Szaladják „Taikyo” István kiállítása: fotó, film és festmény találkozása.

Szaladják „Taikyo” István évek óta a zen tanok vonzáskörében él: gyakorolja a meditációt, a magyarországi Onedropzen Közösség vezetője (honlapjukat jórészt mesterük, „Taikyo” fotói illusztrálják). Mindebben nyilván személyes megfontolások rejlenek. Az viszont már a nyilvánosságra tartozik, ahogy a zen szemlélet megjelenik művészi munkásságában. Mindenekelőtt saját rendezésű filmjeiben (Aranymadár, 1999; Madárszabadító, felhő, szél, 2006), s olyan általa fényképzett filmben, mint Az élet vendége – Csoma legendárium (Szemző Tibor, 2005). A filmezéssel sajnos felhagyott – a zen összefüggésében igencsak érthető ez a döntése –, ám szerencsére a fotózással nem. Fényképei ugyancsak a zen szellemében készülnek. Erre utal jelen kiállításának címe: Utagava Hirosige a 19. század elején alkotó, az európai művészetre is hatást gyakorló japán festő, akivel tehát a művész szellemi utazást teszt. Útja azonban jellegzetesen magyar tájakra visz (főleg a monokróm panorámakép-sorozat), s ez még erőteljesebben hív arra, hogy az azonosítható vidéket – ez adott esetben mindössze egy „ismerős” kátyú a földúton – egyfajta lelki, szellemi, belső tájként szemléljük. Valóban szemléljük, s ne elemezzük vagy értelmezzük.

Az eleve erőteljes kulturális konnotációjú tájkép műfajválasztása mellett mit tesz hozzá a fotókhoz az alkotó, hogy azok képekké alakuljanak át? Társművészetekkel mozdítja ki őket eredeti konvenciójukból, hagyománykontextusukból: egyrészt a festészettel, másrészt – Szaladják korábbi munkásságából következően – a filmmel.

A Remélem legközelebb sikerül meghalnod :-) rendezőjének második, Sünvadászat című nagyjátékfilmje február 13-tól látható országosan a mozikban.

A Sünvadászat a túlterheltség problémáját járja körül, három főszereplőjének egyetlen napját bemutatva. Schwechtje Mihály rendezőnek és Petrovits Genovéva producernek két közös kisgyereke van, akik a filmben is testvérpárt alakítanak. A film alapötletét az alkotók a saját életükből merítették.

– meséli a rendező, aki filmjében igyekszik rámutatni, milyen áldozatok árán tudunk boldogulni a hétköznapokban.

December 16, hétfőn folytatódik a Filmrendezők klubja a Művész moziban, ezúttal Gazdag Gyula 1986-os filmjével, a Hol volt, hol nem volttal. A vetítést követő mesterkurzuson a rendezővel Till Attila beszélget.

A történet:

A magyar családjogi törvény előírja, hogy amennyiben egy gyermek biológiai apja ismeretlen, harmadik születésnapja előtt képzeletbeli apát kell anyakönyvezni neki. Az apa fiktív voltát bizonyító iratokba az anyán és az iratokat létrehozó gyámügyi hivatalnokon kívül kizárólag a gyermek tekinthet bele, de csak azután, hogy nagykorú lett. 

Új adásunkban kibeszéljünk az év legsikeresebb magyar filmjét, Herendi Gábor új rendezését (Futni mentem), előveszünk egy nagy hollywoodi klasszikust (A siker édes illata), és folytatjuk a Scorsese-sorozatot A Wall Street Farkasával. Szóba kerül többek közt, hogy

• miért jobb a Futni mentem, mint a cseh eredetije,
• minek köszönhető a meglepően (?) nagy közönségsiker,
• lehet-e ma is aktuális egy 1957-es film,
• kik a mai kapuőrök,
• illik-e élvezni nézőként Jordan Belfort ámokfutását,
• és milyen lett volna a film Brad Pittel a főszerepben?

Menetrend:

00:05:30 - Futni mentem
00:38:20 - A siker édes illata
01:20:00 - Scorsese-sorozat: A Wall Street Farkasa
02:17:30 - Ajánljuk még

2025. január 25 és február 2 között  immár 11. alkalommal rendezik meg a Budapest Nemzetközi Dokumentumfilm Fesztivált. 

Január utolsó napjaiban Budapesten (Cinema City Mammut) és 10 másik városban (Békéscsaba, Debrecen, Eger, Jászberény, Kecskemét, Pécs, Szeged, Székesfehérvár, Szombathely, Veszprém), 60 film közel 200 vetítése várja újra nagyközönségét. Oscar-díjas rendezők (Daniel Roher: Antidote/Ellenméreg, Oliver Stone: LULA/Lula, az elnök), a Cannes Filmfesztivál legjobb rendezője (Sergej Loznica: Invasion/Invázió), valamint Európa és Sundance díjas alkotók és a hazai filmes világ legkiemelkedőbb új filmjei is szerepelnek a programban.

A BIDF közönsége a vetítések után a rangos, sokszorosan díjnyertes filmek meghívott alkotóival találkozhat, beszélgethet és szakértőkkel is együtt gondolkodhat. A díjakról pedig ismét 30 fős rangos nemzetközi zsűri dönt.

A jegyvásárlás két héttel karácsony előtt, december 10-én indul.

December 2. és január 6. között ingyen látható a Filmio kínálatában szereplő összes klasszikus magyar film, több mint 450 alkotás a Meseautótól a Fehérlófián át a Moszkva térig. 

Ingyen elérhetők mások mellett Fábri Zoltán, Makk Károly, Mészáros Márta, Elek Judit, Jancsó Miklós és Szabó István világszerte elismert alkotásai, az első magyar némafilmek és háború előtti vígjátékok, a hetvenes évek avantgárd kísérleti filmjei, a nyolcvanas évek olyan közönségsikerei, mint a Dögkeselyű vagy a Macskafogó, valamint a kilencvenes és a kétezres évek kultfilmjei, köztük a Roncsfilm és a Werckmeister harmóniák.

GAIA-MOZI
Ahogy a 2000-es évek második felére megkerülhetetlen témává vált az egyre súlyosbodó ökológiai válság, úgy szaporodtak a környezeti témájú filmek a mainstream animációs filmektől az öko-horrorig: legyen szó A vad robotról, Bambi-adaptációról vagy az In a Violent Nature öko-slasherjéről, a kezdeti konzervativista álláspontot felváltották progresszívebb ideológiák.

Vécsey Virág: Állati robotok és Földlények (Mainstream zöld animációk) 
Buzsik Krisztina: Vissza az emberi természethez (René Laloux-trilógia) 
Varró Attila: Vörös foggal és karommal (Öko-horror) 
Sándor Anna: Apafilm az erdőmélyről (Michel Fessler: Bambi) 

Molnár Judit Anna: „Nem szabad letegezni a természetet” (Beszélgetés Török Zoltánnal)    

MAGYAR TEREP 
Gaál István Holt vidék című filmje a magyar válasz Antonioni Vörös sivatagára: a pusztulásra ítélt lakatlan falu omlásnak indult üres házaival a szétbomlott közösségi életforma, illetve a kiüresedett emberi kapcsolatok metaforája lesz: hősnőjét titokzatos érzéki kapcsolat fűzi a tájhoz.