JANCSÓ 100
Ha a mester ma filmet forgatna, a Látszatnak most is mögé akarna látni. Ezt próbálta mindig, ebből kell kiindulni. Az ember sárkányfog-vetemény: de a kamerának meg kell keresnie, aki gondozza, aki elültette, aki a végén leszüreteli. Jancsó filmjeit nézve belelátunk a zsarnok szívébe.

Hirsch Tibor: A látszat hatalma (Jancsó összeesküvői)  

Szekfű András: „A harmadik világ filmje” (Beszélgetés Jancsó Miklóssal)  

Varga Balázs: Jancsó, Budapest, muzsika (Jancsó és a zene)  

MAGYAR MŰHELY
Schubert Gusztáv: A gyanú árnyékában (Enyedi Ildikó: A feleségem története)
Palotai János: „A munkánk akkor jó, ha láthatatlan” (Beszélgetés Klingl Bélával)  

A HORROR ANATÓMIÁJA
Egyetlen olyan műfaj sem akad a tömegfilm történetében, amely annyi szállal kapcsolódna a kórokhoz, mint a horrorfilm A COVID minden korábbi horror-kórnál megfoghatatlanabb tömegpusztító, rémisztő hatása nem annyira az emberi testen, mint inkább a lélekben és társadalomban érhető tetten.

Kovács András Bálint: A félelem bére (A horror-paradoxon)  
Nemes Z. Márió: Kampókezek (Fekete poszt-horror)  
Varró Attila: A kor tünetei (Pandémia-horror)  

Egy év kényszerű kihagyás után ismét volt CineFest Miskolcon, kissé karcsúsított, ám kifejezetten sűrű programmal. A hagyományosan két szeptemberi hétvégére, illetve a közbe eső hétköznapokra több magyar bemutató (Külön falka, Kilakoltatás, Természetes fény, A feleségem története), máshol már díjazott fesztiválsiker (CODA, Zűrös kettyintés, Quo Cadis, Aida?, Titán) és díszvendégekkel megtámogatott bemutató (Red Rocket) is jutott. A fesztivál nyitófilmje pedig Anders Thomas Jensen morbid-keserédes vígjátéka, Az igazság bajnokai volt, amit a Filmvilág Podcast 82. fejezetében mi is alaposan kitárgyaltunk. Sőt, volt már szóban téma a CODA is, illetve a következő adás(ok)ban is lesznek még CineFestes filmek, de addig is következzen egy gyors filmnaplózás.

Október 7-17. között a Művész moziban, majd Debrecenben, Pécsett és Szegeden rendezik meg az immár 10. SZEMREVALÓ│SEHENSWERT FILMFESZTIVÁL-t.

A Svájci Nagykövetség, az Osztrák Kulturális Fórum és a Goethe Intézet közös filmhete a német nyelvterület legfrissebb filmjeiből ad ízelítőt, ezúttal is eredeti nyelven, magyar felirattal. Idén 12, túlnyomórészt díjnyertes alkotást vetítenek, köztük két Ezüst Medvével méltatott filmet, az Én vagyok a te embered című romantikus sci-fi vígjátékot és Christian Petzold filmjét, a Hableányt, de láthatjuk majd többek között Svájc idei Oscar-nevezettjét, a Húgocskámat, az Arthur & Claire-t Josef Haderrel, és a Saját lifttel a pokolba című filmet Daniel Brühl rendezésében és főszereplésével. Október 18-26. között országosan a Művész Távmoziban (online: film.artmozi.hu) lesznek elérhetőek a legjobb német nyelvű alkotások. A jegyek elővételben már szeptember 30-ától elérhetőek.

A fesztivál nyitófilmje az Én vagyok a te embered (Ich bin Dein Mensch) című német romantikus sci-fi vígjáték, mely Alma és Tom, a humanoid robot egymásra hangolódásáról szól és hol kacagtató, hol megrendítő módon feszegeti az örök kérdést: mi tesz bennünket emberré? Maria Schrader (Másik út) filmjének női főszereplője, Maren Eggert Ezüst Medvét nyert, csakúgy, mint Christian Petzold a titokzatos női vízi szellem mítoszát újraértelmező Hableány (Udine) című filmjének főszereplőnője. Paula Beer emellett tavaly FIPRESCI-díjat és Európai Filmdíjat is kapott.

Jancsónál gyakori a stílusváltás, a modernista szerzői szemszög viszont változatlan marad és egységbe fogja az életművet. 

Jancsó Miklós neve összeforrott a szerzői film modernista fogalmával: szerzővé az európai modernizmus avatta a hatvanas években – a rendező hatvanas évekbeli stílusa a filmnyelv modernista megújításának része lett. Jancsó ötvenéves filmkészítői pályafutása alatt mindvégig megmaradt szerzői filmesnek. Nem adta fel a filmbe mint kultúrateremtő társadalmi diskurzusba vetett hitét, nem tágított a kritikus értelmiségi szerepétől, ahogy nem engedett szubverzív stílusából sem. Oly sok új hullámos rendezőtársával szemben – Formantól Polanskin át Bertolucciig – nem sorolt át hosszabb-rövidebb időre a midcult művészfilmbe, hanem megőrizte modernista szerzőiségét, miközben már rég nem létezett a modernizmus, sőt maga a filmművészet sem, legalábbis abban az értelemben, ahogy arról – nem kis részt Jancsónak köszönhetően ­– az ötvenes–hatvanas–hetvenes években beszéltünk. A nagy korszakukat túlélő, szemléletüket és stílusukat ugyanakkor megtartó rendezők körébe tartozott, mint Tarkovszkij, Bergman és Antonioni vagy a közelebbi régióból Menzel és Wajda, az élete végéig megőrzött fáradhatatlan aktivitás és újító szellem tekintetében pedig művészete Godard-éhoz hasonlítható.

A szerzői és a kommerciális szemlélet elemeit összeboronáló Kim Ji-woon a dél-koreai mainstream egyik sztárfilmese, aki fiatal kora ellenére íróként és rendezőként egyaránt komoly érdemeket szerzett az elmúlt évtizedekben. Könnyed léptekkel közlekedik a zsánerek között: készített már remekbeszabott horrort (Két nővér, 2003), western-parafrázist (The Good, The Bad and the Weird, 2008), fekete komédiát (The Quiet Family, 1998), jelen recenzió tárgyával pedig a keleti gengszterfilmek gazdag legendáriumához járult hozzá.

Keserédes élet főszereplője, Kim Sun-woo (Lee Byung-hun) a maffiacsalád főnökének bizalmas embere. A soha nem mérlegelő, tétovázás nélkül cselekvő végrehajtó hűségesen szolgálja gazdáját, ám egy rutinfeladat során meginog, és morális megfontolásból megtagadja Mr. Kang félreérthetetlen parancsát. Megkísérli konszenzuális megoldással, gyilkolás nélkül elsimítani a kínos konfliktust, de lebukik, s mivel szembeszegült a főnök akaratával, kenyéradó gazdája kiszolgáltatja őt haragosainak, egy rivális bandának. A megtorlás kegyetlen és brutális, de Kim Sun-woo túléli a tortúrát és megszökik, majd volt társai és főnöke ellen fordul.

Egy Arany, két Ezüst és egy Neon Blende-díjat adott át a szakmai zsűri csütörtökön este a Budapest Rooftop Cinemában.

Szeptember 23-án egy szakmai programot követően osztották ki a legjobb magyar filmelőzeteseknek járó Arany Blende díjakat. A Mellékhatás című RTL Klubos sorozat trailere lett a zsűri szerint a legjobb, az Éden és a Pesti balhé trailerei kapták az Ezüst Blendéket.

A Pesti balhé előzetese kapta a Zenebank.hu különdíját is a legjobb zene és sound designért. A Neon Blende egy új kategória, ami annak a trailernek jár, amelyiknek minden zsűritag díjat szeretne adni, valamiért mégsem passzol a hagyományos trailerek közé. Ezt a díjat idén a Defekt című rövidfilm teasere kapta.

Mozifilm készül a magyar férfi vízilabda-válogatott legsikeresebb éveiről. Az alkotásban az archív felvételek mellett soha nem látott beszélgetések és visszaemlékezések is helyet kapnak, így egészen új megközelítésben, a játékosok szemszögéből, személyes történetekkel kiegészítve ismerhetjük meg a történelminek számító sporteseményeket. A film Zákonyi S. Tamás rendező-producer vezetésével készül, akit szakértők és a válogatott tagjai is segítenek, hogy minél pontosabb képet kapjunk a sztárcsapat 1997 és 2008 közötti életéről.

Az archív felvételeket és friss beszélgetéseket tartalmazó mozi azt a tehetségre, csapatmunkára, alázatra és szeretetre épülő szellemiséget kívánja bemutatni, amivel a dr. Kemény Dénes vezette csapat tizenkét év alatt három olimpiai aranyat, két Európa- és egy világbajnoki címet, valamint két világliga és egy világkupa győzelmet szerzett. 329 hivatalos mérkőzésen 273 győzelem, 16 döntetlen és 40 vereség, mely elképesztő 85,41%-os fullasztó győzelmi dominanciát mutat.