Vasárnap estig ingyenesen lehet megnézni a Ragályi Elemér által fényképezett FOTOGRÁFIA, a RÉGI IDŐK FOCIJA, valamint a SZIRMOK, VIRÁGOK, KOSZORÚK című korszakos alkotásokat a Nemzeti Filmintézet streaming platformján, a FILMIO-n. A Kossuth- és Balázs Béla-díjas, Érdemes és Kiváló művész címmel kitüntetett világhírű alkotó március 30-án hunyt el.
Zolnay Pál rendező és Ragályi Elemér operatőr Fotográfia (1972) című filmje a fikciós dokumentumfilmek csúcsalkotása, amely az objektív és a szubjektív valóságról, az önazonosságról beszél egy fotós és egy retusőr konfliktusán keresztül. A két férfi a vidéki Magyarországot járva azzal szembesül, hogy a retusálatlan képek nem kelendőek, mert a nyers valósággal szembesítik az embereket. Ugyanakkor míg egy-egy fénykép csak a felszínt mutatja, a beszélgetések során mozaikszerűen rajzolódnak ki a csodálatosan fényképezett arcok mögött rejtőző emberi sorsok.
„Kell egy csapat!” – A Sándor Pál rendezte Régi idők focija (1973) a főszereplő, Garas Dezső alakításának, szatirikus humorának és Ragályi Elemér mesterien megkomponált képeinek köszönhetően már bemutatásakor kultfilmmé vált. Az 1924-ben, Budapesten játszódó történet a klasszikus némafilmek stílusában mutatja be a szegény, megszállott mosodás küzdelmeit annak érdekében, hogy focicsapata, a Csabagyöngye bejusson az első osztályba. A film különleges felvételeit Ragályi elképesztő körülmények között forgatta, hol helikopterről a levegőben lógva, hol torzító optikákat alkalmazva.
Lugossy László berlini filmfesztiválon Ezüst Medvével jutalmazott, 1984-es Szirmok, virágok, koszorúk című alkotása, amelynek gyertyafényes képi világa és kézikamerázása akkora hatást gyakorolt Stanley Kubrickra is, hogy Ragályi Elemér operatőrt kérte fel egy készülő, végül nem megvalósult filmjéhez. Az 1848-as forradalom leverését követő időszakban játszódó alkotás egy huszárfőhadnagy történetén keresztül a levert forradalmak után felmerülő erkölcsi dilemmákat tárja fel, miközben úgy beszél 1848-ról, hogy az 1956-ra is érthető.
Ragályi Elemér Budapesten született 1939-ben. 1957-től a Magyar Filmgyártó Vállalatnál volt világosító, laboráns, segédoperatőr és felvételvezető. A Színház- és Filmművészeti Főiskolán 1968-ban szerzett operatőri diplomát.
Operatőrként többek között Zolnay Pál, Sándor Pál, Elek Judit, Gazdag Gyula állandó alkotótársa volt, de sokat dolgozott Szomjas Györggyel, Rózsa Jánossal, Grunwalsky Ferenccel is.
Többek között olyan nagy hatású, a magyar film vizuális nyelvét megújító alkotások operatőre volt, mint Elek Judit: Sziget a szárazföldön, Gaál István: Magasiskola, Sándor Pál: Régi idők focija, Szomjas György: Talpuk alatt fütyül a szél, Mészáros Márta: Örökség, András Ferenc: Dögkeselyű, Gazdag Gyula: Hol volt, hol nem volt.
A Magyar Filmszemlén hatszor ítélték neki a Legjobb operatőr díját, 1990-ben pedig megkapta az Amerikai Operatőrök Szövetségének televíziós díját, a Cable ACE-t is a Josephine Baker Story című HBO produkcióért. Operatőrként közreműködött Oscar-díjat nyert A reménység útja és Emmy-díjat nyert Raszputyin című filmekben.
Hatalmas jelentőségű és korszakalkotó operatőri munkássága mellett a magyar filmkincs restaurálásában végzett önfeláldozó tevékenysége is egyedülálló. A Nemzeti Filmintézet végtelenül hálás, hogy nemzeti digitális filmrestaurálási programjában évek óta fáradtságot nem kímélve több tucat magyar filmklasszikus felújításában vett részt.
