Gombfoci-, mármint szektorlabdaemlékekről, Marlon Brandóról, színészet előtti és utáni színészekről beszéltünk a most mozikba került vígjáték, a Lepattanó főszereplőjével.

A Lepattanó szereplőinek életében mindennél fontosabb szerepet játszik a gombfoci. Pontosabban a szektorlabda. A rendező és forgatókönyvíró, Vékes Csaba igyekszik helyre tenni a fogalmat. A szektorlabdát a szereplők olyannyira komolyan veszik, hogy amikor egy nagyobb pénzösszeg az ölükbe hullik a gazdag milliárdos (Patrick Duffy) jóvoltából, azt azonnal a sportra költik. Terembérlésre, asztalra, mezre, egyebekre. Nem gombfoci. Ez nem gyerekjáték.

A magyar szabadalomnak is nevezhető szektorlabdát természetesen a színészeknek is ki kellett tanulniuk. Az ebben a filmben is erős apa figurát alakító Scherer Péter, vagyis Pepe, vitte a legtöbbre: a maroslellei bajnokságon, amire a színészek beneveztek, tovább is jutott az első körből. Először a filmről, erről az eredményről kérdeztük őt.

Vékes Csaba, a rendező kitalálta, hogy legyen egy házi bajnokság, aminek keretében mi megtanuljuk ezt a játékot, hogy ne kamuzzunk, amikor azt mondjuk, szektor, közelség vagy szabadrúgás, úgy beszéljünk ezekről, hogy pontosan tudjuk, miről van szó. Megtanított bennünket a hétszeres magyar bajnok, Horváth Imre, nagyon szerettük ezt a házi bajnokságot, és egyszer csak előállt a Vékes, hogy figyeljetek, beneveztünk benneteket az igazi magyar bajnokságra, Maroslellére, lemegyünk kisbusszal, aztán hajrá. Játszottunk igazi meccseket, igazi szektorlabdásokkal, rohadt jó élmény volt. Három döntetlennel és egy vereséggel továbbjutottam a csoportomból, én lettem a legsikeresebb a mi színész csapatunkból. Nem éltünk a lehetőséggel, nem mentem tovább, beültünk a kocsiba, és hazajöttünk. Állati helyes, megszállott, szeretetre méltó emberek, piciben koncentrálnak valami nagy győzelemre, akik ezt a sportot űzik. Csodálatos.

Neked volt gombfocicsapatod, amikor gyerek voltál?

A múlt héten lezajlott 7. Budapesti Klasszikus Film Maratonon mintegy 100 vetítésén több mint 21 ezer néző vett részt, megdöntve a korábbi évek látogatószámát. A Maraton programjából számos alkotás elérhető kiváló minőségben a FILMIO-n. A Hanna Schygulla és Marcello Mastroianni szereplésével készült Miss Arizona, a korszakos Valahol Európában, a fiatalság örökérvényű kérdéseit feszegető Szevasz, Vera és Gaál István klasszikusa, a Sodrásban csütörtöktől vasárnapig ingyenesen megtekinthető a magyar filmek streaming platformján.

Az énekesnő Mici második férjével mulatót nyit a pesti broadway-n, amely hamarosan a legfelkapottabb hely lesz. A család jól él, az Arizona bárók, milliomosok, befolyásos személyek törzshelye, ám vészterhes idők közelednek, ahol nem számít sem összeköttetés, sem pénz. Sándor Pál a Miss Arizonát is a rá jellemző virtuóz atmoszférateremtő készséggel forgatta – ezúttal két világhírű színésszel egészítve ki a nívós hazai alkotógárdát.

Árva gyerekek róják a szétbombázott országutakat a második világháború végén. Egy nap romos kastélyra bukkannak, amelynek híres karmester lakója önzetlenségével reményt mutat az elvadult fiatalok számára. A Radványi Géza rendezésben készült, 1947-ben bemutatott Valahol Európában a magyar filmtörténet egyik első világsikere, amely kíméletlen helyzetjelentés volt a háború által feldúlt Magyarországról.

Szeptember 30-án indul a Filmvilág filmművészeti folyóirat havi filmklubja a Bem moziban, amelynek programja az aktuális számokban szereplő cikkekhez tartozó filmekből válogat. A duplafilmes nyitóvetítés két játékfilmje: Roger Corman bizarr női testhorrorja, az 1959-es Darázsnő (The Wasp Woman), amely a Szer című friss Coralie Fargeat-film egyik előképének tekinthető, valamint Aristotelis Maragkos, görög kísérleti filmes 2021-es alkotása, az Örökkévalóság időmérői (The Timekeepers of Eternity), amely egy különleges papíranimációs technikával éleszti újjá a Stephen King-féle Langolierek-minisorozatot, egyetlen szűk órába tömörítve. Mindkét film magyarországi ősbemutató; eredeti angol nyelven, magyar felirattal kerül vetítésre. A program előtt Lichter Péter kísérleti filmes, a Frankenstein eksztázisa című filmtörténeti tanulmánykötet szerzője tart rövid bevezetőt. Belépőjegy a teljes programra 2200 forint, kizárólag a második filmre egy szeptemberi havi Filmvilág felmutatása.

A vetítés Facebook-eseménye itt érhető el.

Október 23. és november 3. között rendezik meg az első BIFF – Budapest International Film Festivalt, amely többek közt az idei Cannes-i filmfesztivál különlegességeiből válogat, de lesz retrospektív és kísérleti szekció, illetve itt lesz a hazai premierje a Magyarországon forgatott A brutalistának. Brady Corbet 220 perces filmjében Adrien Brody alakítja a magyar származású zsidó építészt, Tóth Lászlót, aki 1947-ben emigrál az Egyesült Államokba, hogy „megvalósítsa az amerikai álmot”.  Az idei Velencei Nemzetközi Filmfesztiválon a legjobb rendezőnek járó Ezüst Oroszlánnal díjazott film vágója Jancsó Dávid, ko-producere Petrányi Viktória, de feltűnnek benne olyan magyar színészek is, mint Vilmányi Benett, Hermányi Mariann, Mészöly Anna és Sztarenki Dóra.  

A BIFF teljes programja:

Nemzetközi versenyprogram  

Idén október 10-20. között rendezik meg a 13. SZEMREVALÓ│SEHENSWERT FILMFESZTIVÁLt a budapesti Művész moziban. A Svájci Nagykövetség, az Osztrák Kulturális Fórum és a Goethe Intézet közös filmhete a német nyelvterület legfrissebb filmjeiből ad ízelítőt, ezúttal is eredeti nyelven, magyar felirattal. 

Október 10-én a budapesti Művész moziban Hans Steinbichler Egy egész élet című alkotása nyitja a 13. Szemrevaló Filmfesztivált. Robert Seethaler azonos című, érzékeny regénye nyomán a film egy árva fiú, Andreas Egger történetét meséli el. A fiút magához veszi ugyan az osztrák Alpokban egy tanyán gazdálkodó nagybátyja, de keményen dolgoztatja, és gyakran megveri. Felnőve Andreas elhagyja a gyűlölt tanyát, és feleségül veszi élete szerelmét. A második világháború kitörése azonban elszakítja őt a szülőföldjétől, ahová csak a szovjet hadifogságot megjárva tér vissza. Öregemberként megbékélve tekint vissza küzdelmekkel teli életére.

Miért nem változott semmi harminc éve a magyar iskolákban, és mi történne, ha egyetlen magyar filmes sem forgatna itthon többé semmit? Interjú a Fekete pont rendezőjével.

A Fekete pont forgatásakor fontos volt számotokra, hogy minél hitelesebb képet adjatok egy magyar diák mindennapjairól. A kutatómunka hogyan nézett ki? Mi volt a legizgalmasabb neked?

Beültem órákra, eltöltöttem egy egész napot egy ötödikes osztállyal, beszélgettem az igazgatóval, tanárokkal. Voltunk több terepszemlén, húsz-huszonöt iskolát bejártunk, plusz megnéztem ötven-hatvan évnyitót a YouTube-on. Az évnyitójelenet konkrétan ezekből építkezik.

Van olyan mozzanat, szófordulat, amit egy az egyben átemeltél ezekből a tapasztalatokból?

Volt olyan, amit én is megkaptam sokszor: „körülötted forog a világ”, „úgy kéne tudni, mint a vízfolyás”, „katasztrofális lett a dolgozat”. Ezeket mindenki ismeri. Felmerült az a kritika, hogy ez egy harminc évvel ezelőtti történet, mert én akkor jártam általános iskolába, de az évnyitók megnézésével, a sulik végigjárásával meg az összes ilyen élménnyel az derült ki, hogy nem változott semmi. De miért is változott volna? Visszafelé megyünk az időben.