Zurbó Dorottya és Arun Bhattarai magyar-bhutáni koprodukcióban forgat road movie dokumentumfilmet a Bruttó Nemzeti Boldogságról, és arra is keresik a választ a Boldogság Minisztérium munkatársaival, hogy valóban mérhető-e a boldogság. 

A Nemzeti Filmintézet Filmszakmai Döntőbizottsága 75 millió forint támogatást szavazott meg a Zurbó Dorottya és Arun Bhattarai rendezőpáros új dokumentumfilmjének gyártására. A forgatás októberben kezdődik a világ egyik legelzártabb országában, Bhutánban. 

A Himalája utolsó buddhista királyságaként ismert Bhután mindössze 700 000 embert számlál, apró ország földrajzi és politikai elszigeteltsége miatt csak az elmúlt pár évtizedben kezdett modernizálódni. Világszerte ismert, hogy Bhutánban boldogságban mérik a GDP-t: működik a Boldogság Minisztérium, ahol boldogság-ügynökök dolgoznak, akik felmérik a lakosság boldogságszintjét. Ennek eredményéből dolgozzák ki a fejlesztési terveket, amelyeknek elsődleges célja, hogy tovább növeljék a bhutáni társadalom „boldogság indexét”. Ez az ideológia Bruttó Nemzeti Boldogság (Gross National Happiness) néven vált ismertté, a buddhista filozófia és a közgazdaságtan értékeit ötvözi. Bhután alternatív társadalmi modelljét óriási érdeklődés övezi napjaink felgyorsult, elidegenedett, urbanista társadalmainak körében. 

A dokumentumfilmes csapat két, negyvenes éveiben járó boldogság-ügynököt követ, akik évente kétszer másfél hónapot töltenek úton, kérdőíveikkel házról-házra járják az elszigetelt falvakat a Himalájában. A filmesek arra vállalkoznak, hogy intim betekintést nyújtsanak a bhutániak hétköznapjaiba és vágyaiba, továbbá arra az univerzális kérdésre keresik a választ, hogy valóban mérhető-e a boldogság.

Szeptember 29-én szerdán nyitja meg kapuit a CinemaMOM, ahol az első estén a várva várt új Bond-mozi, a 007 – Nincs idő meghalni éjféli premiervetítésével, hollywoodi kultfilmekkel, és ikonikus koncertfilmekkel várják a közönséget.

A CinemaMOM „Grand Opening” nyitóeseményén, szeptember 29-én szerdán az éjféli James Bond premiervetítés előtt, 18 órától olyan kultfilmek láthatók egy-egy alkalommal újra a mozivásznon, mint a Jurassic Park (1993), a Keresztapa (1972), a Vissza a jövőbe (1985), az Apokalpiszis most (1979) az Indiana Jones és az elveszett frigyláda fosztogatói (1981), a Total Recall – Az emlékmás (1990), a Forrest Gump (1994) és az Igazából szerelem (2003).

A nyitónap programjában három koncertfilm is szerepel: műsorra kerül a Depeche Mode nagy sikerű zenés dokumentumfilmje, a Spirits in the Forest (2019), a Queen legendás 1986-os budapesti koncertjéről készült mozifilm, és egy igazi ritkaság, a Pink Floyd korai, 1972-ben készített Live at Pompeii című koncertfilmje. A filmeket digitálisan felújított képpel és hanggal vetítik. A válogatásprogram karszalaggal látogatható, ami az összes kultfilm és koncertfilm vetítésre érvényes, ezt a helyszínen a nyitás napján 16:00-tól lehet megvásárolni.

Október 12-én indul az Alexandre Trauner Art/Film Fesztivál (ATAFF), ahol a nagyjátékfilmes versenyprogramban a látványtervezőket díjazzák. Tíz európai film száll versenybe Szolnokon.

Az európai versenyfilmekből álló program egyik legérdekesebbnek ígérkező alkotása az 1920-ban játszódó, a Monarchia szétesése utáni Bécset bemutató sötét thriller, a HÁTORSZÁG. A Pénzhamisítókkal 2008-ban a legjobb idegennyelvű filmnek járó Oscar-szobrot elnyert osztrák forgatókönyvíró-rendező, Stefan Ruzowitzky legújabb filmje a Locarnói Filmfesztivál közönségdíját is elnyerte augusztusban. 

Az Osztrák-Magyar Monarchia darabjaira hullott világában játszódó történet főszereplője egy magánnyomozóból lett katona, a hadifogolytáborból visszatérő Peter Perg (Murathan Muslu), aki a bajtársait tizedelő rejtélyes sorozatgyilkos megtalálásán dolgozik, oldalán a mindig hidegvérrel gondolkodó törvényszéki orvosszakértővel, az intelligens, kifinomult Theresa Körnerrel (a Babilon Berlinből ismert Liv Lisa Fries).

Szeptember 23-29. között 18 dél-koreai alkotással várja a nézőket a Koreai Filmfesztivál a budapesti Corvin Moziban. A legújabb koreai kasszasikerektől a gengszter noiron át a történelmi drámáig számos műfajban ismerkedhet a koreai gondolkodással és filmes látásmóddal a magyar közönség. Az egyhetes fesztivál hagyományteremtő szándékkal idén is kiemelten foglalkozik női történeteket bemutató alkotásokkal és női alkotókkal. Az idei Oscar-díjas Minari nagymamája, Youn Yuh-jung fontosabb filmjeiből, valamint az utóbbi évek jelentős, női sorsokat elbeszélő dokumentumfilmjeiből kínál válogatást a fesztivál.

A fesztivál nyitófilmje a legújabb kasszasikereket bemutató Friss szekcióból Choi Won-sub akcióvígjátéka, a Szupertitkos ügynök, amely Dél-Koreában öt nappal a bemutatása után elérte az egymilliós nézőszámot.

Szeptember 19-én ünnepli 90. születésnapját Mészáros Márta, Kossuth-díjas filmrendező, aki a női rendezők közül elsőként kapta meg a Berlini Filmfesztivál fődíját, az Arany Medvét, az 1975-ös Örökbefogadásért. Az önéletrajzi ihletésű Napló gyermekeimnekkel elnyerte a zsűri nagydíját az 1984-es Cannes-i nemzetközi filmfesztiválon, míg a trilógia második része, a Napló szerelmeimnek  Ezüst Medvét kapott Berlinben.

A külföldi elismertség ellenére pályája első évtizedeiben Mászáros filmjeinek hazai kritikai visszhangja több mint hűvös volt. A Filmvilágnak adott két korabeli interjújában erre is kitért, de szóba került az alkotói hitvallása mellett az is, hogy mennyire tartja magát feminista filmesnek. Most ezekből a beszélgetésekből idézzük fel a legizgalmasabb részleteket.

Szeptember 18-án befejeződött a 17. CineFest Miskolci Nemzetközi Filmfesztivál, a záróünnepségen átadták a fesztivál díjait, majd levetítették az Arany Medve-díjas és Oscar-jelölt rendező, Enyedi Ildikó új filmjét, A feleségem történetét.

A CineFest Fődíját, a Pressburger Imre-díjat, A szerencse és a képzelet kerekéért a japán rendező Ryûsuke Hamaguchi nyerte, a fesztivál Nagydíját, a Zukor Adolf-díjat, Christos Nikou rendező Almák című alkotásának ítélte a zsűri, a Közönségdíjat pedig Kis Hajni Külön falkája kapta. A 17. CineFest Miskolci Nemzetközi Filmfesztivál a záróünnepségen Posztumusz Életműdíjjal tüntette ki Jankovics Marcellt.

A záró gálán elsőként Bíró Tibor, a CineFest Miskolci Nemzetközi Filmfesztivál igazgatója köszöntötte a díjkiosztó résztvevőit, beszédjében kiemelte: „A szervezők számára idén a legnagyobb öröm az volt, hogy egy év kényszerszünet után, a közönség visszatért a fesztiválra, az érdeklődés töretlen a CineFest iránt.” Bíró Tibor köszönetét fejezte ki a Nemzeti Filmintézet támogatásáért, mely nélkül a fesztivál nem valósulhatott volna meg.

A Budapesti Klasszikus Film Maraton keretében négy estére újra ingyenes szabadtéri mozivá alakul a Szent István Bazilika előtti tér. A Nemzeti Filmintézet szeptember 21-26. között negyedik alkalommal rendezi meg Budapest legnagyobb nemzetközi filmfesztiválját. Szegénylegények, Az óceánjáró zongorista legendája, János vitéz, Harmadik típusú találkozások – A Szent István téren 130 négyzetméteres óriásvásznon, sztárvendégek részvételével vetítik a frissen felújított magyar és külföldi klasszikusokat.

Szeptember 22-én szerdán este fél 8-kor a Szent István téri szabadtéri vetítésen a Szegénylegények című filmjével az idén 100 éve született Jancsó Miklósra emlékezik a Budapesti Klasszikus Film Maraton. A Szegénylegények a magyar filmtörténet mérföldköve, Martin Scorsese szerint a világ egyik legjobb filmje, amelynek képi és narratív virtuozitása mind a mai napig letaglóz.