987 üzleti gyakorlata románcba oltotta a vámpírlegendáriumot (Alkonytájt) és okkult rémsztorit kevert noirral (Angyalszív). Dallas Sonnier, a direktor eddigi filmjeit és a The Standoff at Sparrow Creek című bűnthrillert finanszírozó producer, illetve a Cinestate nevű független zsánerstúdió Fangoriát is birtokló tulajdonosa vette a szárnyai alá e vincent price-i "fülmozit", angolul audiostate-et. A Zahler 2005-ös szkriptjét 2017-ben hangoskönyvként adaptáló The Narrow Caves egyfelől Bigelow szikár turmixának alapvetését veszi kölcsön, másfelől az első filmjéből és a Senkiföldje démonai című regényéből merítő író-rendező pályafutása egyik legkülönlegesebb és eddigi legkegyetlenebb dolgozatával jelentkezik.
A cselekmény éve is árulkodó: 1983-ban találkozik egy partin a "tyúkokra" vadászó, szörfösküllemű Walter és a zárkózott, könyvet olvasó, hollófekete hajú Ruby. Tinifilmre irányuló elvárásainkat rögtön keresztülhúzza a lány viselkedése: az egymásra találásból nem John Hughes-mozi sarjad. Zahlernél a szerelem elutasításból, sötét titkokból fakad, rögtön nyugtalanná változik a floridai miliő. Szavakba, pontosabban a hangoskönyv-formula miatt köhögésekbe, nevetésekbe, háttérzajokba kódolódik a veszedelem. DJ-k lazasága, könnyűvérű lányok, szendvicsek, földre hajított sörösdobozok halma, vagyis a gondtalan bulikultúra mögül készül felszínre nyomulni a gonoszság. Walter képtelen ellenállni a femme fatale-ként színre lépő Ruby vonzerejének, hiába figyelmezteti őt az esetleges negatív következményekre Jason, a srác ázsiai-amerikai barátja. Akárcsak egy noir maszkulin válsághőse (mint a Kettős kárigény névazonos Neffje), érzi, hogy nem kellene tovább ütnie a vasat, tesztoszteronja mégsem hagyja nyugton. Az újabb randit szerelem, majd szex követi, újabb rendezői védjegyként a pár a napfényt hátrahagyva New York északi részébe, a lány szüleinek erdei kúriájába utazik (a Sakálok gyülekezete Trailspurje, a Csontok és skalpok Bright Hope-ja, a Kegyetlen zsaruk Bulwarkja után valós helyszíneken járunk), ahol tovább duzzadnak a baljós árnyak, végül pedig nincs menekvés a démoni erőktől.
Ösztönszerű viselkedés és rendezett párkapcsolat konfliktusáról szól a The Narrow Caves. A Csontok és skalpok, a Büntető ököl és a Kegyetlen zsaruk triója, illetve a Rattleborge-i banditák című forgatókönyv, valamint Zahler westernregényei (Sakálok gyülekezete, Senkiföldje démonai) után ismét egy nő hatására cselekszik a főfigura és saját óvatlanságán kívül miatta járja meg a Poklot. A fiú és a lány destruktív szerelmét hibátlan metaforákkal ábrázolja a szerző. Ősz hajszálak lepik el Waltert, kötélként csavarodnak rá az ágyneműk, a hangoskönyv világvégi látomással és ehhez társuló, cseppet sem teátrális ordításokkal utal a főkarakter sorsára. A romantikus szerelem ideáját rombolja le Walter és Ruby diszharmonikus viszonya: szeretkeznek vagy csókolóznak, ám valódi párbeszédbe sosem elegyednek, a The Narrow Cavesben a feloldhatatlan őrült lamúr vezet a horror kilátástalanságához. Ugyanez az oppozíció vonul végig a lány apjának mentalitásán is. Gregory Greichmann, a 70 éves pátriárka régi hagyományokba kapaszkodó, gótikus kulisszák mögött bujdosó tekintélyes, vagyis Walter reagani turbókapitalista világa kerül összetűzésbe a konzervatív, dinasztikus felfogással. Ennek jegyében az öregapa sejtelmesen kérdez, rébuszokban beszél, de igazi feleletek tőle sem érkeznek, így Zahler a szülő-gyermek relációt is zárójelezi, tehát az amerikai kultúrkörben istenített család ideológiája, vagyis az kerül veszélybe, amit a Zahler-filmek és regények hősei eredményesen vagy bukásra ítélve védelmeznek. Kontasztokból áll a The Narrow Caves: férfi és női paranoiák, öreg és fiatal kibékíthetetlensége. Florida és New York szintén ellentétes közegek, a reáliákat gótikus fantasy, illetve a kozmikus horror borzalma váltják fel.
Zahler ezúttal is hosszú expozíciókkal teremti meg a figuráival való azonosulást. A kb. 4 órás hangoskönyvnek csupán a 75. perce környékén indul a nagy utazás, majd több részes beszélgetést hallunk az erdei kastélyban, hogy aztán zsigerileg fájjon, amint a karakterek köré leplet von a sötétség. A Greichmannék múltját részletező bőrkötéses könyv értelemszerűen a Necronomiconnak feleltethető meg, de a The Narrow Caves más okból válik briliáns posztmodern Lovecraft-hommagge-á. Nem lehetnek illúzióink, előre tudjuk, hogy mindenkire szörnyűségek várnak. Húrok közé csap a szakács-zenész előképzettségű rendező. Csontok törnek, fejeket vernek sziklába, Ruby sikít, Walter tovább üvölt, e "fülfilm" a formavilága révén is követeli a zavarkeltő kakofóniát. Will Patton, A gyilkos bennem él című Jim Thompson-pszichonoirt is kazettára olvasó veterán karakterszínész (Lidérces órák, Nincs kiút) rutinja kiválóan működik. Ha kell, romantikus tónust üt meg, amennyiben arra van szükség, mozdulatokra, gesztusokra utal baritonjával, olykor pedig a szereplők visszafojthatatlan kiabálása nyomja el a narrációját. A többi színész is nagyrészt elemében van. Wyatt Russell (Kurt fia) bájgúnár-intonáció nélkül hozza az önfeledtből egyre tehetetlenebbé degradálódó Waltert, Lili Simmons, a Csontok és skalpok elrabolt feleségalakja megbízhatóan játszik a hangjával, csak a Greichmannt életre keltő Vincent D'Onofrio dörmögő, Wilson Fiskes beszédmódja képtelen elhitetni velünk a figura hajlott korúságát.
Naturalista rémálom a The Narrow Caves. A földalatti járatokban leláncolt (lásd a Senkiföldje démonai katakombáit és a Csontok és skalpok emberevőbarlangját) főszereplőket kopaszra nyírják, rothadó, ürülékszagú gyümölcsöt tömnek a szájukba, 2 hétig étlen-szomjan tartják, így csontsoványra fogyasztják őket, Walter szakállat növeszt, az egyiküket lefejezik. Porszemmé zsugorodik az ember az ősi Istenek játszmájában, az idegen nyelven megszólaló antagonisták hörgése semmivé foszlatja a huszonéves protagonisták vergődését. Exploitaitonként áll helyt a hangoskönyv, Jack Ketchum és Clive Barker splatterpunk-birodalmában kóválygunk. A stílus egyfelől hibátlanul jelzi a karakterek pozícióvesztését, ugyanakkor Zahler túlzásai is megüthetik a fülünket. Ruby kínzása sajnos korszerűtlen hímsoviniszta ujjgyakorlat, a lány a rendező nőalakjaihoz (gyilkos terhességműtéttel fenyegetett feleség a Büntető ökölben, rokkant nej, terrorizált kamaszlány és bankpénztáros-mellékszál a Kegyetlen zsarukban) hasonlóan tárgyiasított damsel in distress-sé fokozódik le. A The Narrow Caves horrormechanizmusa azonban védhető. Itt nem daliás fehér hősök billentik fenékbe a civilizálatlan vadállatokat (Csontok és skalpok, Senkiföldje démonai), azaz Zahler lemond a felszabadító brutalitásról. Traumatikus, főszereplőket érintő, kudarcot előlegező erőszakellenességgel sokkol, vagyis a trash-motívumkör indokolt és a karakterek leszállóágát ábrázolja (Rattleborge-i banditák, Sakálok gyülekezete).
Világépítésből ugyancsak jelesre vizsgázik a hangjáték. A Dicső Faj ezúttal egy nemesen egyszerű, de annál hatásosabb világba költözött, ahonnan kiirthatatlan a jelenléte. Egyedei hol egy barlangban, hol bokrok mögött leskelődnek sárga vagy vörös szemekkel, hajléktalan-csuhába öltöznek, az ember számára láthatatlanok vagy szorongást keltőek. Már az 1923-ban játszódó nyitány is demonstrálja az erejüket: egy 10 éves kisfiú a kutyája életéért cserébe nyakláncot, karkötőt lop vagyonos szüleitől, és odaadja őket a 60 évvel később a főfigurákat sakkban tartó bestiáknak. Múlt és jelen összeférhetetlenségével operáló regéjében a The Narrow Caves famíliaoltalmazást, anya és apahalált, tisztátlan vérvonalat, sőt, egy náci eugénetikai szálat, természetfelettiek és emberek tiltott nászát hozza be a képbe (ha esetleg bárki gondolkodott rajta, hogy az egyébként rasszizmussal többször vádolt Zahlernek vajon miért mikrofétisei az általában "Mann"-végződésű vezetéknevekkel illetett németek) és a forgatagot H.P. Lovecraft lényei uralják. (A New York-ba helyezett misztérium John Langan pályájára is rímel.) A hosszú körmű, kardot szorongató mumusok, a Pucér Albínó, az Ételosztó, a Köpenyes és az utolsó pillanatban felbukkanó, végtagok nélkül lebegő Ősatya ügyes ponyva-rémalakok és az apokalipszis lovasai, Cthulhu vagy a shoggothok méltó párjai. Walter, a Lovecraft-elbeszélések nyomozóalteregója hiába lapozza a Greichmann-könyvet vagy ébred rá a megoldásra, teljesen passzivizálódik. Nemcsak egyedül marad a tudásával, lelkiismeret-furdalásával, mint a Cthulhu hívása és a Szín az űrből narrátorai: származása, Ruby iránti vonzalma, így a családi kötelékei is determináltak, a "vérében vannak" (lásd az Árnyék Innsmouth fölött Robert Olmsteadjének hideglelősen azonos fátumgörbéjét), azaz Zahlernél a főhős puszta mutánsléte válik a horrorműfajt uraló tehetetlenség jelölőjévé és persze a Walter nyomában járó lények is gondoskodnak a genetikai selejt túlélők kiiktatásáról.
Az író-rendező tisztelői hamar felismerhetik a védjegyeket. Ikrek jelennek meg Ruby bátyjai képében, ahogy a karaktereket leíró, repetitív jelzők ("a nyurga fickó" = Walter, "a sápadt nő" = Ruby, "a sovány ember" = Gregory) sem vesznek el. A felütés kutyakínzásával a Senkiföldje démonaiban találkozhatunk, míg az első percek hirtelen brutalitása akármelyik Zahler szkriptben, regényben, filmben helyet érdemelne és Zahler is a haverjával, Jeff Herriott-tal, a Binary Reptile elektronikus formációjában szállítja a Tangerine Dreames főtémát (külön OST-t is csatoltak a hangoskönyvhöz Crawl into the Narrow Caves címmel). Vérbeli kultdarab a The Narrow Caves. Nyolc, egyenként 20-30 perces fejezetben érhető el a Shudderen, vagyis a horrorok Netflixén és a Google Podcastsen a Keith Reynolds által dirigált "rádiójáték", amely a formálódó Zahler-brand újabb tétele az író Die Hard-lenyomata (Breaking the Empire State), cirkuszi noirja (Fury of the Strongman), feminista/ szektás (They Repair Us), űrutazós sci-fije (Conflicts of the Last Progenitors) és az asszonymentő-szüzsét, német expresszionizmust, pre-code-idegtépést ötvöző fekete-fehér képregénye, az októberben érkező Forbidden Surgeries of the Hideous Dr. Divinus mellett.
