Az íj (Hwal) - dél-koreai-japán, 2005 - Rendezte, írta és vágta: Kim Ki-duk. Kép: Jang Seong-back. Zene: Kang Eun-il. Szereplő: Han Yeo-reum (a lány), Jeon Seong-hwang (az öregember). 90 perc
Vetítik: Duna TV - 0:10
Kamaradráma különös figurákra és veszedelmes viszonyokra: variáció egy Kim Ki-duk témára.
A Tavasz, nyár, ősz, tél és tavasz… és a Lopakodó lelkek után Az íj című filmben is jól nyomon követhetőek a Kim Ki-duk életmű legfontosabb motívumai. Ez a három alkotás azonban némiképpen torzít is az összképen, ugyanis mind abba a tendenciába kapcsolódnak, mely Kim-nél lényegében éppen a Tavasz, nyár…-ral kezdődött, és melyet a korai – némiképp fésületlen de erőteljes sodrású – darabokhoz képest a kevésbé erőszakos, inkább a misztikus elemekkel bőven megrakott, példabeszédszerű munkák jellemeznek.
Az íj alapötlete egyszerűségével és minimalizmusával jól jellemzi Kim alkotásmódját. A teljes film egy rozoga bárkán játszódik, ami a nyílt tengeren horgonyoz. A kis stábbal, gyorsan dolgozó rendező ezúttal mindössze 17 napot forgatott az egyetlen helyszínen, hogy a néhány szereplős kamaradrámát rögzítse. A történetben – mint Kim filmjeiben már többször, így A szigetben és a Tavasz, nyár…-ban is – központi jelentőségű a külvilágtól elzárt, vízen úszó helyszín. A kis világnak, a bárkának két lakója van: egy 60 év körüli férfi és egy kamasz lány, akit az öreg tíz évvel korábban hozott a hajójára, s azóta a lány soha nem is hagyta el a helyet. A férfi a lányt „magának neveli”, segítőtársa, élete egyetlen értelme, s terve szerint a 17. születésnapján elveszi majd feleségül. Megélhetésük forrása, hogy a bárkán horgászokat fogadnak (A szigetben egy nő üzemeltet vízen úszó házikókból álló horgásztelepet).
 |