A cannes-i filmfesztivál idén elmarad, de azért beválogattak egy magyar vizsgafilmet a programjába

2020. július 02. - filmvilág

agape.jpg

Nyilvánosságra hozták a cannes-i fesztivál teljes filmválogatását a szervezők. (A világ első számú filmfesztiválját
idén valójában nem tarthatták meg a szervezők, de a cannes-i válogatás filmjeit későbbi fesztiválokan világszerte
bemutatják.) A filmes egyetemeken készült alkotások legjobbjait összegyűjtő Cinéfondation programba beválasztották Beleznai Márk, a METU végzősének másodéves vizsgafilmjét. A 16 perces Agapé című rövidfilm Gryllus Dorka és Kenéz Ágoston főszereplésével készült, operatőre Barna Máté, vágója Kőváry Dániel, zeneszerzője Obbágy Máté volt. 

A kis költségvetéssel készült rövidfilm szűkre szabott képekkel és portrészerű beállításokkal mutatja meg egy majdnem hétköznapi kapcsolat kialakulását – ahogy az a főszereplők arcán lejátszódik. Kornél, a tizenéves filmőrült és Hanna, a kissé elvarázsolt negyvenes egyedülálló nő találkoznak. Aztán pár nap múlva találkoznak még egyszer, és lassan ráébrednek, hogy több közös van bennük, mint gondolták. A két, elsőre eltérő személyiség között hasonló múltbeli élményeik miatt – vagy éppen azok ellenére – egy valószínűtlen viszony alakul ki. 

Tovább

Itt a júliusi Filmvilág!

202007.jpgÚJ-HOLLYWOOD
A melodráma a Hollywoodi Reneszánszban már nem húzóműfaj, az új nemzedék filmjei nem nagyszabású érzelmekről, hanem elenyészésükről szólnak. Az antimelodramatikus kor – jegyzi meg Király Jenő A film szimbolikájában – érzelmi és spirituális devalválódást hoz: a lelki nemesülést hozó élmények elértéktelenedését és az „anyagi nemesülés” felértékelődését; pszichés frigiditást, eldurvulást, kiüresedést.

Pápai Zsolt: A pátosz elsiratása (Hollywoodi Reneszánsz: A melodráma)  
Huber Zoltán: A hatalom rettentő abszurditása (Richard Condon adaptációk)  
Vajda Judit: Őrült nők ketrece (A csavar fordul egyet adaptációk)
Greff András: Ragadozók rangadói (A cápa és öröksége)  

MAGYAR MŰHELY
A vidék (falu, természetközeli kisközösség vagy kisváros), az azt uraló tekintélyelvű hatalmasság és az elnyomórendszerrel dacoló hős régóta meghatározó szereplői a magyar filmművészetnek. A vidéken játszódó kortárs magyar filmek egy csoportja a thriller eszközeivel jeleníti meg a szorongáskeltő kelet-európai élményvilágot.

Paár András: „Istennel a hazáért és szabadságért” (Kurucok a filmvásznon)  
Darida Veronika: Filmszínpadok (Filmes hatások a színházban)  
Bakos Gábor: Részvéttel provokálni (A késő modern Mundruczó)  
Benke Attila: Szorongás a Kárpát-medencében (Vidéki magyar thrillerek)  
Benke Attila: Falusi tűzfészek (Vitézy László: Békeidő)  

Tovább

Nyílt levélben tiltakoznak az SZFE átalakítása ellen

szfe_tuntetes.jpg

Ahogy arról mi is beszámoltunk, az Innovációs és Technológiai Minisztérium át akarja alakítani a Színház és Filmművészeti egyetemet, ami ellen az oktatók mellett az egykori és jelenlegi hallgatók is tiltakoznak. Ragályi Elemér kezdeményezésére több neves színész, rendező és író is csatlakozott a "meggondolatlan és előkészítetlen" átalakítási tervek ellen. Petíciójukat változtatás nélkül közöljük:

NYÍLT LEVÉL

Dr. Semjén Zsolt miniszterelnök-helyettes úrnak
Dr. Palkovics László miniszter úrnak
az Országgyűlés képviselőinek

A Színház-és Filmművészeti Egyetemen százötvenöt éve generációk adják egymásnak tovább a tudást és a szakma szeretetét. Nemzeti kultúránk védelmében kinyilvánítjuk, hogy nem támogatunk, sőt, veszélyesnek tartunk minden olyan átalakítást, mely az egyetemen felhalmozott hatalmas tapasztalatot semmibe véve történik. 

Tovább

Pénteken újra tüntetnek az SZFE hallgatói

szfe.jpg

Első figyelmeztetés – #freeSzFE címmel szerveznek demonstrációt az SzFE hallgatói az intézmény alapítványi tulajdonba vételét szabályozó törvénytervezet elfogadása ellen: július 3-án, pénteken, 10 órakor a Kossuth téren gyülekeznek. A diákok szerint a magyar kultúra és a hazai felsőoktatás jövőjét veszély fenyegeti.

Az egyetem hallgatóit múlt szerdán fogadta Palkovics László felsőoktatásért felelős miniszter. A hallgatók sikertelennek érzik a tárgyalást, mivel nem vonták vissza a törvénytervezetet, és nem is kerültek abba bele az általuk öt pontban megfogalmazott feltételek, ezért péntekre ismét demonstrációt hirdetnek. „Azt hittük, énekelni fognak” – zárta Palkovics László a megbeszélést, ezért most a diákok közleményükben azt ígérik, a kórust rögtönöznek az SzFE modellváltásáról döntő parlamenti ülés idején.

„A diákok kiállnak követeléseik mellett, de fontosnak tartják hangsúlyozni, hogy ezt nem naivitásból teszik, hanem meggyőződésből – a sikertelen miniszteri találkozó semmiféle bizakodásra nem adott nekik okot” – áll a közleményben, amelyben a követeléseiket is összefoglalják:

Tovább

Filmes kultúrharc a Bethlen-rendszer idején

hunnia_filmgyar.jpg

Paár Ádám: Kultúrharc a filmpolitika szabályozásában a Bethlen-rendszer idején (1921-1931)

Manapság ismét divatos a Kulturkampf (kultúrharc) kifejezés, bár többnyire pontatlanul használják. A Kulturkampf kifejezés megalkotója valószínűleg Rudolf Virchow orvos, a német liberális Haladó Párt vezetője volt, aki az 1870-es években követelte az állam és egyház radikális szétválasztását az élet minden területén. Maga a Kulturkampf azt a küzdelmet jelölte, amelyet Otto von Bismarck porosz, majd össznémet kancellár a nemzeti liberálisokkal szövetségben vívott az egyházak, s különösen a római katolikus egyház ellen 1871 és 1878 között.

Ez a csaknem egy évtizedes küzdelem (amely persze visszatekintett történelmi előzményeiben a reformáció kialakulásáig) kapcsolódott a klasszikus Lipset-Rokkan-féle törésvonal-elmélethez: egyszerre folyt a küzdelem az állam és az egyház között a kultúra területén, de, mivel a bajorok, elzásziak, a Rajna-vidék lakosai, valamint a porosz területeken élő lengyelek katolikusok voltak, a küzdelmet a centrum-periféria konfliktus színezte.

Később, a 19. század végén a Kulturkampf kifejezés elszakadt a német földrajzi és politikai környezettől, s általánosságban elkezdték így nevezni állam és egyház harcát, Franciaországban éppúgy, mint Olaszországban, vagy éppen Magyarországon. Majd még később a Kulturkampf értelme tovább szélesedett, s manapság a magyar sajtóban már végképp nem – vagy nem elsősorban – az állam és egyház viszályát értik a fogalom alatt (már csak azért sem, mert az egyház és állam szétválasztása megvalósult), hanem nemes egyszerűséggel a baloldali / baloldalinak tekintett, vagy liberális / liberálisnak tekintett és a jobboldali / jobboldalinak tekintett értékek / identitások / művészi-irodalmi áramlatok vitáját.

Tovább

Magyar filmekkel nyit újra a Cinema City

Megint március

cinema_city.jpg

Magyar filmekkel és egyes mozikban rövidebb nyitvatartással indítja újra a mozizást a Cinema City fővárosi és vidéki filmszínházaiban július 2-tól.  

A mozihálózat júliusi programjában kiemelt szerepet kapnak majd a magyar filmek, így a Cinema City újra műsorára tűzi többek között Szabó István Zárójelentését, a Seveled című vígjátékot, illetve a Vad erdők, vad bércek - A fantom nyomában természetfilmet is. 

Moziműsor és újdonságok

A magyar és európai filmek mellett a márciusi filmkínálat is visszakerül a műsorra, így többek között a Bad Boys – Mindörökké Rosszfiúk, a Dolittle, a Bloodshot, a Sötét vizeken, vagy Guy Ritchie rendezésében, az Úriemberek. Újdonságként érkezik Jessica Chastain főszereplésével az AVA vagy a Juliette Binoche nevével fémjelzett Hogyan legyél jó feleség? francia vígjáték is. A Cinema City emellett tervezi tematikus Star Wars mozimaraton szervezését is. 

Tovább

Idén is lesz Budapesti Klasszikus Film Maraton

bkfm2019_foto3_chripkolili.jpg

A Nemzeti Filmintézet negyedik alkalommal 2020. szeptember 22-28. között rendezi meg a főváros legnagyobb nemzetközi filmfesztiválját, a Budapesti Klasszikus Film Maratont. Az esemény kiemelt célja, hogy felhívja a figyelmet a magyar filmkultúra értékeire és népszerűsítse a magyar filmeket. A fesztivál idei programjában hangsúlyos szerepet kapnak az elismert és világhírű magyar operatőrök alkotásai.  

A fesztivál a megszokott helyszíneken, az Uránia Nemzeti Filmszínházban, a Toldi moziban, a Budapesti Francia Intézetben és ingyenes szabadtéri vetítésekkel a Szent István téren várja a közönséget.  

A Nemzeti Filmintézet az elmúlt években több mint 100 filmet újított fel. A Budapesti Klasszikus Film Maraton bemutatja a frissen restaurált magyar filmklasszikusokat, hogy a lehető legjobb minőségben juttassa el azokat a nagyközönséghez. Ezen túl a filmszerető közönség számára elhozza a világ filmarchívumai által felújított emlékezetes külföldi alkotásokat is. 

Tovább