Filmvilág blog

Lesz magyar film Cannes-ban

2023. április 26. - filmvilág

27-boddah.jpg

Buda Flóra Anna új animációs kisfilmje, a francia-magyar koprodukcióban készült 27 bekerült a 76. Cannes-i Filmfesztivál rövidfilmes versenyprogramjába.

A francia-magyar koprodukcióban készült, 11 perces animáció főhőse a 27 éves Alice, aki még mindig a szüleivel él, a hétköznapok szürkeségéből pedig az ábrándozásba menekül.

A projektet Flóra a viborgi Open Workshop keretében fejlesztette, 2020-ban elnyerte az annecy-i fesztivál MIFA pitchfórumának Ciclic-díját, melynek keretében 2021 végén hat hónapig fejlesztette filmtervét Franciaországban, ráadásul a díjjal 35.000 eurós pénzjutalom is járt.

Tovább

A legjobb európai filmek az Urániában, ingyen

alcarras_1.jpg

Május 9. és 12. között az Uránia Nemzeti Filmszínházban rendezik meg a LUX FILMNAPOK magyarországi vetítéseit.

Idén is átadják az Európai Parlament és az Európai Filmakadémia közös filmművészeti díját, a LUX közönségdíjat, amely az európai filmművészet sokszínűségét ünnepli. Az elismerésre olyan alkotásokat jelölnek, amelyeket összeköt az európai identitás sokrétű kérdésköre és aktuális társadalmi, politikai, kulturális kérdések érzékeny és hiteles ábrázolása.

A díj odaítélésében nagy szerepe van a nézői véleményeknek: a díjat az a film nyeri el, amely a közönség és az európai parlamenti képviselők (50–50%-os súlyozású) szavazatai alapján összességében a legjobb értékelést kapja. Annak érdekében, hogy a jelölt filmeket egy szélesebb közönség megismerhesse, a szakmai zsűri által kiválasztott, LUX közönségdíjra jelölt alkotásokat egy határokon átívelő, díjmentesen látogatható vetítéssorozat keretében – az Európai Bizottsággal és az Europa Cinemas nemzetközi mozihálózattal együttműködésben – az Európai Unió mind a 27 tagállamában, összesen 24 nyelven feliratozva bemutatják. Idén az értékelési időszak is hosszabb, az online közönségszavazás mindössze két nappal a díjátadó ceremónia előtt, június 12-én zárul, így az utolsó pillanatban is változhat a nyertes kiléte. A győztes alkotást június 14-én hirdetik ki az Európai Parlament plenáris ülésén, Strasbourgban.

Tovább

#125 – Taxisofőr, Öld meg Cartert!, Szörnyetegek, A vád

taxisofor1.jpg

Új adásunkban elérkeztünk a Scorsese-sorozatunk egyik csúcspontjához: a Taxisofőrt elemezzük több mint egy órán át, a 90 éves Michael Caine tiszteletére indított minisorozatunkban pedig egy nem kevésbé kemény filmről, az Öld meg Cartert!-ről beszélünk. Két friss mozibemutatóról is szó esik: a francia A vádról és a spanyol Szörnyetegekről.

Az adásból többek közt kiderül, hogy

  • incelfilm-e a Taxisofőr,
  • mi lett volna, ha Scorsese eredeti castingötlete valósul meg,
  • hogyan színészvezette De Niro a rendezőt,
  • mitől volt kuriózum az Öld meg Cartert!,
  • fel lehet-e menteni Caine karakterét,
  • mennyire #metoo-film A vád,
  • játszódhatna-e a Szörnyetegek Magyarországon,
  • és milyen élmény a Hadik jetlages állapotban?

Tovább

Leforgott A pokol élővilága

a_pokol_elovilga_hartung_csoport_lupa_pictures_nagy_iza.jpg

A FOMO alkotócsapata és Hartung Attila rendező leforgatta második nagyjátékfilmjét, A pokol élővilágát a ráckeresztúri Pázmándy-Brauch kastélyban. A film egy hazugságokkal és elhallgatásokkal teli családi vacsorát dolgoz fel, az események középpontjában megjelenő család tagjait Cserhalmi György, Alföldi Róbert, Mészöly Anna, Tenki Réka, Nagy Márk, Hay Anna és Lengyel Tamás alakítja.

A hivatalos szinopszis:

Tovább

Itt az áprilisi Filmvilág!

2304.jpgTRAUMA ÉS NOSZTALGIA
1920. június 4., azaz a trianoni békeszerződés, fájdalmas emlék a magyarság számára. A gyászterápia azonban csak akkor lehet hiteles és hatásos, ha nem retusáljuk a múltat, ha a trauma okait és következményeit egyaránt feltárjuk. Ahogy trianoni traumát mindmáig nem sikerült feldolgozni, a Kádár-korra való nosztalgikus emlékezéstől sem tudunk szabadulni.

Paár Ádám: Nem, nem, soha? (Trianon-filmek)
Varga Balázs: A szocialista képernyők hősei (A Kádár-korszak tévésorozatai – 2. rész)

MAGYAR MŰHELY
Soós Tamás Dénes: Szembenézni a tudatlanságunkkal (Beszélgetés Császi Ádámmal és Oláh Edmonddal)

MAI MAGYAR ANIMÁCIÓ
Pauló-Varga Ákos: Az ember helye (Gauder Áron: Kojot négy lelke)
Herczeg Zsófi: Plasztikszerelem (Bánóczki Tibor – Szabó Sarolta: Műanyag égbolt)
Mosolygó Miklós: A vágy autóbusza (Beszélgetés Erhardt Domonkossal)
Orosz Anna Ida: A mítoszokból a mába (Horváth Mária: Cigánymesék-sorozat)

Tovább

Ingyenes filmek Ragályi Elemér emlékére a FILMIO-n

filmio_ragalyielemer.jpg

Vasárnap estig ingyenesen lehet megnézni a Ragályi Elemér által fényképezett FOTOGRÁFIA, a RÉGI IDŐK FOCIJA, valamint a SZIRMOK, VIRÁGOK, KOSZORÚK című korszakos alkotásokat a Nemzeti Filmintézet streaming platformján, a FILMIO-n.  A Kossuth- és Balázs Béla-díjas, Érdemes és Kiváló művész címmel kitüntetett világhírű alkotó március 30-án hunyt el.

Zolnay Pál rendező és Ragályi Elemér operatőr Fotográfia (1972) című filmje a fikciós dokumentumfilmek csúcsalkotása, amely az objektív és a szubjektív valóságról, az önazonosságról beszél egy fotós és egy retusőr konfliktusán keresztül. A két férfi a vidéki Magyarországot járva azzal szembesül, hogy a retusálatlan képek nem kelendőek, mert a nyers valósággal szembesítik az embereket. Ugyanakkor míg egy-egy fénykép csak a felszínt mutatja, a beszélgetések során mozaikszerűen rajzolódnak ki a csodálatosan fényképezett arcok mögött rejtőző emberi sorsok.

Tovább

„Mint gyerek a játszótéren” - Beszélgetés Ragályi Elemérrel

ragalyi_elemer1.jpg

83 éves korában elhunyt Ragályi Elemér. A Kossuth- és Balázs Béla-díjas operatőrrel még a Filmvilág 2019. júniusi és júliusi számában beszélgettünk egy életútinterjú keretében. Most ezt a beszélgetést közöljük újra.

A témák: gyerekkor, operatőri filozófia, hetvenes évekbeli klasszikusok, Dögkeselyű, Hollywood, Stanley Kubrick, és a búcsú.

Mi az első kép, amire emlékszik?

Az első emlékeim mind a II. világháborúhoz kapcsolódnak. Négy-ötéves voltam, de tiszta tudattal éltem át a háborút, annak minden borzalmával együtt. Amikor bombázni kezdték Budapestet, kitelepítették a családunkat Rákosligetről, mert a keleti front útjában álltunk, és egy 14. kerületi bérház pincéjében húzódtunk meg sokadmagunkkal. Napokig feküdtünk a sötétben anélkül, hogy kimehettünk volna vécére. Kitörölhetetlen élményem, hogy amikor már nem bírtam tovább, apámmal fellopakodtunk késő este a toalettre, és tűzijátékot láttunk az égen: két ellenséges repülőgép csatáját. Nem felejtem el azt sem, amikor kinyílt a pinceajtó, és – lehet, csak a későbbi, képalkotó énem emlékszik így – markáns ellenfényben ott állt egy orosz katona davajgitárral a kezében. A zsibongó pince halálos némaságba borult. Egy pisszenést se lehetett hallani, amikor felhangzott a kérdés: „Nyemcy?”

Ezzel szemben a filmes emlékeim satnyák, érdektelenek. A kamaszkorom az ötvenes évek elejére esett, amikor tévé nem volt, rádiót pedig csak akkor hallgattunk, ha Szepesi meccset közvetített. Moziba hébe-hóba jártam. Emlékszem, A kétéltű ember című szocreál sci-fi tetszett nagyon, amelyben egy kopoltyús szovjet nagy hőstetteket hajtott végre. Egyébként motiválatlan gyerekkorom volt. Ami szinte kizárólagosan érdekelt, az a foci volt. A Ferencváros ikonikus kapusa volt Henni Géza, és amikor a falhoz rugdostam a labdát, azt kiabáltam, „Henni véd!”, és vetődtem a visszapattanóra. Nekem is kapusi ambícióim voltak. A piactér mellett volt a házunk, oda jártunk focizni, ha éppen volt labda. Kivételezett helyzetűeknek volt csak bőrfocijuk, például az egyik osztálytársamnak, Barabás Ferkónak, akinél mindig kuncsorogtunk, hogy jöjjön játszani. Ha nem volt kedve, azt mondta, most alszik a labda, és akkor rászorultunk a saját rongylabdánkra.

Tovább
süti beállítások módosítása