Mozgalmas volt a 2016-os év a világpolitikában. A politológusok jelentős része a populizmusok előretörése esztendejének minősítette a lassan mögöttünk maradó évet, elsősorban Donald Trump megválasztása és a Brexit miatt. A Közel-Keleten a helyzet változatlan, miközben világszerte kiéleződtek az ellentétek az establishment és a tömegek között. A brit népszavazás, az amerikai választás eredményei, valamint Ausztriában az Osztrák Szabadságpárt, Franciaországban a Nemzeti Front megerősödése ezt világosan jelzi. Mindeközben Ferenc pápa újra meg újra igyekezett békére és kölcsönös megértésre inteni a világpolitika szereplőit. A Méltányosság Politikaelemző Központ annak járt utána, milyen társadalmi, politikai problémák foglalkoztatták a filmeseket 2016-ban. Milyen tendenciák olvashatók ki az idei játékfilm-repertoárból? Milyen társadalmi, politikai kérdések mozgatták meg a filmesek fantáziáját? Elsősorban azokat a filmeket ismertetjük, amelyek egy műfajon vagy témán belül szemléleti fordulópontot jeleznek.
A bűn mocska
A társadalmi érzékenységű filmek ebben az évben is elkényeztették a mozirajongókat. Először is nézzük meg, milyen filmek reflektáltak a bűn témájára. Ez örökzöld a hetedik művészi ág történetében. Már az első westernfilm, A vonatrablás (1903) címében jelezte a bűn iránti érdeklődést. A gótikus regényeken, borús rémdrámákon és detektívtörténeteken szocializálódott, valamint a társasági rovatok mellett a rendőrségi riportokat bújó közönség a filmen is kikövetelte a véres drámákat. Örvendetes, hogy a magyar filmrendezők műfaji repertoárja kitágult az utóbbi években, és a thriller műfaját nemrégen két kiváló kosztümös alkotás képviselte: a Mágnás Elza művésznevű kurtizán meggyilkolásáról szóló Félvilág és A martfűi rém.