Clint Eastwood emblematikus westernhőse, a bosszúálló, igazságosztó „Fakó Lovas”, időről időre belovagol a modern városokba is.

Clint Eastwood a hetvenes évekre átvette John Wayne-től „A Westernhős” szerepét, s nevével egybeforrt a Vadnyugat, illetve a „Névtelen ember” vagy „Fakó Lovas” karaktere. Eastwood pár mellékszerep után az 1959 és 1962 között futó Rawhide tévés westernsorozat Rowdy Yates-eként mutatta meg arcát a közönségnek. „Mindig is azokat a hősöket szerettem, akiknek van valamilyen gyengesége, vagy akiket valamilyen probléma nyomaszt, ami más, mint a történet megoldásra váró fő konfliktusa.” – vallja Eastwood, aki nem túlzottan kedvelte Rowdy Yates tipikus, talpig becsületes cowboyfiguráját. Sokkal jobban illett hozzá Sergio Leone Dollár-trilógiájának – Egy maréknyi dollárért (1964), Pár dollárral többért (1965), A Jó, a Rossz és a Csúf (1966) – izzó sivatagból szakadt ruhában előbukkanó, koszos, poros, borostás, cinikus Fakó Lovasa, akit az amerikai forgalmazó, a United Artists keresztelt el Névtelen embernek a Leone-filmek 1967-es tengerentúli bemutatója alkalmából. (Amúgy a „Névtelennek” mindhárom filmben volt neve: az első részben Joe-nak, a másodikban Monco-nak, a harmadikban pedig Szöszinek hívták.)

A Dollár-filmek kirobbanó amerikai sikerét sokan próbálták meglovagolni Clint Eastwood bevonásával (mint a Kelly hősei (1970), mely tulajdonképpen A Jó, a Rossz és a Csúf második világháborús változata). A siker ellenére azonban saját állítása szerint Eastwood már kezdettől el akart szakadni olasz westernhősétől: „az első [western], amit az Egyesült Államokban készítettem az európaiak után az Akasszátok őket magasra! volt. Megkerestek akkoriban egy sokkal nagyobb szabású filmtervvel, a Mackenna aranyával. Csakhogy én az előbbit akartam megcsinálni, mert abban a halálbüntetés problémája volt a kulcskérdés. Új távlatok nyíltak előttem, nem akartam visszatérni a Névtelen Cowboy karakteréhez.” Eastwood előbb vadnyugati szerepeiben váltott (Akasszátok őket magasra!, 1968, Két öszvért Sára nővérnek, 1970, Joe Kidd, 1972), majd színész-rendezőként jegyzett alkotásaiban (Fennsíkok csavargója, 1973, A törvényenkívüli Josey Wales, 1976, Fakó lovas, 1985, Nincs bocsánat, 1992) filmről filmre korrigálta az önző, cinikus Névtelen embert. Nemcsak westernjeiben, de egyéb műfajfilmjeiben is egyre esendőbb, ugyanakkor egyre emberibb, vagy legalábbis emberségesebb karakterré változtatta Fakó Lovasát. 

Egy spanyol cinefil blogger a Twitteren a legdurvább spanyolországi karanténnapok alatt elkezdte magából ontani a filmszinopszis paródiákat, ezekből válogatott az elespañol.com. 

DAVID LYNCH

• Egy beteg nő, Laura Dern egy vírusról szóló filmet néz, amelynek a főszereplője Laura Dern, aki azt hiszi, hogy megfertőződött, és ezt elmondja orvosának, Laura Dernnek.
• A cselekményt bevillanó képsorok szakítják meg, amelyben egy koldus egy szobor szemét nyalogatva ezt suttogja: „Szimbiózis.”

MARTIN SCORSESE

• Az amerikai olasz maffia a helyzetet kihasználva maszkokkal üzérkedik.
• A főszereplő nemrég került a maffiához, bár már majdnem 50 éves.
• 4 órás film.
• Egy áruló saját maszkforgalmazó hálózatot épít ki, ezért a főszereplőnek meg kell őt ölnie, és holttestét egy folyóba kell dobnia.

Ma 25 éve, vagyis 1995 május 18-án mutatták be Magyarországon a Mielőtt felkel a napot, Richard Linklater, Julie Delpy és Ethan Hawke trilógiájának első részét. Az évforduló kiváló ürügy volt rá, hogy újranézzük a filmet, és a két folytatást, a Mielőtt lemegy a napot és a Mielőtt éjfélt üt az órát is. A spoileres-elemzős adásban többek közt elmondjuk, miért szeretjük annyira ezeket a filmeket, hogyan változott róluk a véleményünk az évek során, melyek a kedvenc jeleneteink (és melyiket szeretjük a legkevésbé), kit tartunk az igazi főszereplőnek, és kiderül az is, hogyan lehet ugyanazt a jelenetet teljesen másképp értelmezni.

 Közreműködők: Varga Dénes, Huber Zoltán, Baski Sándor 

Art filmekre specializálódott online videótéka indult Cinego néven. A kínálatban megtalálhatóak a legnagyobb fesztiválok – többek között Cannes, Velence, Berlin, Toronto, Karlovy Vary – sikerfilmjei, és az elmúlt évek legjelentősebb hazai alkotásai. 

A Cinego a hiánypótlás szándékával született, mivel elsősorban az art mozik közönségét szólítja meg, így filmválasztéka eltér más szolgáltatásokétól. Jelenleg a Cirko-Film, Cinenuovo, magyarhagya és Mozinet filmjei szerepelnek a platformon, de a jövőben más forgalmazók kínálata is elérhető lesz. 

A közel 180 film között látható az idei Oscar- és Arany Pálma-díjas dél-koreai Élősködők, az Oscar- és Arany Pálma-jelölt Toni Erdmann, a Murakami Haruki novellája alapján készült Gyújtogatók, és Elia Suleiman közvetlenül a mozik bezárása előtt bemutatott szatírája, A Mennyországnak kell lennie. 

A kínálatba bekerült számos dokumentum- és természetfilm (Lumière!, 1989 – Határon, Arcélek, útszélek, Apáim története, A Föld sója, 20.000 nap a Földön, Évszakok stb.), valamint egészestés animációs alkotás (Ruben Brandt, a gyűjtő, A messzi Észak, A vörös teknős stb.) is.

A magyar filmek sem hiányoznak: az Oscar-díjas Saul fia, a Velencében elismert Napszállta, az Arany Medve-díjas Testről és lélekről, a Cottbusban kitüntetett Déva mellett már az induláskor olyan friss filmek láthatók, mint a FOMO – Megosztod, és uralkodsz, illetve a Valan – Az angyalok völgye.

A legtöbb film eredeti nyelven, magyar felirattal érhető el, de főleg a gyerekfilmeknél lehetőség van szinkronos verzió kiválasztására is.

Idén – a globális helyzethez igazodva - az online térben rendezik meg a Prof. Karl Bardosh, a mobilfilmgyártás úttörőjének nevéhez köthető MagentaFilm Magyar Mobilvideó Fesztivált, és a fesztivál keretében kiírt pályázat kiemelt témáját is ez a mindannyiunk életét befolyásoló szituáció adja: a koronavírus-helyzet egyéni szemszögből. 

A zsűri tagjai: 

Zsűrielnök: Prof Karl Bardosh - Egyetemi Tanár, a New York Egyetem Film/TV Tanszékén a Telefonos Filmezés kurzus vezetője, az Amerikai Magyar Televízió igazgatója