A két éven át futó Martin Scorsese-sorozatunk zárásaként toplistáztuk a Mester filmjeit, de előtte még értékeljük az Oscar-gálát és az Anora nagy győzelmét.

Menetrend:

00:00:00 - Az Oscar-gála értékelése
00:18:00 - Scorsese-toplista: bevezető
00:26:00 - Scorsese-toplista

Leos Carax a kortárs film egyik legizgalmasabb figurája legújabb, kísérleti önéletrajzi filmje, a Leos Carax: Ez nem én vagyok hazai premierjére Budapestre érkezik a február 27-én kezdődő 15. Frankofón Filmnapokra. Ehhez kapcsolódóan a Magyarországi Francia intézet, a Cinema Niche és a Puskin Mozi február 28-ától március 2-áig retrospektív vetítéssorozatot tart a rendező munkásságából, eredeti nyelven, magyar felirattal. Ennek keretében olyan meghatározó Carax-filmeket láthat a közönség, mint a Boy Meets Girl, a Rossz vér, A Pont-Neuf szerelmesei, az Annette és a Holy Motors. A vetítések után a közönség találkozhat a világ legnagyobb A-kategóriás filmfesztiváljain többszörösen díjazott alkotóval, aki ittléte során mesterkurzust is tart majd az ELTE és a Freeszfe hallgatóinak, oktatóinak.

A költői vízióiról ismert, a világ legnagyobb A-kategóriás filmfesztiváljain többszörösen díjazott Leos Carax, igazi enfant terrible-ként robbant be a filmművészetbe. Még 24 éves sem volt, amikor 1984-ben bemutatták első nagyjátékfilmjét, a Boy Meets Girlt, amely egyben első közös munkája állandó színészével, Denis Lavant-nal. Egy feltörekvő filmrendezőt éppen most hagyott el szeretője. A film – mely február 28-án, pénteken 19 órakor lesz látható a Puskin moziban - egy hozzá hasonlóan bajba jutott fiatal nővel (Mireille Perrier) való kapcsolatát követi nyomon. A vetítés után a közönség találkozhat Leos Carax-szal.

Mához egy hétre már tudni fogjuk, kik nyerték az idei Oscar-díjakat.  A Filmvilág Podcast új adásában szokás szerint latolgatjuk az esélyeket, kitérve külön a magyar vonatkozásokra, és a gála apropóján foglalkozunk hosszabban is azokkal a jelölt filmekkel, amelyekkel eddig még nem (Áradás, Nickel Boys, Én még itt vagyok, Wicked, Sing Sing).

Menetrend:

00:05:00 - Miben hasonlítanak a fő kategória filmjei?
00:10:45 - Dokumentumfilmek
00:16:05 - Animációs filmek
          00:17:10 - Áradás
00:30:50 - Nemzetközi filmek
          00:32:30 - Én még itt vagyok
00:44:00 - Színészkategóriák
          00:44:30 - Culkin és a Rokonszenvedés
          00:55:10 - Grande és a Wicked
          00:59:50 - Saldana és az Emilia Perez
          01:16:50 - Brody, A brutalista és az AI
01:27:50 - Zene
01:33:35 - Forgatókönyv
          01:34:50 - Nickel Boys
          01:48:15 - Sing Sing
01:55:25 - Operatőr
02:08:50 - Rendező
02:13:35 - Legjobb film

A nemzetközileg elismert szakember, Jill Gilbert tart előadást a kreatív animációs piac lehetőségeiről február 25-én a Moholy-Nagy Művészeti Egyetemen. Az előadás a Nemzeti Filmintézet Fast Forward Programjának keretében valósul meg és értékes ismereteket nyújt az animációs alkotóknak ötleteik megvalósításában.

Jill Gilbert, a kreatív vállalkozások és márkaépítés szakértője olyan neves cégeknél dolgozott stúdióvezetőként mint a Walt Disney, a Paramount Animation és a Technicolor. A szakember az animációs iparág fejlődési lehetőségeiről és a sikeres projektek kialakításának alapjairól tart előadást. A résztvevők megismerkedhetnek a fejlesztési és prezentációs folyamatokkal, a piaci környezet sajátosságaival és azzal, hogyan találhatnak partnereket és terjesztési lehetőségeket animációs filmötleteik számára.

A rendezvény második részében egy panelbeszélgetésre kerül sor, amelyen Jill Gilberthez csatlakozik Rob Doherty, a nemzetközi animációs ipar szakembere, akinek a nevéhez olyan projektek köthetők, mint az Angry Birds: Summer Madness (Netflix), vagy a Space Chickens In Space (Disney). A beszélgetésen részt vesz Temple Réka, a Lengemesék és a Kojot négy lelke című filmek producere is. A szakemberek esettanulmányokon keresztül személyes tapasztalataikat osztják meg a nemzetközi és hazai animációs IP lehetőségeiről és kihívásairól.

Március 20-23. között a Puskin moziban rendezik meg a Brit Filmnapokat, a British Council és a BIFF (Budapest International Film Festival) közös programját. A nyolc filmes válogatásban a legnagyobb fesztiválokról érkező kortárs brit nagyjátékfilmek, két dokumentumfilm és két, a legendás manchesteri zene- és bulikultúrát megidéző alkotás kapott helyet a 2000-es évekből.

A kétszeres Oscar-jelölt Joshua Oppenheimer posztapokaliptikus musicaljével, a The End című filmmel indul a Brit Filmnapok programja, Michael Shannon és a Berlinalén tiszteletbeli Arany Medve életműdíjjal frissen kitüntetett Tilda Swinton főszereplésével. A második nap a manchesteri zene- és bulikultúrát megidéző Double Feature tematikára épül, ebben lesz látható Anton Corbijn 2007-es klasszikusa, a Joy Division-frontember Ian Curtis tragikus történetét bemutató Control, valamint Michael Winterbottom 2002-es 24 Hour Party People című filmje, ami egy energikus és szatirikus utazás Manchester zenei világának forradalmi korszakába. A program a vetítés után folytatódik a Gólyában, klipvetítéssel és az eseményhez kapcsolódó bulival, ahol a 70-es évektől indulóan óránként egy évtizedet ugorva mutatják be a DJ-k a brit könnyűzene legnagyobb klasszikusait.

Február 20-án lenne 100 éves Robert Altman, a M.A.S.H., a Hosszú búcsú, a Nashville és a McCabe és Mrs. Miller rendezője. Takács Ferenc alábbi portrécikke a Filmvilág 2005-ös évfolyamában jelent meg először.

Robert Altman filmes pályafutásával, s ennek jótékony melléktermékével, az Altman-legendával elégedett lehet; egy 2002-ben vele készült interjú tanúsága szerint elégedett is:

E mellé a negyven film mellé – ha jól számolom – közben újabb kettő került: negyvenkét film, pontosabban negyvenkét nagyjátékfilm, melyek sorában az 1968-as Visszaszámlálás (Countdown) volt az első. A filmkészítéssel egyébként ennél jóval korábban kapcsolatba került az 1925-ös születésű Altman. Háborús katonai szolgálat és műszaki egyetemi tanulmányok után összeütött Richard Fleischerrel (A bostoni fojtogató későbbi rendezőjével) egy forgatókönyvet, amit („a hecc kedvéért”) beküldtek az RKO-nak Hollywoodba. A stúdió megvette a könyvet, a filmet leforgatták és 1948-ban be is mutatták: A testőr (The Bodyguard) volt a címe. Ez a találkozás ébresztette fel Altman művészi ambícióit. Először szépírói pályakezdéssel próbálkozott meg New York-ban, majd a Nyugati Parton, mindkét helyen mindhiába. Úgyhogy visszaköltözött szülővárosába, Kansas City-be, s egy ottani iparvállalat alkalmazottjaként ipari oktatófilmek és dokumentumfilmek készítésével volt elfoglalva egészen 1957-ig, amikor is a United Artists megvette első önálló munkáját, Alfred Hitchcock pedig felvette sorozata, az Alfred Hitchcock presents… rendezőjének. Csupán két epizódot készíthetett el, mivel kirúgták, de ez is elég volt ahhoz, hogy Altmanra felfigyeljenek a televízióban. Hamarosan sikeres televíziós rendező, aki – bár minden őt alkalmazó TV-társasággal előbb-utóbb konfliktusba keveredik filmjei mondandójának és megvalósításának a tárgyában – folyamatosan dolgozhat, s az időszak olyan fontos és sikeres TV-sorozatait jegyzi, mint a híres Bonanza vagy – később – a Hosszú, forró nyár indító-epizódja. (Ezeket a sorozatokat annak idején a magyar televízió is sugározta.) Később is vissza-visszatért a televíziózáshoz, például 1980-as zenés filmjének, a klasszikus képregény (és képregényfigura) nyomán készült Popeye-nek katasztrofális bukása után jó tíz évig nem készített játékfilmet, színművek televíziós adaptálásával foglalkozott.

Szomjas György 1985-ben bemutatott szatírájával, a Falfúróval folytatódik a Filmrendezők klubja február 24-én. A vetítést követő mesterkurzuson a film társforgatókönyvírójával, Fekete Ibolyával Till Attila beszélget.