MAGYAR MŰHELY
Mit gondol a szakma? (Körkérdés a Filmreform 2026-ról)
Füzi Izabella: A filmes ökoszisztéma újragondolásáról (Filmreform 2026)
Rudas Dóra: Létpropagandából ébredők (Friss Hús Budapest Nemzetközi Rövidfilmfesztivál 2026)

VAN VALAMI FURCSA
A hidegháború már ötvenes évekbeli kezdete óta mély nyomot hagyott az amerikai filmgyártáson. Ennek egyik legjellegzetesebb és legtöbbet tárgyalt vonulatát az idegeninváziós sci-fik (vagyis a marslakók támadásait elmesélő filmek) jelentették. Ezek az alkotások a klasszikus horrorfilmek szörnyfiguráinak szerepét a világűr kísérteties sötétjéből érkező, gyakran morfológiailag is nehezen megragadható monstrumokra ruházták át.

Lichter Péter: Fenséges élmények (Steven Spielberg űrlényfilmjei)
Greff András: Százmilliárd szoba kiadó (A Backrooms és a liminális terek)
Bárány Bence: Mellékküldetés (Jon Favreau: A mandalóri és Grogu)
Svébis Bence: A szovjet holdra szállástól a boldoggá butult emberiségig (Az Apple TV sci-fi sorozatai)

Négy napon keresztül több mint 50 különleges alkotás, alkotói beszélgetések, Budapest rejtett arcai és Szirtes András életművéhez kapcsolódó programok várják az érdeklődőket július 2–5. között a Kettőspont Színházban.

A tavaly elindult Szirtes András Kísérleti Filmszemle idén második alkalommal mutatja be a kísérleti mozgókép sokféle formáját. A szemlére idén 88 film érkezett, több mint 16 órányi anyagból válogattak a szervezők, végül 56 alkotás került a programba.

A rendezvény nem verseny: nincs zsűri, nincsenek díjak. A szemle elsősorban találkozási lehetőséget szeretne teremteni alkotók és nézők között – ezért minden vetítési blokkot beszélgetés követ, ahol az alkotók személyesen is mesélhetnek filmjeik születéséről, inspirációikról.

A sematizmus hatása a Szovjetunió filmművészetére című filmklub július 12-én indul az Urániában.

1988-ban és 1989-ben a Műcsarnok adott otthont „A sztálini sematizmus hatása a Szovjetunió filmművészetére 1936-1953 között” című vetítéssorozatnak. A magyarhangya idén a 38 évvel ezelőtt indult filmklubot idézi meg: júliustól októberig 6 szovjet termelési filmet mutatnak be az Urániában, méghozzá mindegyiket 35mm-es kópiáról. A vetítéseket az orosz filmművészet és az orosz kultúra szakértői vezetik fel: Felváltva tart majd bevezetőt az 1988-as filmklub házigazdája, Geréb Anna filmesztéta, valamint Sz. Bíró Zoltán történész, Oroszország-szakértő. A válogatás lehetőséget ad arra, hogy megnézzük, létezhet-e igazi filmművészet a propaganda szolgálatában, és megvizsgáljuk, hogyan hatnak ezek a filmek a ma nézőjére.

Vidám fickók (r.: Grigorij Alekszandrov)

Új adásunkban kielemezzük az év két legnagyobb horrorszenzációját, a 26 éves Curry Barker Megszállottságát, és a 20 éves Kane Parsons Backroomját. Mellette megbeszéljük azt is, mennyivel ad többet az „új”, összefűzött Kill Bill, mint a két rész külön + elővesszük a 100 éve született Marilyn Monroe egyik ikonikus filmjét is (Szőkék előnyben).

Menetrend:

00:03:55 - Best of Friss Hús
00:15:05 - Box office
00:18:05 - Kill Bill – A teljes véres történet
00:35:00 - Backrooms - Hátsó szobák
01:02:25 - Megszállottság
01:35:40 - Szőkék előnyben - Marilyn Monroe 100
01:59:45 - Backrooms - Spoilerekkel

Újabban szkeccskomikusok, szitkomszínészek és youtuberek avanzsálnak horroristává. Mi áll a trend mögött?

Tanulmányok sokasága szól arról, hogy bár a horror és a humor céljai látszólag ellentétesek (az egyik borzongást, a másik nevetést akar kiváltani), ha a műfaji skálát körként képzeljük el, akkor ez a két végpont valójában összeér – vagy ahogy Robert Bloch, a Psycho szerzője fogalmazott: „a komédia és a horror ugyanannak az éremnek a két oldala.” Ugyanaz a mechanizmus működteti őket, feszültséget építenek az ismeretlennel, a váratlannal, a normától eltérővel való találkozásból, amely a vígjátékban a nevetéssel, a horrorban pedig a fenyegetés megszűnését követő fizikai és érzelmi felszabadulással oldódik fel. Vagyis mindkettő zsigeri zsáner: hasonló fiziológiai reakciókat váltanak ki a nézőkből: fokozott szívverés, szapora légzés, adrenalinlöket. Innen nézve nem is olyan meglepő, hogy több rendezőnek is sikerült kielégítő módon összehangolnia ezt a két minőséget (például Peter Jacksonnak, Sam Raiminek, Joe Dantenak vagy Edgar Wrightnak), az utóbbi években azonban egy új trendet figyelhetünk meg: szkeccskomikusok, szitkomszínészek és youtuberek avanzsálnak horroristává.

Ez a jelenség sem teljesen friss: a pályáját stand-up komikusként indító Bobcat Goldthwait 2013-ben rendezte meg első horrorfilmjét Willow Creek címmel, a havervígjátékok mestere, Kevin Smith is ekkoriban próbálta ki magát a műfajban az Agyarral, az Ananász expressz című stonerkomédia direktora, David Gordon Green pedig azóta levezényelt egy új Halloween-trilógiát és rebootolta Az ördögűzőt is. Jordan Peele (Tűnj el!, Mi), Zach Cregger (Barbár, Fegyverek), John Krasinski (Hang nélkül) és a Philippou testvérek (Beszélj hozzám!, Hozd vissza őt) pályamódosítása még váratlanabbnak tűnhet, de ha jobban megvizsgáljuk az előéletüket, mindegyikük esetében logikus ez a fejlemény. 

A Metropolis filmelméleti és filmtudományi folyóirat 2026/4. számát nemzetközi filmrendezőnők munkásságának szenteli. A lapszámban Magyarországon kívüli női rendezők alkotásait tárgyaló elemző tanulmányokat várnak, amelyekben a szerző nem pusztán bemutatja az adott alkotó életművét, hanem valamilyen speciális nézőpontból, egyedi kérdésfelvetés alapján világítja meg a rendező néhány művét vagy az életmű karakterét. Olyan cikkeket is elfogadnak, melyek több rendezőnő filmjeit vizsgálják valamilyen speciális szempont szerint – ilyen esetben a kikötés, hogy legalább egy Magyarországon kívüli alkotó is legyen a cikkben szereplő alkotók közt.

A felhívásra a Metropolisban megjelentetésre alkalmas, 35-40 000 karakter terjedelmű, tudományos igényű cikkek tervét várják. A jelentkezőknek a tervezett cikk 1500-2000 karakter terjedelmű absztraktját, a szerző rövid szakmai bemutatkozását (max. 1500 karakter) kell elküldeniük a metropolis@metropolis.org.hu e-mail címre 2026. június 25-éig. A közlésre elfogadott tervek alapján a cikkek leadásának várható határideje 2026. augusztus 31. lesz.

A címlapképen: Kelly Reichardt és Kristen Stewart

Átadták a Friss Hús Budapest Nemzetközi Rövidfilmfesztivál díjait a Puskin Moziban. Az idei fődíjasok között szerepel egy panelházban időnként medvévé változó kamasz lány története és mítoszokból építkező animációs világ is. A Friss Hús Oscar-kvalifikáló fesztivál, így a két alkotás egy lépéssel közelebb került ahhoz, hogy az Amerikai Filmakadémia díjáért versenyezhessen.

Medve egy panelházban

A Legjobb Magyar Élőszereplős Rövidfilm díját és a vele járó 300 ezer forintos pénzdíjat Konrád Zsuzsanna Valami vad című alkotása nyerte el. A film főhőse, a felvételire készülő Zsófi időnként medvévé változik, és ilyenkor a hatalmas, lomha állat felforgatja a család életét: dübörög a lakásban, rettegésben tartja szüleit és öccsét, miközben a szomszédok is egyre gyanakvóbbak a különös zajok miatt. A nemzetközi zsűri szerint a film éles koncepcióval és minden elemében kiforrott filmes történetmeséléssel valósítja meg sajátos vízióját.

Totemállatok és ősi beavatási rítusok

A Legjobb Magyar Animációs Film díját és a 300 ezer forintos pénzjutalmat Kreif Zsuzsanna ADGWA-ATA című filmje kapta. A különleges animáció misztikus világba vezet: három fiatal lányt egy amazon törzs ragad el, majd egy beavatási szertartás során egy párhuzamos dimenzióba kerülnek, ahol hatalmas, vibráló színű kígyókból álló totemállataikkal kell szembenézniük. A zsűri indoklása szerint az alkotás eredeti látásmódjával, karakteres vizuális világával és egyedi női perspektívájával teljesen új univerzumot teremt.