A Metacritic.com idén is összesítette a kritikusok által publikált év végi filmes toplistákat egy folyamatosan frissülő táblázatban. Megmutatjuk az első 25 helyezettet a december 23-i állás szerint, utána pedig a nagyobb filmes lapok és újságok listáit szemlézzük + néhány ismertebb rendező kedvenc idei filmjét.
A Filmvilág Podcast listázós-évértékelős adása január első hetében érkezik.
ÖSSZESÍTETT KRITIKUSI TOPLISTA:
90 éves korában elhunyt Mike Hodges, az Öld meg Cartert!, Flash Gordon, a Máltát látni és meghalni, A krupié és az Űzött vad rendezője. Az alábbi interjú a Filmvilág 2005/7-es számában jelent meg.
– Mikor és hogyan döntötte el, hogy filmrendező lesz?
– Még iskolás koromban. Nagyon szigorú bentlakásos katolikus iskolába jártam. Egy iskolai program keretében találkoztam először a mozival, a TopHat című filmet néztük meg, amely teljesen elvarázsolt. A mozi szerelmesévé váltam és attól fogva megnéztem minden filmet, amit csak bemutattak. Szerencsés időszak volt ez, mert akkoriban Angliában nagy népszerűségnek örvendett a mozi. Szórakozás volt, ahol olyan alkotók filmjei voltak láthatók, mint Powell és Pressburger, akik valamiféle brit öntudatot adtak, pedig mindketten bevándorlók voltak, de szerintem éppen azért voltak képesek olyan jól visszaadni, mit is jelentett akkoriban britnek lenni, mert valamennyire objektíven tudták szemlélni a dolgokat. Elhatároztam, tehát, hogy én is filmeket akarok készíteni, természetesen ebbe a családomnak is volt némi beleszólása.
Mozikban James Cameron régóta várt Avatar-folytatása, amelyet természetesen mi sem hagyhattunk kibeszéletlenül. Szóba kerül még Park Chan-wook kiváló új filmje, A titokzatos nő is, és folytatjuk a legutóbb elkezdett Scorsese-sorozatunkat a Boxcar Berthával.
Az adásból többek közt kiderül, hogy
Menetrend:
Az idei esztendőt filmes szempontból gyengébbnek éreztem a tavalyinál, ugyanakkor ki kell emelni, hogy legalább voltak olyan hiánypótló BluRay-megjelenések, mint például a francia A mama és a kurva (1973), a japán Szökevény a múltból (1965) vagy éppen a hongkongi Shaw Brothers stúdió klasszikusait felvonultató Shawscope második válogatása.
Lássuk 2022 különösen emlékezetes nagyjátékfilmjeit rangsorolás nélkül.
Január 21. és 29. között már 9. alkalommal hozza el a BIDF a magyar közönségnek a legfrissebb, Oscar- és Európa- díjas, illetve arra jelölt filmeket, a Berlinale, Sundance, Cannes, Velence, IDFA, Hot Docs, Coppenhagen Dox, DOCAVIV, Visions du Réel fesztiválok favoritjait.
Néhány filmcím: Örök tavasz (Eternal Spring, Kanada), Szabadság tűz alatt (Freedom on Fire, Ukrajna, USA), Az utolsó hazatérés (Last Flight Home, USA), A katedrális (The Cathedral, Szlovákia), a belga-ír-francia Kölyök Platónok (Young Plato, 2021) a dán Otthon a romokon (A House Made of Splinters), Alis és én (Alis, Kolumbia), Mi svédek és a COVID (The Swedish Model), Plakát csajok (Calendar Girls, USA) Hitbuzgó család (A Holy Family, Taiwan) az orosz Hová tartunk? (Where Are We Headed), Én, nem én vagyok (I am not, Izrael).
A BIDF idei szlogenje: Tiszteld az Életet! „Ne ölj!”
18 epizód után véget ér a Coen-sorozatunk. Miután a testvérek összes filmjét kielemeztük, most toplistázzuk is őket. (De előtte elmondjuk, miért fontos a Disney+ Star Wars-szériája, az Andor.) Utána egyből indítjuk is a következő rendezői sorozatunkat: az idén 80 éves Martin Scorsese karrierjét fogjuk áttekinteni, kezdve a rövidfilmjeivel és az 1967-es Ki kopog az ajtómon?-nal. De szóba kerül a Sight & Sound filmes folyóirat új „minden idők legjobb filmjei” listája is.
Az adásból többek közt kiderül:
Menetrend:
A FILMIO-n látható először online Bereményi Géza, a legendás dalszövegíró, író és rendező életét és munkásságát bemutató Bereményi kalapja című személyes hangvételű új dokumentumfilm. A premierhez kapcsolódva csütörtök reggeltől vasárnap estig ingyenesen nézhető az Európai Filmdíjas Bereményi Géza 1988-as kultfilmje, az Eldorádó, a Nemzeti Filmintézet streaming platformján.
Az 1989-ben bemutatott Eldorádó története a második világháború végétől az '56-os forradalom kirobbanásáig ível és a rendszerváltozásokkal járó értékvesztésről mesél főhőse, a „Teleki téri piac királya” történetén keresztül. Az Eperjes Károly által zseniálisan megformált Monori mindent el tud intézni mesés vagyonának köszönhetően, az 1956-os forradalom idején azonban már semmi sem az arany törvényei szerint működik.