AVATAR /KLÓN / ANDROID
Az Avatar: A víz útja megőrizte az eredeti ökológiai mondanivalóját, ami különösen aktuális a klímaváltozás korában. A 3D látványos és színpompás hiperralizmusa azonban pont ezt a természetélményt hamisítja meg. Cameron imádott édenkertjét kamerájával és megalomán technikai apparátusával jószándéka ellenére is gyarmatosítja.

Beregi Tamás: Éden, karnyújtásnyira (Avatar elveszett paradicsoma)
Csomán Sándor: Kiszervezett kötődés (Android/Gyerek)
Buzsik Krisztina: Közös többszörös (A klónozás és a kortárs sci-fi)

KÉPREGÉNY-VILÁGOK
Nemes Z. Márió: Poszthumán nemzetpolitika (Jonathan Hickman – Pepe Larraz: X-Men: Xavier világa / X hatványai)
Földváry Kinga: Kulturális kaleidoszkóp (Sandman-sorozat)

FÉRFIDRÁMÁK
Aronofsky test-trilógiájának főhősei (Pankrátor, Fekete Hattyú, A bálna) nem csupán mániákusok, de van egy személyes víziójuk, amely örvénybe taszítja őket, egy saját önmegvalósított verziójukról szóló álomképük: mindegyik egyfajta művész a maga módján – vászna pedig a tulajdon teste.

Varró Attila: Hústól a hájig (Test és melodráma 2.: Darren Aronofsky: A bálna)
Baski Sándor: A döntés, hogy maradjunk (Martin McDonagh: A sziget szellemei)
Roboz Gábor: Az együttérzés helye (Ausztrál férfidrámák)

ÚJ RAJ
Rudas Dóra: Magamon innen és túl (Rebecca Zlotowski)

Ingyenes filmekkel tiszteleg a FILMIO a január 28-án született, Kossuth- és Jászai Mari-díjas Kern András előtt. A 75. születésnapját ünneplő színészlegenda alakításait számtalan alkotás őrzi a Nemzeti Filmintézet streamingplatformján, amelyek közül A miniszter félrelép, a Ripacsok, valamint a Szabadíts meg a gonosztól mától vasárnapig ingyenesen megtekinthető.

A Szabadíts meg a gonosztól a második világháború idején játszódó dráma, amelyben a Kern András által játszott Adorján András ellop egy kabátot az édesanyja által felügyelt ruhatárból, hogy annak árából befizesse magát egy kuplerájba. A ruhatárosnő útra kel, hogy a kabátot előkerítse a romokban heverő Budapesten. Sándor Pál felejthetetlen alkotásában Kern András partnerei Garas Dezső és Psota Irén voltak.

Nyilvánosságra hozták a február 16-án kezdődő 73. Berlini Nemzetközi Filmfesztivál versenyprogramjait. Bánóczki Tibor és Szabó Sarolta korunk égető kérdéseit feszegeti sci-fi animációjával, mely magyar-szlovák koprodukcióban készült a Filmintézet támogatásával és márciusban érkezik a magyar mozikba a Fórum Hungary forgalmazásában. A világpremierre a Berlinale Encounters versenyprogramjában kerül sor februárban az alkotók személyes részvételével.

Bánóczki Tibor és Szabó Sarolta díjnyertes rendezőpáros első mozifilmje, a Keresztes Tamás és Szamosi Zsófia főszereplésével készült sci-fi, egy olyan jövőben játszódik, ahol a Föld növény- és állatvilágának teljes pusztulása után a tudósok egy hihetetlenül tápláló, az emberi testbe ültetett növényt kísérleteznek ki. Ebben a kegyetlen világban, ahol a túlélésnek súlyos ára van, egy férfi minden szabályt áthág, hogy megmentse a felesége életét.

Jarmusch számára a zsáner fontos eszköz a művész helyének meghatározásában, hol a westernt, hol a bérgyilkos-sztorit, hol a vámpírfilmet lényegíti át művészetfilozófiai merengéssé.

Jim Jarmusch is a rögeszmés alkotók sorába tartozik: ugyanaz a pár toposz vonul végig munkásságán a legkülönfélébb variációkban. Mintha csak egy mozgóképes kaleidoszkópot forgatna első filmje óta a szemünk előtt, olykor elidőzve egy-egy szebb kompozíciónál. És ennek csak látszólag mond ellent, hogy az 1995-ös Halott embert sokan törésvonalnak, és nagy műfaji fordulatnak tekintik az életműben.

Tény, hogy ettől kezdve Jarmusch jócskán elmozdult a zsánerfilmek felé, és azóta is nagy élvezettel játszik a western, a gengszterfilm, a krimi, a vámpírfilm vagy épp a romantikus vígjáték kliséivel. A cezúra azonban látszólagos, hiszen ez a változás sokkal inkább a felszínt, mintsem a lényeget érintette nála.

Sós Bálint Dániel az Inkubátor Program keretében forgatja első nagyjátékfilmjét, mely egy apa morális dilemmáját állítja a középpontba. A Minden rendben témáját tekintve a kisrealizmushoz közelít, az alkotók azonban egy térből és időből kiszakított világba helyezik a történetet, stilizált filmnyelven mesélik el a drámainak ígérkező apa-fia sztorit.

Egy apuka az egyetlen szemtanúja a súlyos balesetnek, amit kisfia okoz. A Hajdu Szabolcs által alakított főhősnek döntenie kell: vállalja az igazság terhét és a fia életét romokba döntő retorziót, vagy elhazudja a tettet, ami viszont a fiú lelki világát torzítja el egy életre. Apai ösztönei az utóbbiba hajszolják bele, ám a hazugság egyre nagyobb áldozatokkal jár.

Lezárjuk hivatalosan is a 2022-es évet egy nagy toplistázós adással, amelyben nemcsak mi mondjuk el, hogy melyek voltak a tavalyi év legjobb filmjei, de az általunk felkért magyar rendezők (és írók) is: Baranyi Gábor Benő (Zanox), Csoma Sándor (Magasságok és mélységek), Csuja László (Szelíd), Nagy V. Gergő (Larry), Szilágyi Fanni, (Veszélyes lehet a fagyi). (A listákat később itt is publikáljuk, a tavalyi évösszegző adás itt található.)

Akik listáznak: Varga Dénes, Pozsonyi Janka, Huber Zoltán, Baski Sándor.

Menetrend:

A 3 LEGJOBB (vagy legrosszabb) jelenség

Rossz vagy régi képek. A mozi fel van puffadva, mint egy disznó – mondta Isidore Isou hetven évvel ezelőtt, és ez az azóta csak még jobban dagadó intézmény manapság mindenfajta képet vagy mozgóképet megpróbál megemészteni. Míg a kortárs experimentális filmet ellepték az újdonatúj digitális képfajták YouTube-montázsoktól 3D animációkig (Polycephaly in D, Glass Life, The Making of Crime Scenes), addig a narratív szerzői mozi rendre régi családi fotókat vagy házi videókat igyekszik értelmezni, leginkább a szerzői autófikció kurrens divatja jegyében. Charlotte Wells szomorkás nyaralása (Aftersun), Ricky D’Ambrose száraz családtörténete (The Cathedral) vagy Spielberg kései „így jöttem”-filmje (A Fabelman család) ócska otthoni felvételekkel mélyíti el anyagát – mintha ebben a hiperinflálódott filmkultúrában a rossz kép vagy a régi kép immáron az igazság ígérete, a hitelesség kulcsa vagy a mélység hordozója lenne.