Az idei esztendőt filmes szempontból gyengébbnek éreztem a tavalyinál, ugyanakkor ki kell emelni, hogy legalább voltak olyan hiánypótló BluRay-megjelenések, mint például a francia A mama és a kurva (1973), a japán Szökevény a múltból (1965) vagy éppen a hongkongi Shaw Brothers stúdió klasszikusait felvonultató Shawscope második válogatása.

Lássuk 2022 különösen emlékezetes nagyjátékfilmjeit rangsorolás nélkül.

Január 21. és 29. között már 9. alkalommal hozza el a BIDF a magyar közönségnek a legfrissebb, Oscar- és Európa- díjas, illetve arra jelölt filmeket, a Berlinale, Sundance, Cannes, Velence, IDFA, Hot Docs, Coppenhagen Dox, DOCAVIV, Visions du Réel fesztiválok favoritjait.

Néhány filmcím: Örök tavasz (Eternal Spring, Kanada), Szabadság tűz alatt (Freedom on Fire, Ukrajna, USA), Az utolsó hazatérés (Last Flight Home, USA), A katedrális (The Cathedral, Szlovákia), a belga-ír-francia Kölyök Platónok (Young Plato, 2021) a dán Otthon a romokon (A House Made of Splinters), Alis és én (Alis, Kolumbia), Mi svédek és a COVID (The Swedish Model), Plakát csajok (Calendar Girls, USA) Hitbuzgó család (A Holy Family, Taiwan) az orosz Hová tartunk? (Where Are We Headed), Én, nem én vagyok (I am not, Izrael).

A BIDF idei szlogenje: Tiszteld az Életet! „Ne ölj!”

18 epizód után véget ér a Coen-sorozatunk. Miután a testvérek összes filmjét kielemeztük, most toplistázzuk is őket. (De előtte elmondjuk, miért fontos a Disney+ Star Wars-szériája, az Andor.) Utána egyből indítjuk is a következő rendezői sorozatunkat: az idén 80 éves Martin Scorsese karrierjét fogjuk áttekinteni, kezdve a rövidfilmjeivel és az 1967-es Ki kopog az ajtómon?-nal. De szóba kerül a Sight & Sound filmes folyóirat új „minden idők legjobb filmjei” listája is.

Az adásból többek közt kiderül:

• Van-e bármi értelme egy „minden idők legjobb filmjei” listának,
• baj-e, hogy az Andor kiölte a mesét a Star Warsból,
• melyik a Coenék legjobb rendezése,
• milyen Coen-filmet írnánk mi,
• hogyan lopott A Wall Street farkasában saját magától Scorsese,
• és mit keres egy szexjelenet az első rendezésében? 

Menetrend:

A FILMIO-n látható először online Bereményi Géza, a legendás dalszövegíró, író és rendező életét és munkásságát bemutató Bereményi kalapja című személyes hangvételű új dokumentumfilm. A premierhez kapcsolódva csütörtök reggeltől vasárnap estig ingyenesen nézhető az Európai Filmdíjas Bereményi Géza 1988-as kultfilmje, az Eldorádó, a Nemzeti Filmintézet streaming platformján.

Az 1989-ben bemutatott Eldorádó története a második világháború végétől az '56-os forradalom kirobbanásáig ível és a rendszerváltozásokkal járó értékvesztésről mesél főhőse, a „Teleki téri piac királya” történetén keresztül. Az Eperjes Károly által zseniálisan megformált Monori mindent el tud intézni mesés vagyonának köszönhetően, az 1956-os forradalom idején azonban már semmi sem az arany törvényei szerint működik.

A Cinemira, hazánk egyetlen Gyerek- és Ifjúsági Filmfesztiválja december 6. és  január 6. között elindítja a Cinemira Stream szolgáltatást. Az ünnepi hónapban 45 fiataloknak szóló kisfilm és animáció elérhető ingyenesen a Cinemira Stream platformján, korosztály szerinti keresési lehetőséggel.

Idén télen számos mozi kénytelen csökkenteni a nyitvatartási idejét vagy teljesen bezárnia a kapuit, a Cinemira Gyerek- és Ifjúsági Filmfesztivál viszont szeretné, hogy a fiatal közönség ne maradjon néznivaló nélkül az ünnepek alatt. A fesztivál december 6-tól kezdődően, egy hónapon át eddigi legjobb versenyfilmjeiből nyújt ingyenes válogatást a közönségnek újdonsült Streaming aloldalán keresztül, ahol életkori ajánlás szerint böngészhetőek a mókás, tanulságos és elgondolkodtató kisjátékfilmek, animációk. A fesztivál 45 kisfilmmel indul, de december folyamán felkerülnek további meglepetésfilmek is.

JEAN-LUC GODARD (1930-2022)
„Mindig azt gondoltam, amit csinálok, az filozófia, hogy a film azért van, hogy filozofáljon, egy sokkal érdekesebb filozófiával, mint amit az iskolában vagy a könyvekben találunk. A filmvászon gondolkodik.” – állítja Godard egy régebbi interjúban. Állta a szavát, időskori filmjeiben is lázadó, forradalmi gondolkodó és a film filozófusa maradt.

Darida Veronika: Búcsú a film filozófusától (Jean-Luc Godard)
Nemes Z. Márió: A mozi és árnyéka (Godard a 80-as években)
Godard Mozi

A TÖRTÉNELEM ÖRVÉNYÉBEN
Pápai Zsolt: Szerelmem, Barbarossa (A nemzetiszocializmus filmmelodrámái – 2. rész)  
Gerencsér Péter: Egy hatás alatt álló forgalmista (Jaroslav Rudiš – Jaromír 99: Alois Nebel)  

MAGYAR MŰHELY
Schubert Gusztáv: A történetírás vége (Tősér Árpád: Blokád)
Erdélyi Z. Ágnes: „A filmes karriert elvesztettem” (Ablonczy László: Béres Ilona)  
Gyürke Kata: „Nem tudok távolságot tartani” (Beszélgetés Oláh Katával)  
Molnár Judit Anna: „A siker árnyalt érzés” (Beszélgetés Rév Marcellel)  
Stőhr Lóránt: Átmeneti rossz közérzet (Gelencsér Gábor: Lopott boldogságok)  

KOREA TABUI
Közismert tény a hidegháborús múlt és annak továbbélése, a kettészakított Korea skizofrén képe: az északi kommunista rezsim abszurd rettenete szemben a világszerte irigyelt dél-koreai gazdasági csodával. A déli rendszerváltás a szélsőjobb diktatúrából a demokráciába azonban alig három évtizede történt. A politikai filmnek tehát különleges szerepe van a tragédiákkal terhelt nemzeti múlt feltárásában.

Géczi Zoltán: A pokolból kivezető út (Dél-koreai politikai filmek)
Teszár Dávid: Titokzatos nők, feszült férfiak (Koreai Filmfesztivál)
Varró Attila: Köddé válni (Park Chan-wook: A titokzatos nő)  

A november 23. és 27. között zajló 20. Anilogue Nemzetközi Animációs Filmfesztiválon 24 rövidfilm versenyzett a Best of Anilogue 2022 díjért. A zsűri tagjai Olga Bobrowska lengyel animációs filmelmélet-író, Daniel Šuljić, az Animafest Zagreb igazgatója, valamint a számtalan díjjal elismert fiatal magyar animációs rendező, Tóth Luca voltak.

Az ezereurós pénzjutalommal is járó fődíjat a szlovén Špela Čadež Steakhouse című filmje nyerte, mely egy kölcsönösen bántalmazó viszony hullámvölgyeibe nyújt betekintést. Olga Bobrowska A Szajna könnyei (Les larmes de la Seine) című francia alkotást tartotta különdíjra érdemesnek. Indoklása szerint a megrázóan erőteljes film magával ragadó szépséggel ábrázolja az erőszakot, mindvégig tiszteletben tartva az elnyomottak fájdalmát. Daniel Šuljić a Garrano című portugál filmet emelte ki, amely elmondása szerint nagyszerű filmes és rajztudással jelenít meg valahol az isten háta mögött zajló tragikus eseményeket. Tóth Luca az Ég veled, Jérôme! (Au revoir Jérôme) című francia rövidfilm mellett tette le a voksát, szerinte a játékos és kreatív vizuális költemény arra ad bizonyságot, hogy még a mennyországban is összetörhetik az ember szívét.