Arcélek, útszélek - Szemüveg nélkül

2019. március 31. 14:46 - filmvilág

utszelek_arcelek.jpg

Agnes Varda 2019. március 29-én, 90 éves korában hunyt el Párizsban. A Filmvilág tavaly májusi számában megjelent írással emlékezünk meg róla.

Agnès Varda és JR filmje generációkat, helyszíneket és történeteket összehozó multimédia-kollázs, a hétköznapiság optimista dicsérete.

Egyes becslések szerint a naponta elkészülő fotók száma már a kilencvenes évek végén a 6 billió környékén járt, és nem kell a Snapchat, az Instagram vagy a Facebook napi felhasználóinak lennünk, hogy megtippeljük, ez a szám azóta csak a többszörösére nőhetett. Ahogy annyi mindenből, fotókból is túltermelés van, és a sorozatokba, archívumokba, adatbázisokba, albumokba rendezett vagy rendezetlen, okostelefonnal, tablettel vagy profi géppel készített digitális fényképekről már jó ideje a tárgyi materialitását elveszített virtualitásként beszélünk, amikor le- és feltöltjük, manipuláljuk, csatoljuk, küldjük, megosztjuk vagy lájkoljuk őket. Ez a hozzáférés és ergonómia nemcsak az információhoz, emlékezethez való viszonyunkat változtatta meg, de önképünket is: másként nézzük és másként láttatjuk szelfizhető arcunkat vagy ismerőseink arcát, plasztikussá lesz az imidzs, dübörög az identitásparádé. Ami bő száz évvel ezelőtt, az eggyel korábbi századfordulón még a modernitás egyik sokk-élménye volt, az arc-fénykép, illetve annak moziban vetített, gigantikusnak és gusztustalannak ható mozgóképes változata (az óriási grimaszoló fejek), ma a hétköznapok, a fogyasztói kultúra, a nyilvánosan élt magánélet legelemibb részletévé minősült át.

Tovább
1 komment

10 érv a 7. Friss Hús mellett

2019. március 25. 17:45 - filmvilág

Újra itt a legfontosabb magyar rövidfilmes mustra, a FRISS HÚS, amelyben a nemzetközi versenyfilmek mellett a legfrissebb hazai rövidekbe is belekóstolhatunk. Találkozhatunk veterán rövidfilm-specialista rendezőkkel, és felfedezhetünk új tehetségeket a kamera előtt és mögött is. Az alábbi 10 film megtekintését mindenképpen ajánljuk.         

Apám szíve

A szélhámosfilmek főszabály szerint akkor nagyon jók, ha a főhős a nézőt is képes gyorsan az ujja köré csavarni. Fazekas Máté Bence valós időben és egyetlen helyszínen kibomló tragikomédiájának nagy bravúrja, hogy erőlködés nélkül mutat be egy igen jellegzetes, mégis kimondottan érdekes figurát. Elvált hősünk a tinédzser fiát bevonva a volt feleségét szerezné vissza, kimondottan szerencsétlen és infantilis módon, de mi persze egyre jobban szorítunk a bizarr akció sikeréért. Az alig negyedórás kisfilm nagyon ügyesen adagolja az információkat, és végig finoman egyensúlyoz a súlyosabb családi dráma és könnyed fekete humor között. Trill Zsolt pedig csodálatos a szerepben: amikor a műanyag kék kínai papucsában, pocakosan a padlón ülve szomorúan felpillant, abban egy teljes életstílus esszenciája sűrűsödik össze. (Huber Zoltán)

balansz.jpg

Tovább
Szólj hozzá!

Filmvilág Podcast #37 - Marvel kapitány és az új mozihősnők

2019. március 22. 15:35 - filmvilág

pugh.jpg

Alig pár hónap alatt jutott el a mozikba, illetve az Oscar-jelölésig két király(nő)dráma, három szellemírónős sztori, egy női szuperhős és legutóbb egy pankrátorlány története. Új adásunkban megbeszéljük, hogy

  • ez feminista újhullám vagy csak véletlen egybeesés,
  • Brie Larson vagy Gal Gadot-e a hitelesebb akcióhős,
  • túlkompenzál-e a Marvel,
  • kellenek-e fekete nemesek egy skót királyi udvarba,
  • miért dobálta meg Árpa Attila Keira Knightley-t,
  • van-e lelkük a floridai Barbie-babáknak,
  • és mennyire igazak az igaz történetek?

A mikrofon mögött: Varga Dénes, Pozsonyi Janka, Huber Zoltán, Baski Sándor.

Tovább
Szólj hozzá!

A Cirko elhozza Cannes-t a nappalidba - INGYEN (most még)

2019. március 21. 12:02 - filmvilág

other_side_of_hope.jpg

A hónap végéig ingyen lehet mozizni a Cirko Film új online videótékájában.

A Cirko Film felületén mától online is nézhetünk filmeket. A forgalmazó elmúlt években bemutatott filmjeinek nagy részét március 30-ig ingyenesen lehet megnézni a megújult weboldalon.

Az online megtekintési lehetőség célja, hogy a filmkedvelő közönség tagjai közül azok is könnyen megnézhessék a filmet, akik lakóhelyük közelében nem tudnak moziba menni, nincs rá idejük, illetve nincs a közelükben olyan mozi, amely a Cirko Film forgalmazásában bemutatott alkotásokat műsorára tűzné. Az ingyenes bevezető időszak után egy fél mozijegy áráért lehet majd kényelmesen, otthon filmet nézni a forgalmazó VOD-szolgáltatásának jóvoltából.
Az online válogatásban a nagy filmfesztiválok (Cannes, Berlin, Velence) versenyprogramjában debütáló mesterművek is helyet kapnak. Az elmúlt tíz év Arany Pálma díjas alkotásai közül a következőket lehet az első héten ingyen megnézni: Dheepan – Egy menekült története (Jacques Audiard), A négyzet (Ruben Östlund) és Bolti tolvajok (Koreeda Hirokazu). A közelmúlt fontos filmjei közül sok más mellett a következő különleges alkotások is várják a filmrajongókat: Sötétben (Fatih Akin), Lavina (Ruben Östlund), Toni Erdmann (Maren Ade), Paterson (Jim Jarmusch), A remény másik oldala (Aki Kaurismäki).


A Cirko online videotékájában könnyedebb, szórakoztató filmeket is találni. Néhány cím ezek közül: A vendégek, Táncterápia, Férfiak fecskében, Mérgezett egér, Tű, cérna, szerelem, Senki sem tökéletes.

A Cirko Film által forgalmazott filmeket Magyarország minden pontján vetítik a mozik. Nagy részük mostantól a saját weboldalán is elérhető lesz.

1 komment

Átadták a Balázs Béla-díjakat

2019. március 18. 13:06 - filmvilág

A március 15-i nemzeti ünnep alkalmával Kásler Miklós, az emberi erőforrások minisztere adta át a díjakat a Pesti Vigadóban.

A mozgókép területén végzett kiemelkedő alkotótevékenysége, valamint művészi teljesítménye elismeréseként Balázs Béla-díjban részesült:

  • Babos Tamás operatőr
  • Gyöngyössy Bence filmrendező, operatőr, író, producer
  • Moharos Attila filmrendező
  • Nádorfi Lajos operatőr
  • Pozsgai Zsolt rendező, író, a Horatio Film ügyvezetője
  • Stőhr Lóránt filmkritikus, a Színház- és Filmművészeti Egyetem egyetemi docense
  • Tóth Klára filmkritikus, publicista, az MMA levelező tagja
  • Zalán János producer, színművész, a pesti magyar színház igazgatója.
3 komment

Jókai a moziban - Adaptációk öt politikai rendszerben

2019. március 14. 15:02 - filmvilág

jokai.jpgJókai Mór (1825-1904) olyan nagy mesemondó Magyarországon, mint Walter Scott Angliában és Skóciában, az idősebb Alexandre Dumas Franciaországban, James Fenimore Cooper az Egyesült Államokban. Vagy, hogy ne csak nyugatra, hanem keletre és északra is tekintsünk: mint Alekszandr Puskin Oroszországban vagy Henryk Sienkiewicz Lengyelországban. Jókai előtt is volt már magyar történelmi regény, hiszen Jósika Miklós honosította meg a scotti történelmi elbeszélésmódot A csehek Magyarországban című művével, és nem feledkezhetünk meg Eötvös József és Kemény Zsigmond már a romantikától távolodó, a realizmus felé hajló regényeiről sem. Ám a meseszövés kalandosságát, a képzelet szárnyalását és a nyelvi leleményességet illetően egyikük sem vetekedhet Jókaival. A reformkorban és az 1848-49-es szabadságharcban játszódó történelmi regényeinek hatása mai napig tetten érhető abban, ahogyan a reformkorról és a szabadságharcról gondolkodunk. Ha Dumas a történelmet mesévé formálta át, akkor Jókai mítosszá. Ez persze nem véletlen, hiszen végső soron a történelmi regény forrásvidékét e két ősi elbeszélő műfajban, a mesében és mítoszban találhatjuk meg.

Jókai 1904-ben hunyt el. Négy évvel később alakult meg az első filmvállalat, a Projectograph. Egyik alapítója, Ungergleider Mór, egy élelmes kávéház-tulajdonos, a Velence kávéház gazdája 1898-tól rendszeres vetítéseket rendezett vendégei számára. Ezek még életképek, híradófelvételek voltak. 1901-ben, tehát szintén Jókai életében elkészült az első magyar film, A tánc, amely mozgóképfelvétel volt Pekár Gyula író táncról szóló előadásának illusztrálására. A filmművészet lassan beérett Magyarországon is. Sorra alakultak filmvállalatok, a Pojectograph mellett: a Hunnia, az Uher Ödön által alapított Uher-vállalat, a Corvinus. A mozi alakulása Magyarországon is a más országokban megismert utat követte: először rövid részletek, tömegjelenetek, híradófelvételek követték egymást, majd megérett az idő és a közönség ízlése az összefüggő történetre. A közönség mesét kívánt. Adta magát a szépirodalom nyersanyagként. Jókai regényei szinte kiáltottak a megfilmesítésért.

Tovább
2 komment

Idén is jön a magyar film napja

2019. március 11. 16:04 - filmvilág

magyar_film_napja2.jpgA Filmalap tavaly április 30-át kinevezte a magyar film ünnepének. A programsorozathoz országszerte több mint 100 szervezet csatlakozott, és végül mintegy 50 helyszínen voltak magyar filmes programok mozikban, filmklubokban, iskolákban, könyvtárakban, művelődési házakban Budapesten, a nagyvárosokban és legkisebb településeken egyaránt. Folytatódik idén is a kezdeményezés, a Filmalap honlapján lehet csatlakozni, a kedvezményes feltételekkel vetíthető filmek listái már elérhetőek. 

Az első magyar film, A táncz bemutatója 1901. április 30-án volt, ezért lett ez a nap a magyar film napja. A magyar filmművészet megszületése óta eltelt közel 120 év minden időszakában nagy számmal voltak jelen olyan kiemelkedő tehetségű filmalkotók, akik hazai vagy külföldi pályájuk során világhírűvé tették a magyar filmet. Ezt hívatott megünnepelni a magyar film napja, amelyhez filmszínházak, forgalmazók, művelődési házak, könyvtárak, iskolák és minden egyéb kulturális és oktatási intézmény csatlakozását várják. A programok lehetnek vetítések, találkozók, szakmai beszélgetések, játékos vetélkedők - bármi, amivel a csatlakozó intézmények sikerrel meg tudják szólítani és be tudják vonni a közönséget országszerte. 

Tovább
Szólj hozzá!