A járványnak vége, a kultúrharc azonban „élesedik”. Az Innovációs és Technológiai Minisztérium modellt váltana, a Színház és Filmművészeti Egyetem köszöni, nem kér belőle. A politikus polihisztor, mindenhez ért: az ITM nyilván jobban tudja, mi kell a színészek és filmesek képzéséhez, mint a 155 éves hagyományból építkező egyetem. 

Az Innovációs és Technológiai Minisztérium (ITM) 2020 május végén az Országgyűlés elé terjesztett egy törvénytervezetet a Színház- és Filmművészeti Egyetem (SZFE) „modellváltásáról”. (A felsőoktatás irányítását 2019 szeptember elsején adta át egy kormánydöntés az Emberi Erőforrások Minisztériumától a ITM-nek.) 

Az SZFE másnap kiadott egy nyilatkozatot, melyből többek közt kiderült, hogy ITM egyáltalán nem tartotta fontosnak, hogy lépéséről egyeztessen az egyetemmel: „A sajtóból értesültünk arról, hogy 2020. május 26-án benyújtották az egyetemünk jövőjét meghatározó törvénytervezetet. Meglepetésünkre az alapítványi modellváltás határideje még a korábban kijelöltnél is közelebb került: 2020. szeptember 1. Az átállás részleteinek kidolgozásához és gondos lebonyolításához ez az idő ijesztően kevésnek tűnik, a sietség oka nehezen érthető.” 

Hamarosan az SZFE egykori és jelenlegi hallgatói is tiltakoztak, és a Hallgatói Szakszervezet is elítélte az átalakítási tervet. 

Napjaink egyik divatos politikatudományi fogalma a populizmus. Leginkább egy bizonyos gondolkodásmódot azonosítanak a populizmussal. Közhelyszerűen ennek elemeként a népre való hivatkozást, az elitellenességet és a saját csoport érdekének a néppel való azonosítását szokás emlegetni. Sehol másutt nem rendelkezik olyan mély politikai hagyományokkal a populista gondolkodás, mint az amerikai kontinensen. Tanulmányomban azt mutatom be, miként reagált a filmművészet az észak- és dél-amerikai populista személyiségekre.

Nem megyek bele a terminológiai kérdésekbe, nem méricskélem, mitől populista a populista, és hol válik el napjaink kedvelt politológiai fogalma, a populizmus a demagógiától. Szintúgy nem foglalkozom azzal, a sokféle politológusi elmélet közül Margaret Canovan, Ernesto Laclau, Chantal Mouffe vagy David Van Reybruck jár-e legközelebb korunk nagy titka, a populizmus fogalma megfejtéséhez. A populizmust hagyományosan azzal a képlettel szokás jelölni a politikatudományban: „elitellenesség+népre való hivatkozás+karizmatikus vezér”.

A hónap elején derült ki, hogy június 16. után a színházak és a mozik újra megnyithatnak, de az autósmozik – mint a Westend Drive-In Cinema vagy az Újpest főterén működő mozi – már múlt hét óta működnek. Az előbbit működtető Budapest Rooftop Cinema a tavaly indított helyszínén, a Mammuttetőn is megnyitja kapuit a mozirajongók előtt. 

Június 16-án, kedden 21 órakor a Félelem és Reszketés Las Vegasban című kultfilmmel indul a tetőmoziszezon a Mammuttetőn, majd másnap a Szárnyas fejvadász 2049-cel folytatódik a program. A mozi minden héten vasárnap, hétfőn, kedden és szerdán várja a filmbarátokat. Az éppen aktuális műsort az érdeklődők mindig megtalálják a Budapest Rooftop Cinema honlapján és Facebook-oldalán. 

Ki gondolta volna, hogy egy színész az Amerikában érzékeny gyerekalakításától A Spiderwick krónikák, majd a Tudorok fő- és mellékszerepein, felejthető kacatokon (Menőkor, A Lazarus-hatás) és a forgatókönyv-fejlesztési pokolban hánykolódó It's Showtime Siberia I. világháborús Csárdáskirálynő-variánsán át a Kemény motorosok spin-offjának (Mayans M.C.) kartellfeleségéig jut? Sarah Bolger végrehajtotta ezt a bravúrt. Ritkán méltatott képességeire óriási szükség van, és az ír színésznő meg is hálálja a lehetőséget: az A Good Woman Is Hard to Find számos kihívást rejtegető, komfortzónából kizökkentő munka, melynek súlya a főszerepben tündöklő aktor vállaira nehezedik. [spoileres elemzés]

Az év, amikor Sandra Bullockot kilőtték az űrbe, DiCaprio túltolta a kokót, és Arany Pálma járt a leszbikus szexért. Folytatjuk évtizedösszegző sorozatunk, amelyben szembesítjük magunkat a korabeli toplistáinkkal, újranézzük a kedvenc filmjeinket, és bepótoljuk a hiányosságainkat. 2020 decemberében, a sorozat végén pedig kihirdetjük az évtized legjobb filmjeit. Előzmények: 2011, 2012

A menetrend:
05:00 - Az év blockbusterei és bukásai
19:40 - Fesztiválsikerek
32:30 - Oscar-díjasok
1:07:10 - Újranézve: személyes toplisták
              1:15:20 - Feltörő színek
              1:18:50 - Csak Isten bocsáthat meg
              1:26:50 - Blue Ruin
1:29:00 - Under the Skin
1:44:20 - Halhatatlan szeretők
1:57:00 - Llewyn Davis világa
2:08:50 - Az év felfedezettjei, sztárjai és a (majdnem) kimaradt filmek
              2:10:45 - Foglyok
              2:15:45 - The Spectacular Now

A Trianon100 eseménysorozathoz a Budapest Film Zrt. is csatlakozott; a korszakban játszódó ingyenesen vetített filmekkel, illetve az akkori virágzó filmes és színházi életet bemutató különleges Filmhíradóval kapcsolódik a programhoz június 4-én.

A filmek válogatását megnehezítette, hogy egyelőre kevés igazán értékes mozgókép készült a témáról. A dokumentumfilmesek direktebben fogalmaznak, a játékfilmesek a legtöbbször csak érintik Trianont, s azt, hogy mi vezetett oda, s milyen következményekkel járt a 100 évvel ezelőtti békeszerződés.

MAGYAR MŰHELY
Soós Tamás Dénes: „A mozikkal együtt sírunk, együtt nevetünk” (Körinterjú a forgalmazás jövőjéről)  
P. Szabó Dénes: A viszály magvai (Jancsó-filmek a rendszerváltásról – 2. rész)
Báron György: Kortársunk, Voltaire (Kreif Zsuzsanna: Candide)  
Morsányi Bernadett: Idő van (Beszélgetés Hajdu Szabolccsal)  
Stőhr Lóránt: Harcmodor hidegháborúban (Hajdu Szabolcs: Békeidő)  

ÚJ RAJ
Ozu szellemi örököse, a számkivetettekkel mindig együttérző Hirokazu Kore-eda érzékeny, rendhagyó családi drámákkal vált világhírűvé. A Maborosi felesége az új házasságában sem képes feldolgozni első férje elvesztésének traumáját. Csoda és a Vihar után elvált, széthullott családok krónikája. Az Anyátlanok négy féltestvére mind más apától származik. A fiam családja főhőse elcserélt gyermek.

Teszár Dávid: Családban marad (Hirokazu Kore-eda)  

A ZSÁNER MESTEREI
Varga Zoltán: Sóhajok és sikolyok (Dario Argento-portré – 2. rész)  
Nemes Z. Márió: A lehetetlen film filozófiája (Lichter Péter – Máté Bori: A horror filozófiája)  

KÉPREGÉNY-LEGENDÁK
Corben a Den-széria képregény-eposzában ösztönénje démonait rászabadítva szürreális látomássá transzformálta a fantasy-műfajt. Ahogy a sótlan David Neverwhere-ben acélos Denné lényegül át, úgy változnak át a Corben-magánélet elemei a fantasy műfaj színes, szélesvásznú motívumaivá.

Varró Attila: Barbárok a tudatküszöbön (Richard Corben: Neverwhere)  
Baski Sándor: Pszichedelikus mélyfúrások (Duncan Trussell – Pendleton Ward: Az éjféli evangélium)  

LATIN PANORÁMA
Lénárt András: A Disney-küldetés (Amerika-közi filmpolitika 1930-45)  
Barkóczi Janka: Távoli hangok (Kleber Mendonça Filho és az új brazil film)  
Pedro Almodóvar: Síkváltások (Karantén-napló)  

NÉMET PANTEON
Murnau filmjeiben az ember Janus-arcú meghasadt lény, éppúgy lehet Nosferatu vagy a gonoszt elűző áldozati bárány, de mindkét vonás megvan benne, és szüntelenül harcot vív a környezete és saját maga idegenségével. Test és lélek, sötétség és fény – Murnau filmjeivel mintha csak a manicheusok dualista kozmológiáját idézné.

Schreiber András: A lefejezett próféta (Friedrich Wilhelm Murnau)  
Martin Ferenc: Tájba vetített érzelmek (Murnau és a miliő)  

KÖNYV
Kránicz Bence: Jelmezes rajongók (Dr. Kárpáti György szerk.: A képregényfilm)  

VIDEÓJÁTÉK
Herpai Gergely: Apokalipszis itt és most? (Világjárvány a videójátékokban)  

TELEVÍZIÓ
Kránicz Bence: A történelemnek nincs vége (Howard Gordon és Alex Ganda: Homeland)
Pernecker Dávid: Se isten, se sors (Alex Garland: Devs)
Kovács Gellért: Megcselekedte, amit megkövetelt (Cory Finley: Romlott oktatás)  
Rejtett kincsek (HBO eredeti játékfilmek)  

A címlapon: Kreif Zsuzsanna: Candide (Candide Produkciós és Filmforgalmazó Kft.)