A CineFest versenyprogramjából már kaptunk ízelítőt, most pedig nyilvánossá vált a dokumentumfilmes és a kitekintő szekció programja is. Utóbbi ezúttal az Európán kívüli filmeket sorakoztatja fel, és külön szekciót kapnak a kínai (China Focus) és a török (Turkish Days) alkotások. A CineDocs idei válogatásában többek között megismerhetjük a miskolci születésű Pressburger Imre, és egy másik, a filmkészítési technológiák forradalmasításában élen járó mozilegenda, Leni Riefenstahl életét, Bartók Béla eddig sokak számára ismeretlen törökországi kitérőjét, vagy az író Nemere István rendületlen munkakedvének titkát

Az Oscar-díjas rendező, Martin Scorsese gyerekként találkozott először az angol Michael Powell és a miskolci születésű Emeric Pressburger filmjeivel, azóta rajong értük. Őt szólaltatja meg a Made in England: Powell és Pressburger filmjei című, Berlinale-ról érkező munkájában a négyszeres BAFTA-díjas veterán dokumentumfilmes, David Hinton. A filmfelújításokban és -megőrzésben is aktív szerepet vállaló Scorsese gazdag archív anyagokra támaszkodva, lelkesen járja körül az alkotópáros rendkívül gyümölcsöző együttműködésének évtizedeit.

Új adásunkban kielemezzük az év egyik legnagyobb blockbusterét (Deadpool & Rozsomák), az év horrorjának kikiáltott Nicolas Cage-filmet (Longlegs), és folytatjuk a Scorsese-sorozatunkat az Aviátorral.

Megbeszéljük többek közt, hogy

• miben különbözik a harmadik Deadpool-film az első kettőtől,
• miért a nosztalgia lett a fősodor,
• hogyan kell kezelni a hype-ot,
• félreértés-e Nicolas Cage sorozatgyilkosként,
• alulértékelt-e az Aviátor,
• és ki az új Howard Hughes?

Menetrend:

MAGYAR PANTHEON
Tarr szerint filmjeit félreértés pesszi mistának vagy szomorúnak tekinteni,  a  Panelkapcsolat  mégis  az  életmű  talán  legnegatívabb  darabja, amelyben nem ki zárólag a befagyott és perspektívátlan Kádár-rendszer értékválsága tükröző dik, hanem a megnevezhetetlen, ele mentáris hanyatlás: figurái a felvilágosodás és a humanizmus antitézisei.

Szekfű András: A nők meg elhervadnak (Életútinterjú András Ferenccel – 3. rész)     
Gál András: Az objektív szűrője (Dokumentarizmus és fikció Gazdag Gyula műveiben) 
Horányi Péter: Belső távolodások (Tarr Béla: Panelkapcsolat)   

NYUGAT-AFRIKA
Az afrikai kontinens északi régióinak film  történeti eszmélése csak kis fáziskésés ben van a világ vezető filmkultúráihoz képest, egyes szubszaharai  területek  lemaradása  viszont  hatalmas.  A  60-as  évek  első nagy klasszikusai óta azonban rohamos tempóban zárkózik fel a régió:  Nyugat-Afrika ma már a filmművészet új édenkertjét jelenti.

Július 26-án kezdődnek a 2024. évi nyári olimpiai játékok Párizsban, amelyen a magyar csapat 180 sportolója is megméretteti magát. Az ötkarikás játékok alkalmából a FILMIO-n főszerepet kapnak legendás sportolóink, csütörtöktől vasárnapig az Aki legyőzte az időt - Keleti Ágnes, az Aranycsapat és a Katinka című dokumentumfilmek ingyenesen megtekinthető.

A héten az 1984-es olimpiai játékokat feldolgozó animációs sorozat, az Olympia ’84 is elérhetővé vált, amely szintén ingyenesen látható kiváló minőségben felújítva.

Surányi András Aranycsapat (1982) című dokumentumfilmje a legendás válogatott kialakulását, világra szóló sikeréig vezető útját, a csapat kudarcait, majd széthullásának történetét meséli el, korabeli híradófelvételekkel és a csapattagok visszaemlékezéseivel. A visszatekintés bemutatja a korszak társadalomtörténeti, politikai hátterét is, kontextusba helyezve a sportolók életútjának és karrierjének alakulását. A filmben megszólal Puskás Ferenc, Hidegkuti Nándor, Czibor Zoltán, Grosics Gyula, Sebes Gusztáv és Szepesi György.

Idén huszadik alkalommal rendezik meg a CineFest Miskolci Nemzetközi Filmfesztivált. A jubileumi seregszemle versenyprogramjában olyan, a fesztivál korábbi éveiből jól ismert alkotók legújabb munkái is helyet kaptak, mint Sean Baker, Hajdu Szabolcs és Yorgos Lanthimos. 

„A CineFest az évek során hatalmas utat tett meg ahhoz, hogy ma Magyarország legnagyobb, nemzetközi kortárs nagyjátékfilmeket bemutató filmfesztiválja legyen. Ugyanakkor a jubileum nem csak az előre-, hanem visszatekintésre is alkalmat ad. A versenyprogramban ezért helyet kaptak olyan alkotók munkái, akik korábbi filmjeikkel az elmúlt két évtizedben már szerepeltek a CineFesten. Ők mostanra kiforrott, nemzetközileg elismert alkotók lettek” – mondta Bíró Tibor fesztiváligazgató. 

Május 3-án a Mozinettel együttműködésben megtartottuk a Filmvilág Podcast első közönségtalálkozóját a Toldi moziban, ahol a Kivérző szerelem első nyilvános hazai vetítése után beszélgetett a filmről Varga Dénes, Huber Zoltán, Pozsonyi Janka és Baski Sándor. Most ez az élő podcast hallgatható vissza (a film már a mozikban), előtte pedig egy másik friss bemutatót, a Twisterst elemezzük.

Az adásból kiderül többek közt, hogy

• Remake, reboot, legacy sequel vagy valami más-e a Twisters,
• mi köze a filmnek a Top Gun: Maverickhez,
• milyen alkotók és műfajok hatottak Rose Glassre, a Kivérző szerelem rendezőjére,
• miért olyan Ed Harris haja,
• és sok vagy kevés a szex-erőszak a filmben?
• Plusz: hogy készül a podcast.

Menetrend:

Beválogatták az A-kategóriás Locarnói Nemzetközi Filmfesztivál idei versenyprogramjának Concorso Cineasti del Presente szekciójába Szimler Bálint alkotását, a független produkcióként megvalósult Fekete pontot. A szekcióban első- és másodfilmes feltörekvő, tehetséges alkotók munkái láthatóak.

„Nagyon megható volt, mert egyszerre több nagy filmfesztivál is komolyan érdeklődött a Fekete pont iránt. Végül nekünk kellett eldönteni, hogy a locarnói meghívást fogadjuk el” – mondta Szimler Bálint rendező, aki a Cannes-ban debütált Itt vagyok és a  Balaton Method után most készítette el első fikciós nagyjátékfilmjét. A filmben a Berlinből hazaköltözött tízéves Palkó (Paul Mátis) csodálkozva szemléli egy átlagos magyar iskola mindennapjait. Egyedül Juci néni (Mészöly Anna), a pályakezdő tanárnő érti őt meg igazán, aki szintén elszenvedője a házmesterkultúrában megragadt intézményi rendszernek.

A helyenként groteszkbe hajló, örkényi hagyományokat továbbvivő Fekete pont operatőre Szimler korábbi állandó alkotótársa, a már főleg Hollywoodban dolgozó Rév Marcell (Eufória, Az idol, A feleségem története) volt. Szimler szerint a független film „nagy filmszakmai összefogásban jöhetett csak létre, rengeteg producer támogatásával, és egy elképesztő stábbal, akik nagyrészt ingyen, vagy nagyon kevés pénzért dolgoztak, mégis belerakták a szívüket-lelküket.”