A Casablanca és a politika - Rick háborúba megy

2019. szeptember 30. 16:10 - filmvilág

casablanca2_1.jpg

A Casablanca aligha készült volna el, ha a japán támadás másnapján nem fedezik fel a Warnernél porosodó sztoriban a hazafias dráma lehetőségét.

Rick kezét akkor pillanthatjuk meg a Casablanca elején, amikor éppen aláír egy csekket. A dátum: december 2. Később az is kiderül, hogy 1941-et írunk. Vagyis a Casablanca a Pearl Harbor elleni japán támadás előtt pár nappal játszódik. Akkor, amikor az Egyesült Államok még nem harcolt a második világháborúban, de a legtisztábban látó politikusai már tudták, hogy az izoláció politikája nem tartható fenn.

Franklin Delano Roosevelt elnök régóta tisztában volt ezzel. Már 1937-ben így szónokolt egy chicagói gyűlésen: „Ártatlan népeket és ártatlan nemzeteket áldoznak fel a hataloméhség oltárán… Ha ilyen dolgok játszódnak le a világ más részein, senki se gondolja, hogy Amerika megmenekül, hogy Amerika kegyelmet várhat, hogy a nyugati félgömböt nem támadják meg, és nyugodtan élhet békében!”. Az amerikai társadalomban azonban olyan erős volt az ellenérzés minden külpolitikai vállalkozás ellen, hogy kis híján megszavazott egy alkotmány-kiegészítést, amely népszavazástól tett volna függővé minden hadüzenetet. Ezért Roosevelt is azt ígérte az 1940-es elnökválasztási kampány során, hogy „Fiaitokat nem fogják elküldeni semmilyen háborúba!”. Választási győzelme után azt hangoztatta, hogy a sorozásra csak az ellenség visszariasztása érdekében van szükség, Nagy-Britannia fokozott támogatására pedig azért, hogy az Egyesült Államok kimaradhasson a háborúból. Tisztában volt vele, hogy a háború előbb-utóbb elkerülhetetlen, de azt is tudta, hogy az amerikai társadalom túlnyomó többsége nem kíván részt venni benne. Egyik levelében így foglalta össze dilemmáját: „Az a problémám, hogyan vegyem rá az amerikai népet, hogy nézzen szembe a valószínű következményekkel, anélkül, hogy azzal rémíteném meg, hogy bele akarják vonszolni a háborúba”.

Tovább
Szólj hozzá!

Sosem látott színes képsorokon a húszas évek Magyarországa

2019. szeptember 24. 16:31 - filmvilág

20as_evek_riportfilm_foto_eye2.jpg

Egyórányi ismeretlen filmanyag került elő a húszas évek Magyarországáról. Csaknem 100 éve francia operatőrök járták a magyar falvakat és városokat, hogy megörökítsék az ott élők mindennapi életét. A tekercseket a Budapesti Klasszikus Film Maraton szakmai programján mutatta be a holland filmarchívum. 

A nemrég véget ért 3. Budapesti Klasszikus Film Maraton értékes hozadéka az a néhány most közzétett, Magyarországot bemutató riportfilm, amelyet a Budapesti Francia Intézetben megtartott szakmai napon mutatott be Elif Rongen holland filmtörténész. A tekercsek az elmúlt években kerültek hollandiai magángyűjteményekből a Magyar Nemzeti Filmalap Filmarchívum igazgatósággal szoros együttműködésben dolgozó amszterdami EYE Filmmuseumba, ahol már eddig is számos elveszettnek hitt magyar némafilmet találtak meg, köztük a világhírű Kertész Mihály (Michael Curtiz) 1918-as drámáját, Az utolsó hajnal-t. 

Tovább
6 komment

Rocco és fivérei a Nemzetiben

2019. szeptember 24. 14:35 - filmvilág

rocco.jpg

Nagy Anikó rendező ötrészes online dokumentumfilm-sorozatot készített a Nemzeti Színház hat fiatal színészéről (Így jöttem…). A művészek a színház új előadásában, a Rocco és fivérei című Vidnyánszky Attila-rendezésben szerepelnek, és történetük sok tekintetben hasonlít a Luchino Visconti filmklasszikusára (Rocco e i suoi fratelli, 1960) épülő előadás szereplőihez: vidékről kerültek a nagyvárosba. Hat színész történetén keresztül mutatják be, hogyan találtak rá hivatásukra, mit jelent nekik az otthon. 

Az ötrészes sorozatban Mészáros Martin mutatja be a délvidéki Csókát és Zentát, Berettyán Nándor és Sándor Balmazújvárost és a pusztát, Barta Ágnes Szolnokot, Szabó Sebestyén László Debrecent, Bordás Roland pedig a beregi Hetefejércsét.

Az első epizód:

Tovább
Szólj hozzá!

Sára Sándor: Csonka történelem

2019. szeptember 23. 15:50 - filmvilág

sara_sandor.jpg

Életének 86. évében elhunyt Sára Sándor kétszeres Kossuth- és Balázs Béla-díjas rendező, operatőr, a nemzet művésze. Az alábbi interjú eredetileg a Filmvilág 2005 novemberi számában jelent meg.

Amelyik népnek nincs múltja, azt a jelenéből is ki lehet forgatni. Sára Sándor dokumentumfilmjei a történelmi amnézia ellen. 

– Olyan dokumentumfilmekkel indult, amelyek azonnal figyelmet keltettek, díjakat hoztak, és ma már klasszikusnak számítanak. Később, már játékfilmesként is újra meg újra visszatért a dokuhoz. Melyik az igazi műfaja? 

– Az az igazság, hogy játékfilm-lehetőségek hiányában kezdtem el dokumentumfilmeket forgatni. 

– Már a kezdet kezdetén is? 

– Igen, a 2. magyar hadseregről szóló filmbe is azért fogtam bele, mert nem sikerült megvalósítanom a játékfilmterveimet. 

– És még előbb? A Pályamunkások, a Cigányok idején? 

Tovább
Szólj hozzá!

A kolumbiai Legyek ura nyerte a CineFestet

2019. szeptember 22. 09:54 - filmvilág

 

dscf5342.JPG

 

Szeptember 21-én, szombat este zárult a 16. CineFest Miskolci Nemzetközi Filmfesztivál. A Művészetek Házában megrendezett ünnepélyes zárógálán részt vettek a filmszakma képviselői, hazai és külföldi alkotók jelenlétében átadták a fesztivál díjait.

 

Az ünnepségen személyesen vette át a CineFest Miskolci Nemzetközi Filmfesztivál Életműdíját az egykori James Bond, George Lazenby. A díjkiosztó után a világsztár jelenlétében levetítették az idén ötven éves James Bond remekművet, az Őfelsége titkosszolgálatában c. filmet.

 

A 16. CineFest Miskolci Nemzetközi Filmfesztiválon több mint 110 filmet vetítettek le, ebből 4 új magyar filmet Miskolcon láthatott először a közönség. A nagyszabású nemzetközi fesztivál 9 napja alatt 22 ezernél is több néző vett részt a 142 vetítésen. Közel 100 hazai és külföldi alkotó kísérte el filmjét Miskolcra.

 

Pressburger Imre díj - A fesztivál fődíja a legjobb filmnek:

Tovább
Szólj hozzá!

A 007-es szabvány - Bond színeváltozásai

2019. szeptember 18. 17:58 - filmvilág

casino_royale.jpg

James Bondnak nem csak veszedelmes küldetéseit kellett túlélnie, hanem az elmúlt félévszázad gyakori trendváltásait is. 

007-es – a megfilmesített mesterkém – azzal kezdte, hogy lekésett a hidegháborúról. Mármint az igazi, Hruscsov-beszéd előtti kemény-változatról, amihez Hollywood is hozzátette a magáét az ötvenes években – John Wayne játszotta FBI-ügynökkel, szép bűnös-bűnbánó szovjet pilótanőkkel, és persze a vörös diverzánsok minden fajtájával, akik vagy a Vasfüggöny mögül vagy a Tejút túloldaláról jöttek, mint mondjuk a „Dolog”, vagy a „Testrablók”: nem hiába hívták ezeket a neonszínekben pompázó esztendőket odaát mégiscsak szörnykorszaknak.

Míg a filmváltozatok késtek, a Bond-regények – Ian Fleming bestsellerjei – ettől még jó időben, jó helyen voltak és például az amerikai olvasó számára két főértéket biztosan kínáltak. Az egyik otthonosan ismerősnek számított saját tucat-filmjeiből: ez a vörös veszély démonizálása. A másik viszont az óvilágból importált újdonság: elegáns, mahagóni-árnylat egy tényleg neonszínű, műanyag-és gyorsétterem hívő korszakban, melyben a Bond-regények hőse minőség-kultusszal, gourmand ízléssel, brit akcentussal és európai műveltséggel dolgozik. Ezzel a tulajdonságkoktéllal harcolni a szabad világ védelmében pedig a Dashiell Hammett köpönyegéből előbúvó kőbunkó kémelhárítók – úgyis, mint pozitív, de film-noir hősök – kultusz-éveiben nagyon is újdonságnak számít, és az angol közönség mellett az amerikaiak is megsüvegelik. De mindez csak a könyvbeli Bondra érvényes, a filmváltozat továbbra is kockázattal jár, és egyetlen túl korán jött, 1953-as tévéfilm-kísérletet leszámítva, ezt a kockázatot néhány fagypont közeli, szuperhatalmi erődemonstrációktól riadalmas éven át senki sem vállalta.

Tovább
3 komment

Előzetes: Valan - Az angyalok völgye

2019. szeptember 13. 09:52 - filmvilág

valan.jpg

November 21-én kerül a mozikba a Valan – Az angyalok völgye, Bagota Béla első nagyjátékfilmje. Itt az előzetes. 

A Valan – Az angyalok völgye főszereplője Péter (Krisztik Csaba), aki nagyvárosi rendőrként emberkereskedők után nyomoz Brassóban. Az életét annak szenteli, hogy eltűnt lányokat találjon meg. Minden megmentett lányban valahol a saját húgát, Julit látja. Julinak huszonkét évvel ezelőtt nyoma veszett szülővárosukban, a romániai forradalom káoszában felbolydult Valanban. Péter egy telefonhívás miatt kénytelen visszatérni az erdélyi bányavárosba, amikor felmerül a gyanúja, hogy testvére holtteste került elő a hófödte fenyvesek között. A múltba vezető nyomozás útvesztőjében a férfinek nemcsak a várost fojtogató bűnözéssel kell megküzdenie, hanem a saját démonaival is. 

Tovább
Szólj hozzá!