Dawson City: Megfagyott idő - Verzió 15

2018. november 08. 18:18 - Huber Zoltán

Különleges moziélményben lehet részük a kísérletezőbb dokumentumfilmek, a meditatív utazások és az izgalmas történelmi relikviák rajongóinak. A Klondike-i aranyláz révén elhíresült Dawson City örökké fagyos talajából 1978-ban több száz örökre elveszettnek hitt némafilm került elő, melyekből az innovatív munkáiról ismert Bill Morrison készített hipnotikus hatású dokumentumfilmet. A talált tekercsekből, korabeli fényképekből és újságkivágásokból összeállított mű a fekete-fehér képek erőteljes aurájából építkezik és szinte teljesen nélkülözi az emberi beszédet. Morrison a leletek és a hozzájuk illesztett magyarázó feliratok felhasználásával a távoli városka történetét rekonstruálja, de a választott módszer révén a film mibenlétét is vizsgálja. A celluloidon rabul ejtett mozgókép időkapszulaként és a közösségi élet, a kollektív emlékezet fontos sarokpontjaként is megjelenik, de a sérülések, szakadások és karcok folyamatos játéka önálló vizuálius minőséget teremt.

Tovább
Szólj hozzá!

Cirkusz, álomvilág, mágia és Antonioni a Trafóban

2018. november 07. 15:05 - filmvilág

bucsu.jpg

A WHS egy finn színházi csoport, produkcióik a vizuális színház és az újcirkusz mezsgyéjén helyezkednek el. A 2002-ben Kalle Nio – az egyik legismertebb finn illuzionista és képzőművész - által alapított csapat legkülönbözőbb bűvésztrükkjei ötvözik a historikus elemeket és kortárs videóművészetet. Darabjaikban az újcirkusz modern, független és folyamatosan változó kifejezésmód, amely jól keveredik más művészeti formákkal. A csapat több mint harminc országban lépett színpadra, és szerepelt nagy sikerrel, köztük a Trafó színpadán is, ahol Ville Walo és Kalle Hakkarainen közös produkcióját, a Katoamispiste / Vanishing Point című előadást tekinthették meg az érdeklődők.

Tovább
Szólj hozzá!

Illiberalizmus és a futball rabszolgái a Verzión

2018. november 07. 13:10 - filmvilág

farkasok_szabadon.jpg

Farkasok szabadon

Nem kell hipertájékozottnak, elfogultnak vagy pesszimistának lennünk a felismeréshez, hogy a demokrácia intézménye egyre mélyülő válságban szenved. A végtelenül komplex és szerteágazó jelenségkör körbetapogatásához a politikatudomány felől érkezett Rupert Russell öt ország politikai változásait követi, amivel fontos problémákra irányítja a figyelmet. Bár a fókusz látszólag széles (a hongkongi diáktüntetésektől az arab tavaszon át egészen Trump felemelkedéséig nyúlik), az epizódok mindegyike a szabadság fogalmát boncolgatja, mindig más nézőpontból. Felülírhatja a többség akarata a kisebbségek jogait? Valódi szabadság a választás széles, ám alapvetően korlátos lehetősége? Lehet egy valódi demokrácia illiberális vagy mindez csak időleges látszat? Russell az ellentétes politikai oldalak véleményét egyetemi professzorok erkölcs- és politikafilozófiai megfigyeléseivel egészíti ki, majd felmutatja az egyes politikai döntések hírekben is felbukkanó súlyos következményeit. Nekünk itt Magyarországon rendkívül tanulságosak a filmben felvetett szempontok, különösen a címben is szereplő hangzatos idézet. A farkasok szabadsága gyakran a birkák életébe kerül, de vajon tehetünk valamit a ránk szabaduló erőszakos politikai ragadozók ellen? A film szerencsére nem akar közhelyes megoldásokat javasolni, de a megfelelő kérdéseket sorra felteszi. (Huber Zoltán)

Tovább
Szólj hozzá!

Ameddig bírod - Egy nő fogságban

2018. november 06. 16:09 - filmvilág

egy_no_fogsagban.jpg

Tuza-Ritter Bernadett Magyar Filmdíjas dokumentumfilmje az eltagadott modern rabszolgaság mellett buborékkultúránkat is megmutatja. 

Vetítés a Verzión: 11.07. szerda 18:15 - Toldi 

Buborékban élni a közösségi médiában, a lakás–munkahely–bolt háromszögben, tévénézőként vagy más médiát fogyasztóként, fővárosban vagy vidéken, szegényként vagy gazdagként, értelmiségiként vagy szakmunkásként – igen, ez a szűkösség lehet otthonosan megnyugtató. Friss, 21. század eleji trauma, hogy mennyire fals és félrevezető a kellemes izoláció; akiket zavar, gyakran firtatják, hogyan és meddig lehet kilátni, netán kitörni belőle. Az Egy nő fogságban ilyen kilátásokkal kecsegtető, legtöbbünk buborékjából kimutató, egy másik, zárt világot megnyitó film, amitől újrakeretezhetjük mindazt, amit munkáról, kizsákmányolásról, szabadságról, emberi viszonyokról képzelünk vagy tudni vélünk. Az Egy nő fogságban története ezen túl négy nagyon különböző ember életéről és döntéseiről is tudósít: egy filmrendező, a rabszolgatartó Eta, a szolga Maris és kamaszlánya, Vivi mind ma, itt, Budapesten közöttünk élő nők. 

Tovább
Szólj hozzá!

Watani, a hazám – Így vezet az út az aleppói pokolból egy német kisvárosba

2018. november 06. 08:00 - Baski Sándor

watani1.jpg

A ma kezdődő Verzió Nemzetközi Emberi Jogi Dokumentumfilm Fesztivál programjából minden nap ajánlunk egy-egy megtekintésre méltó filmet.

Ha az iraki volt az első háború, amit élőben közvetített a tévé, akkor valószínűleg a szíriai polgárháború az, amelyről még a lezárulta előtt a legtöbb dokumentumfilm készül. (A jelenidő sajnos indokolt, sehol nem látszik még a hét éve tartó „konfliktus” vége.) A fotósok, riporterek, filmesek kis túlzással egymásnak adják a kamerát a szó szerint rommá bombázott Aleppóban a saját életüket is kockáztatva. A legutóbbi említésre érdemes film, amely a magyar közönséghez eljutott, a tavalyi Verzión (is) vetített Aleppó, a végsőkig volt, amelyben a rendező-riporter egy civil mentőalakulat tagjait követte. A Watani, a hazám, ha lehet, még megrázóbb, hiszen egy négygyerekes család sorsát követi három éven át.

Tovább
Szólj hozzá!

Itt a novemberi Filmvilág!

2018. november 02. 08:39 - filmvilág

fv1811.jpgHOLLYWOOD CENZORAI
1934 fordulópontot jelent a hollywoodi film történetében. Ez év júniusában jött létre a Joseph Breen által vezetett Production Code Administration, amely július 1-től kezdve kíméletlenül betartatta az amerikai Mozgóképgyártók és Forgalmazók Szövetsége (MPPDA) által létrehozott (ön)cenzurális szabályrendszert, a konzervatív Gyártási kódexet (vagy ismertebb nevén – szülőatyja, Will Hays után – a Hays-kódexet), több mint három évtizedre meghatározva ezzel az amerikai mozi arculatát.

Pápai Zsolt: Bűn és büntetlenség (Óhollywood–Budapest)
Hegedüs Márk Sebestyén: Amerikai lázadó (Preston Sturges és a Hays-kódex)
Varró Attila: Doktor Dorothy és Ms. Arzner (Dorothy Arzner)

Vincze Teréz: A csillagszületés mítosza (A Csillag születik remake-jei)

MAGYAR MŰHELY
A Cannes-ban FIPRESCI-díjat elnyert Egy nap, túl azon, hogy egzisztencialista dráma, az úgynevezett láthatatlan munkáról is szól: a nők által végzett, sem anyagilag, sem máshogyan meg nem becsült teendők elvégzéséről, amely nélkül a legtöbb család egyszerűen összeomlana, és amit valamiféle természetes, önmagától jelen lévő adottságnak tartanak azok, akik maguk nem csinálják.

Hirsch Tibor: Apák a fiúkról (Kádár-kori álmok – 2. rész)
Szalkai Réka: Egy nehéz nap (Beszélgetés Szilágyi Zsófiával)
Kovács Bálint: A nő huszonnégyszer (Szilágyi Zsófia: Egy nap)
Pető Szabolcs: Curtiz Kanadában (Beszélgetés Topolánszky Tamás Yvannal)
Kovács Gellért: „Picassót sem lehet átdolgozni” (Beszélgetés Milorad Krstić-csel)
Benke Attila: Festményrablós terápia (Milorad Krstić: Ruben Brandt, a gyűjtő)
Klacsán Csaba: Jó lenne, ha lennének hősök (Beszélgetés Ujj Mészáros Károllyal)

EURÓPAI RÉMMESÉK
Immár a német expresszionizmus óta az európai szerzői rendezők tekintélyes része erőteljes vonzalmat tanúsít a rémtörténetek iránt: a sajátos vizuális stílus és az egyéni értelmezéseket kívánó nyitott szüzsék előszeretettel társulnak olyan nyomasztó, fenyegető vagy akár borzalmas világokkal, amelyek megtagadják nézőiktől a műfaji kódok biztos talaját kínáló álomgyári örömöket.

Varga Zoltán: A gyötrelem összeesküvői (Alex van Warmerdam enigmái)
Dunai Tamás: Intertextuális olvasztótégely (Neil Gaiman: Sandman)
Varró Attila: Haláltáncok (Luca Guadagnino: Sóhajok)

FESZTIVÁL
Baski Sándor: Kísérletből intézmény (Miskolc – CineFest)

ÚJ RAJ
Soós Tamás Dénes: A határátlépő (Ziad Doueiri)

KRITIKA
Huber Zoltán: A betöltendő űr (Damien Chazelle: Az első ember)
Vágvölgyi B. András: Az igazság kiüresítéséről (Szergej Loznyica: Donyeci történetek)
Kovács Patrik: Mint űzött vad (Alice Rohrwacher: A szent és a farkas)
Teszár Dávid: Gangnam ballada (Lee Chang-dong: Gyújtogatók)
Kolozsi László: Ledarált Paradicsom (Kasvinszky Attila: Paraziták a Paradicsomban)

A címlapon: Alice Rohrwacher: A szent és a farkas (Adriano Tardiolo) – A Cirko Film novemberi bemutatója

1 komment

Nyugalom megzavarására alkalmas jazz Lynch-től és Badalamentitől

2018. november 01. 16:04 - filmvilág

lynch_badalamenti.jpg

David Lynch és kedvenc zeneszerzője, Angelo Badalamenti még a 90-es évek elején készítettek egy közös albumot Thought Gang címmel, amelyből két szám a Twin Peaks – Tűz, jöjj velem! soundtrackjére is felkerült. A teljes, 12 trackből álló anyagot azonban nem adták ki – egészen mostanáig. A november 2-i albumpremier előtt került fel a netre az a klip is, amelyet Lynch rendezett még 92-ben Badalamenti főszereplésével az „A Real Indication” című számhoz.

Tovább
Szólj hozzá!