Szeptember 17-től látható a mozikban Szalay Péter dokumentumfilmje, a Nincs parancs, amely az 1989-es Európa sorfordító pillanatait mutatja be. 

A film Bella Árpád és Harald Jäger határőr alezredesek kísértetiesen hasonló történetét meséli el. Bella Árpád hatáskörét túllépve átengedte a keletnémet tömeget a magyar-osztrák határon, és Harald Jäger hasonlóan cselekedett a Berlini Falnál, amikor puskalövés nélkül kelet-berlinieket engedett Nyugatra. Bátor fellépésükkel felgyorsították a 20. század végi történelmi események menetét, és megakadályozták egy tömeges tragédia bekövetkeztét. 

„Magyarország ütötte ki az első téglát a Berlini Falból” – mondta erről a tettről Helmut Kohl, volt német kancellár 

Augusztus 23-a az ENSZ döntése értelmében a rabszolga-kereskedelem betiltásának nemzetközi napja. Ebből az alkalomból szedtem össze néhány olyan filmes alkotást, amelyek az amerikai rabszolgaság témájával foglalkoznak. A kiválasztott filmek mindegyike a kora újkori és újkori európai és amerikai rabszolga-kereskedelem és rabszolgaság témáiból meríti a tárgyát, és nem foglalkozom sem a más civilizációkban (Egyiptom, ókori Kelet, Fekete-Afrika, arab világ, muszlim világ, Távol-Kelet stb.) kialakult rabszolgasággal, sem pedig az európai rabszolgaság ókori vagy középkori formájával. Holott, ellentétben a közhiedelemmel, a rabszolgaság létezett az európai középkor első felében. Erről számos forrás tanúskodik

Az óizlandi hősi énekgyűjtemény, az Edda-énekek egyik része, a Rig-ének például beszámol arról, hogy Heimdall isten földi vándorlása során miként lép nemi kapcsolatba három földi asszonnyal, miáltal egyikük a nemesség, a másik a parasztság, a harmadik pedig a rabszolga rend ősanyja lesz. Utóbbinak ivadéka „fekete bőrű”, „napégett karú” és „feltört talpú”, egyszóval mindenben ellentéte a harcos, „szikrázó szemű” és „piros arcú” viking önképnek és korabeli szépségeszménynek. S a rabszolgaság informális formái máig fönnmaradtak Afrika egyes tájain, így korántsem tekinthető teljesen megszűntnek. Mégis, ebben a tanulmányban a sokak fejében élő, klasszikus szépirodalmi alkotások alapján formált rabszolgaságkép celluloid-lenyomataival foglalkozom.

A karrierjét íróként kezdő, metálzenekarokban játszó S(teven). Craig Zahler rendező (Csontok és skalpok; Büntető ököl; Kegyetlen zsaruk) The Narrow Caves című forgatókönyvét hangoskönyv formájában is elkészítette. Rendhagyó „fülmozi”-kritika.

Le sem tagadhatná a metálos Steven az őt inspiráló évtizedet. Kamaszként Raimi, Hooper, Romero és Gordon kulthorrorjain, illetve az Ember a Nap mögött című hongkongi emberkísérletes mondón szocializálódott, így világos, hogy gyorsan kultstátuszba emelkedett debütmozija is a boldog '80-asok szellemében fogant. A Csontok és skalpok klasszikus westernt mixel vérbő kannibálhorrorral úgy, ahogy 1987 üzleti gyakorlata románcba oltotta a vámpírlegendáriumot (Alkonytájt) és okkult rémsztorit kevert noirral (Angyalszív). Dallas Sonnier, a direktor eddigi filmjeit és a The Standoff at Sparrow Creek című bűnthrillert finanszírozó producer, illetve a Cinestate nevű független zsánerstúdió Fangoriát is birtokló tulajdonosa vette a szárnyai alá e vincent price-i "fülmozit", angolul audiostate-et. A Zahler 2005-ös szkriptjét 2017-ben hangoskönyvként adaptáló The Narrow Caves egyfelől Bigelow szikár turmixának alapvetését veszi kölcsön, másfelől az első filmjéből és a Senkiföldje démonai című regényéből merítő író-rendező pályafutása egyik legkülönlegesebb és eddigi legkegyetlenebb dolgozatával jelentkezik.

A BRON Studios Los Angelesben jelentette be, hogy Martin Scorsese Oscar-díjas rendező executive producerként csatlakozik Mundruczó Kornél Pieces of a Woman című filmjének csapatához. A film világpremierje szeptemberben a Velencei Nemzetközi Filmfesztivál versenyprogramjában lesz, amit a Torontói Nemzetközi Filmfesztiválon megrendezett gálavetítés követ. A produkció főbb szerepeiben Vanessa Kirby és Shia LaBeouf játszanak, míg a további szerepekben többek között az Oscar-díjas Ellen Burstyn, Molly Parker, Iliza Shlesinger, Benny Safdie, Jimmy Fails és Sarah Snook is látható. 

Martin Scorsese a döntését így indokolta:

A kortárs magyar animáció kulcsfigurája 1971 óta vezeti a kecskeméti rajzfilmstúdiót, producerként olyan népszerű sorozatok fűződnek a nevéhez, mint a világsikerű Magyar népmesék, a Mesék Mátyás királyról, a Leo és Fred vagy a Vízipók-csodapók.

Talán nem csupán véletlen egybeesés, inkább sorsszerű jel is, hogy abban a három stúdióalapítóban és -vezetőben, akik évtizedeken átívelő munkával létrehozták, fenntartották és kivirágoztatták a magyar animációs filmet, „nemcsak” az áldozatos munka, a kitartás, a fáradhatatlanság és a kreativitás a közös vonás, hanem az is, hogy valamennyiük családneve „M” betűvel kezdődik. Macskássy Gyula a harmincas-ötvenes évek során rövidebb-hosszabb életű stúdiókban alapozta meg a magyar animációt. Matolcsy György az ötvenes évek végétől a kilencvenes évek közepéig a Pannónia Filmstúdió animációsfilmes részlegének vezetőjeként világhírűvé tette a hazai animációt. Az idén augusztus 17-én 80. születésnapját ünneplő Mikulás Ferencé immár a leghosszabb intézményvezetői szerepvállalás: a Pannónia közel 50 éve (1971-ben) alapított kecskeméti stúdióját, a később – már a rendszerváltás után – Kecskemétfilm Kft. néven önállósult intézményt a létrehozása óta irányítja.

Augusztus 10-én kezdődött a Háromezer számozott darab forgatása, a főszereplők között van Farkas Franciska, Pápai Rómeó és Wieland Speck német színész, filmrendező is. 

A film története szerint egy színházi rendező öt nehéz sorsú fiatal roma életéről készít előadást. Mikor az előadást meghívja egy neves német színházi fesztivál, a csoport tagjai kénytelenek szembenézni múltjukkal, és felvenni a küzdelmet a rasszista sztereotípiák egész tárházával. A film a társulat szürreális utazását meséli el, melyben lassan elmosódik a határ fikció, abszurd és szociografikus valóság között. 

Császi Ádám első mozifilmje, a Viharsarok világpremierje a berlini nemzetközi filmfesztiválon volt 2014-ben. A rendező új alkotása bátran feszegeti a kérdést, hogy lehet-e a rassz témájáról rasszizmus nélkül beszélni. Vajon szükségszerű-e a kisebbség és a többség kölcsönös gyűlölete?  

„A Háromezer számozott darab olyan fiatal romák sorsát mutatja be, akiknek az élete szabadesés volt, védőháló és választási lehetőség nélkül. Kíméletlenül arra kényszeríti a nézőt, gondolja újra saját beidegződéseit a témával kapcsolatban. Én hiszek abban, hogy aki elveszett, azt meg lehet találni. Csak keresni kell. És ha senki nem keres, akkor önmagadat kell megtalálnod” – vallja Császi Ádám. A forgatókönyvírásban Lengyel Balázs (Kojot, Lajkó – Cigány az űrben) volt a rendező társa.

Több mint 300 millió forinttal támogatja televíziós bemutatásra készülő dokumentumfilmek gyártását a Nemzeti Filmintézet. A tévé-, a kisjátékfilm, a történelmi dokumentumfilm és az újdonságként meghirdetett tévésorozat pályázatok beadása és feldolgozása is folyamatban van.  

A Nemzeti Filmintézet az elmúlt hónapokban meghirdette a televíziós bemutatásra készülő alkotások támogatási pályázatait. A teljes magyar mozgóképszakma összehangolt tevékenységéért felelős szervezet elkötelezett abban, hogy a mozifilmek mellett tartalmas, kulturális értéket teremtő és a nézők számára különleges élményt nyújtó televíziós alkotások is készüljenek. A dokumentum-, az ismeretterjesztő-, az animációs-, a tévé-, a kisjátékfilm, a történelmi dokumentumfilm pályázatokra és a hazai filmtámogatási rendszer újdonságaként először meghirdetett tévésorozat-pályázatra összesen több mint 1000 filmtervvel jelentkeztek az alkotók. 

A nagyszámú beérkezett szinopszisra tekintettel a pályázat első fordulójában a dokumentumfilmek gyártására meghirdetett 200 millió forint támogatási keretet a Filmintézet májusban megemelte. A Televíziós Döntőbizottság összesen 302,532 millió forint támogatást szavazott meg 41 dokumentumfilm gyártására.