Paár Ádám: Kultúrharc a filmpolitika szabályozásában a Bethlen-rendszer idején (1921-1931)

Manapság ismét divatos a Kulturkampf (kultúrharc) kifejezés, bár többnyire pontatlanul használják. A Kulturkampf kifejezés megalkotója valószínűleg Rudolf Virchow orvos, a német liberális Haladó Párt vezetője volt, aki az 1870-es években követelte az állam és egyház radikális szétválasztását az élet minden területén. Maga a Kulturkampf azt a küzdelmet jelölte, amelyet Otto von Bismarck porosz, majd össznémet kancellár a nemzeti liberálisokkal szövetségben vívott az egyházak, s különösen a római katolikus egyház ellen 1871 és 1878 között.

Ez a csaknem egy évtizedes küzdelem (amely persze visszatekintett történelmi előzményeiben a reformáció kialakulásáig) kapcsolódott a klasszikus Lipset-Rokkan-féle törésvonal-elmélethez: egyszerre folyt a küzdelem az állam és az egyház között a kultúra területén, de, mivel a bajorok, elzásziak, a Rajna-vidék lakosai, valamint a porosz területeken élő lengyelek katolikusok voltak, a küzdelmet a centrum-periféria konfliktus színezte.

Később, a 19. század végén a Kulturkampf kifejezés elszakadt a német földrajzi és politikai környezettől, s általánosságban elkezdték így nevezni állam és egyház harcát, Franciaországban éppúgy, mint Olaszországban, vagy éppen Magyarországon. Majd még később a Kulturkampf értelme tovább szélesedett, s manapság a magyar sajtóban már végképp nem – vagy nem elsősorban – az állam és egyház viszályát értik a fogalom alatt (már csak azért sem, mert az egyház és állam szétválasztása megvalósult), hanem nemes egyszerűséggel a baloldali / baloldalinak tekintett, vagy liberális / liberálisnak tekintett és a jobboldali / jobboldalinak tekintett értékek / identitások / művészi-irodalmi áramlatok vitáját.

Magyar filmekkel és egyes mozikban rövidebb nyitvatartással indítja újra a mozizást a Cinema City fővárosi és vidéki filmszínházaiban július 2-tól.  

A mozihálózat júliusi programjában kiemelt szerepet kapnak majd a magyar filmek, így a Cinema City újra műsorára tűzi többek között Szabó István Zárójelentését, a Seveled című vígjátékot, illetve a Vad erdők, vad bércek - A fantom nyomában természetfilmet is. 

Moziműsor és újdonságok

A magyar és európai filmek mellett a márciusi filmkínálat is visszakerül a műsorra, így többek között a Bad Boys – Mindörökké Rosszfiúk, a Dolittle, a Bloodshot, a Sötét vizeken, vagy Guy Ritchie rendezésében, az Úriemberek. Újdonságként érkezik Jessica Chastain főszereplésével az AVA vagy a Juliette Binoche nevével fémjelzett Hogyan legyél jó feleség? francia vígjáték is. A Cinema City emellett tervezi tematikus Star Wars mozimaraton szervezését is. 

A Nemzeti Filmintézet negyedik alkalommal 2020. szeptember 22-28. között rendezi meg a főváros legnagyobb nemzetközi filmfesztiválját, a Budapesti Klasszikus Film Maratont. Az esemény kiemelt célja, hogy felhívja a figyelmet a magyar filmkultúra értékeire és népszerűsítse a magyar filmeket. A fesztivál idei programjában hangsúlyos szerepet kapnak az elismert és világhírű magyar operatőrök alkotásai.  

A fesztivál a megszokott helyszíneken, az Uránia Nemzeti Filmszínházban, a Toldi moziban, a Budapesti Francia Intézetben és ingyenes szabadtéri vetítésekkel a Szent István téren várja a közönséget.  

A Nemzeti Filmintézet az elmúlt években több mint 100 filmet újított fel. A Budapesti Klasszikus Film Maraton bemutatja a frissen restaurált magyar filmklasszikusokat, hogy a lehető legjobb minőségben juttassa el azokat a nagyközönséghez. Ezen túl a filmszerető közönség számára elhozza a világ filmarchívumai által felújított emlékezetes külföldi alkotásokat is. 

Június 17-én tartották a MagentaFilm Magyar Mobilvideó Fesztivál díjátadóját. A fesztivál, melynek megálmodója Prof. Karl Bardosh filmrendező és egyetemi tanár, az idei évben a Magyar Telekom támogatásával valósult meg. Közel 180 alkotás közül választotta ki a rangos szakmai zsűri azt a 11 alkotást, amelyek képviselhetik idén hazánkat a Cannes-i Marché du Filmen. 

A fesztivál kiemelt témája idén a karantén volt, az, hogy hogyan telik az élet a négy fal között, miképp élik meg a koronavírus-helyzetet. A maximum háromperces kisfilmeket mobiltelefonos kamerákkal rögzítették a nevezők, a beérkezett munkák pedig jól bizonyítják, milyen értékteremtő potenciállal rendelkezik okostelefonunk, és milyen sokszínű, minőségi alkotásokat lehet készíteni egy ilyen hétköznapi eszközzel is. 

A veszélyhelyzet megszüntetésével sorra nyitnak a hazai mozik. Elsőként a szolnoki TISZApART Mozi nyitotta meg kapuit, június 20-tól pedig a Sugár Mozi, illetve a MiMozink hálózatába tartozó, a Lurdy Házban, az Euro Centerben és a tatabányai Vértes Centerben működő mozik is várják a nézőket. Június 26-án nyit a Pólus Mozi különleges akciókkal. A Cinema City hálózathoz tartozó mozik elvileg július elején kezdik a vetítéseket.

Június 25-én, azaz jövő héten csütörtökön a Budapest Film Zrt. mozijai is újraindulnak: aznaptól a Művész, a Puskin, a Toldi, a Tabán, a Kino Cafe és a Corvin mozi is korlátozások nélkül vetít. Ezen a napon nyit a Cirko-Gejzír mozi is.

A járványhelyzet utáni első műsorhét programja június 22-én, hétfőn kerül fel az artmozi.hu-ra és a mozik honlapjára, s az internetes jegyelővétel is innentől indul. A Távmozi hétfő kivételével naponta egy előadásban vetít tovább.

Megvan a 8. Friss Hús Budapest új időpontja: szeptember 10. és 16. között rendezik meg a Toldi moziban a rövidfilm első számú hazai ünnepét.

Március 29-én kezdődött volna a magyar filmesek egyik legfontosabb eseménye, a Friss Hús, amelyet a járványhelyzet miatt elhalasztottak. Ma kihirdették a fesztivál új időpontját: a Friss Húst szeptember 10. és 16. között rendezik meg a budapesti Toldi moziban.

A fesztiválon a korábban meghirdetett válogatást vetítik majd, a line-up és a blokkok nem változtak. A legtöbb szakmai programot is megtartják, továbbá várhatóan az elmúlt hónapokban kialakult, korábban ismeretlen helyzet okozta kihívásokra reflektáló beszélgetések, előadások is bekerülnek majd a programba. A külföldről érkező szakértők részvétele a szeptemberben érvényes utazási szabályozástól függ majd. A zsűri külföldi tagjai vagy személyesen, vagy online vesznek részt a zsűrizésben.