Új adásunkban befejezzük a Coen-sorozatot, megbeszéljük az RTL+ Zámbó Jimmy-sorozatát, A Királyt, illetve A Nagy Fehér Főnököt, és a Larryt, amelyben Vilmányi Benett alakít egy borsodi rappert. Az adásból kiderül, hogy
Menetrend:
A Cinema Niche jóvoltából Terrence Malick filmje, az Egy rejtett élet három alkalommal moziban is megnézhető.
A megtörtént eseményeken alapuló A Hidden Life (Egy rejtett élet) Franz Jägerstätter történetét meséli el, aki megtagadta, hogy a náci Németország oldalán harcoljon a második világháborúban és hűségesküt tegyen Adolf Hitler háborús agresszornak. Az osztrák földművest először meghurcolták kiállásáért, majd hazaárulásért haditörvényszék elé állították és halálbüntetést kértek rá. Terrence Malick, az amerikai kortárs film egyik legrejtélyesebb rendezője gyönyörű kiállítású történelmi allegóriájában méltó emléket állít egy embernek, akit hitében még a legkilátástalanabb helyzet sem tudott megingatni.
Vetítések:
A Nemzeti Filmintézet Inkubátor Programjának támogatásával elkezdődött Sós Bálint Dániel Minden rendben című első mozifilmjének forgatása.
A Minden rendben egy tragédia egy apáról, aki súlyos morális dilemmába keveredik. Az egyetlen szemtanúja lesz egy súlyos balesetnek, amit kisfia okoz, és döntenie kell: vállalja az igazság terhét és a fia életét romokba döntő retorziót, vagy hazudja el a tettet, ami viszont a fiú lelkivilágát torzítja el egy életre? Apai ösztönei az utóbbiba hajszolják bele, ám a hazugság egyre nagyobb áldozatokkal jár. A pokolba vezető út is jószándékkal van kikövezve - ezt a gondolatot boncolgatja a film, olyan morálisan ambivalens szituációkon keresztül, melyek a nézők szilárdnak hitt meggyőződéseit is felkavarják.
„Ez a film a színészeké. Az érzelgős kirohanások helyett árulkodó gesztusok, a testbeszéd, a dialógusok sorai közt megbúvó mögöttes tartalom fedi fel a motivációkat, lelkiállapotokat. Csodálatos feladat lesz ezek feltárása a színészi gárdával. S hogy gyerekek is helyet kapnak a történetben, az különösen izgalmas feladat. Rengeteget forgattam gyerekekkel, bőven van benne gyakorlatom. Szeretek velük dolgozni, mert gyakran kiszámíthatatlanok, és ez váratlan és őszinte pillanatokat szülhet. Évek óta tartó töretlen lelkesedéssel várom, hogy ez a történet kiszabaduljon a fejemből és bátran, szabadon, de céltudatosan létrehozhassam közösen egy lelkes és tapasztalt csapattal” – nyilatkozta Sós Bálint Dániel rendező, aki reklámfilmesként több mint száz alkotást tudhat maga mögött, és a Kinopravda rendezői kollektíva egyik alapítótagja.
November 23. és 27. között rendezik meg a 20. Anilogue Nemzetközi Animációs Filmfesztivált Budapesten. Idén új főhelyszín várja az érdeklődőket: a vetítések nagy része a Toldi moziban lesz, a Francia Intézet a családokat várja, az Animált éjnek pedig ismét az Uránia Nemzeti Filmszínház ad otthont, ahol három teremben tölthetik az éjszakát filmekkel a megszállott animációrajongók.
Az idei Anilogue-on 13 egész estés filmet láthat a közönség, a legújabb rövidfilmek ismét három blokkban versenyeznek, a gyerekeknek két korosztályú válogatással készülnek a szervezők, lesznek ultrarövid animációk, a legjobb kortárs lengyel és ukrán animációs alkotások, és a fesztivál emblematikus műsora, a rekordhosszúságú Animált éj sem marad el.
A fesztivál nyitófilmje az idén elhunyt Jean-Jacques Sempé egyik leghíresebb illusztrációs munkája, A kis Nicolas animációs adaptációja. A kisfiú mindennapjait játékok, csínytevések és verekedések töltik ki. Ahogy a kalandjai kibontakoznak, Nicolas belopózik alkotóinak műhelyébe, és faggatni kezdi őket: Sempé és René Goscinny barátságukról, művészi pályájukról és álmokkal teli gyermekkorukról mesélnek.
Új-Hollywood fenegyerekei közül Scorsese épített legtudatosabban a filmtörténeti hagyományra, a kiürült amerikai zsánereket az újhullám személyességével lelkesítette át.
A hetvenes évek elején őrségváltó új-hollywoodi rendezők pályájuk hajnalán arra a világraszóló kísérletre vállalkoztak, hogy beemeljék az európai művészfilm vívmányait az amerikai mozi fősodrába, azonban néhány röpke év és néhány bevadult kísérlet után letettek erről. George Lucas a legszilajabb újhullámos rendezőket is felülmúlni igyekvő, formanyelvi sziporkákkal csurig töltött művel (THX-1138), Francis Ford Coppola a Nagyítás parafrázisával (Magánbeszélgetés), Steven Spielberg egy rendhagyó paranoiamozival (Párbaj), Brian DePalma több improvizációval (Üdvözletek; Szia, anya; Dionüszosz) igyekezett kifejezni hódolatát fétisrendezői előtt, azonban rövidesen valamennyien felhagytak a fősodorbeli művészfilm paradoxonjának megteremtését célzó terveikkel.
A legkitartóbbnak Martin Scorsese bizonyult közülük, noha már karrierje kezdetén tisztába jött vele, hogy művészfilmes ambícióiból neki is fel kell adnia. Fel is adott, ezzel együtt ő mentett át a legtöbbet Új-Hollywoodba a hatvanas–hetvenes évtizedforduló amerikai filmjének forradalmi szelleméből. Karakteres, sokszor az experimentalizmussal kacérkodó stílusának köszönhetően sikerült frissen tartania a hetvenes évek közepétől uniformizálódásnak indult és professzionalizmusba pácolódó amerikai moziban azokat az újító energiákat, amelyeknek Hollywood voltaképp a felemelkedését köszönhette.
Trine Piil Christensen és Seamus McNally filmjét a Cinemira TEEN-fesztiválon is vetítik.
„Félelem. Még több félelem. Annál is több félelem” – figyelmeztet Janne Teller regényének elbeszélője. Sem a könyv, sem a filmverzió nem csomagolja díszpapírba a pubertás horrorját.
2000-ben jelent meg a dán írónő, Janne Teller Semmi című regénye. A megjelenést övező legendák szerint a szülők és tanárok felháborodásának hatására először igyekeztek teljesen kiszorítani a könyvet az iskolákból, azután 2001-ben a Semmi váratlanul elnyerte a dán Kulturális Minisztérium Gyermekkönyv-díját, majd kötelező olvasmány vált belőle Dániában.
Ha valóban volt ilyen, akkor a morális pánikot az válthatta ki, hogy Teller halálosan hatásos koktélt kevert a nagyon is felnőtteknek szóló abszurd-egzisztencialista példázatok félévszázados hagyományából és a kamaszkor krízisét kalandtörténetté mesélő ifjúsági regények szokásos összetevőiből. A hozzávalókat nyakon öntötte jó adag tabudöntő gátlástalansággal, majd a prepubertás nyelvi és érzelmi repertoárjánál látványosan elakadt fiatalfelnőtt hőse, Agnes visszaemlékezéseként feltüntetve kínálta az olvasóknak – ráadásul olyan lakonikus szenvtelenséggel és szemérmetlenül elő-előtörő groteszk humorral előadva, hogy még a legedzettebb kiábrándultságfogyasztóknak is jogosan szaladgálhatott tőle a hátán a hideg.
November 18-20. között tartják a Cinemira tini kiadását a Corvin moziban. A CINEMIRA TEEN Ifjúsági Film Fesztiválon a világ legkiemelkedőbb fiataloknak szóló rövidfilmjeit és mozifilmjeit mutatják be premier előtt.
Emellett számos interaktív filmes előadáson is részt vehet a fiatal közönség. A Stranger Things világhírű magyar rendezője Antal Nimród tart interaktív előadást a sorozat rendezésével kapcsolatban, míg az Eufória forgatást megjárt magyar operatőr, Császár Dani - aki a FreeSZFE ösztöndíjasaként jutott ki a Los Angeles-i forgatásra - bevezet a sorozat kulisszái mögé.