A jelenleg is zajló 14. Jameson CineFest Miskolci Nemzetközi Filmfesztivál megnyitóján, szeptember 8-án Jiří Menzel életműdíjat, Magda Vášáryová az Európai Mozi Nagykövete Díját vette át. A Sörgyári capriccio színésznőjét Bálint András méltatta, ezt a laudációt közöljük most. 

Megtiszteltetés és öröm számomra, hogy ma itt beszélhetek Magda Vášáryováról, aki életpályája első szakaszában gyönyörű, érzékeny, szenvedélyes színésznő volt, majd később elegáns, intelligens, hűvös diplomata lett. E két, látszólag ellentétes szerep szépen összefér, legalábbis Magda pályáján.

Selmecbányán született, édesanyja német származású, apja felmenői közt magyarok (Vásári!) is vannak, igazi közép-európai polgárcsaládból származik. Már 14 évesen filmezni hívják egy Dosztojevszkij adaptációba, és még gimnazista korában eljátssza a Markéta Lazarova címszerepét, mely film világhíressé teszi. A San Franciscó-i Modern Művészetek Múzeumában ez az alkotás mint az egyik legmodernebb fekete-fehér film szerepel. Nem jelentkezik a színművészeti főiskolára, a pozsonyi egyetemen szociológiát, politológiát, pszichológiát és matematikát tanul, de továbbra is sikeres filmszínész, sőt később a Pozsonyi Nemzeti Színház tagjaként színpadon is bizonyít, együtt játszik nővérével, a másik híres Vášáryovával, Emíliával.

Taylor Sheridan nevét néhány éve legfeljebb a kedd esti zsarusorozatok fanatikusabb rajongói ismerhették. Ki gondolta volna akkoriban, hogy az apróbb televíziós mellékszerepek és egy elfeledett Fűrész-utánérzés ledirigálása után után néhány évtizeddel Sheridan két zseniális forgatókönyvvel rúgja be az ajtót, a harmadikat pedig már ő maga viheti vászonra. A Sicario és a Hell or High Water vitathatatlanul az elmúlt évek legjobbjai között vannak, az újabb filmet így nemcsak hevesen vártuk, de már kiforrott szerzői darabként számoltunk vele. Bár a Wind River - Gyilkos nyomon végül egyértelműen elmarad a két korábbi mestermű mögött, Sheridan kiugró tehetségéhez továbbra sem férhet kétség.

Nyilván adja magát trilógiaként vizsgálni az író-rendező három történetét, melyek elsősorban a helyszínek, a karakterek és a felmutatott erkölcsi példázatok miatt mutatnak szoros rokonságot. A mexikói határ és a világvégi texasi puszta után ezúttal is Amerika leszakadó és elfeledett részén, egy fagyos wyomingi indián rezervátumban járunk. Hőseink most is végletes határhelyzetben léteznek, míg azonban a Sicario és a Hell or High Water esetében látszólag van miért harcolni, itt már csak “a hó és a csend” az, amiért küzdeni lehet. A por és a rozsda után ezúttal a jég eszi meg a lelket: a társadalom peremén vegetáló őslakosok és a súlyos veszteséget cipelő főszereplő egyetlen lehetősége, hogy megpróbálnak együtt létezni a kegyetlen mínuszokkal, hóviharokkal és ragadozókkal teli vadonnal.

Szeptember 8-án kezdődik és egészen jövő vasárnapig tart Magyarország legjobb filmfesztiválja, amely most a szokottnál is erősebb kínálattal csábítja a miskolci Urániába azokat, akik hamisítatlan moziélményre vágynak. 10 filmet ajánlunk a programból, a felét ezeknek már láttuk, azokért kezeskedünk is, a másik 5 is olyan ígéretesnek tűnik, hogy csak azért nem ajánlunk fel pénzvisszafizetési garanciát csalódás esetére, mert a Jameson CineFest vetítési idén is ingyenesen látogathatóak.

Anyám!

Semelyik korábbi filmjéhez nem fogható élményt nyújt Aronofsky legújabbja. A direktor gyönyörű komplexitással hangolja össze a hétköznapi kínokat (Rekviem egy álomért, A pankrátor) az allegorikus sztorik (Pi, A forrás, Fekete hattyú) grandiózus kivitelével, ám őrületszimfóniájára, robbanással felérő zajaira, idegtépő, barnában, sárgában, fehérben, zöldben, feketében tocsogó vizualitására és rengeteg határsértésére egyszerűen lehetetlen felkészülni. Látszólag katyvasznak tűnő, ám valójában mérnöki precizitással szerkesztett tudathorror született, ami bibliai példabeszédektől és társadalombírálattól kezdve a szexualitás kontra ridegség ellentétén keresztül a celebmániáig és az anyaságtól való félelemig ezernyi témát magáévá tesz, plusz Bunuel (Az öldöklő angyal), Polanski (Iszonyat, Rosemary gyermeke, A bérlő), Zulawski (Birtoklás), Lars von Trier (Antikrisztus) és talán még Alex van Warmerdam (Borgam) előtt is tiszteleg.
 

A Kossuth-díjas, Balázs Béla-díjas és Arany Medve-díjas forgatókönyvíró-rendező, Mészáros Márta – akit az Oscar-díjakról döntő Amerikai Filmakadémia idén nyáron a film egyik forgatókönyvírójával, Pataki Évával együtt új tagjai közé választott – legújabb, immár 26. alkotása, az Aurora Borealis – Északi fény Törőcsik Mari, Tóth Ildikó és Törőcsik Franciska főszereplésével október 19-én kerül a hazai mozikba. 

Az Aurora Borealis - Északi fény két idősíkon futó, fordulatokban gazdag családtörténet, amely anya és lánya kapcsolatának mélységeit boncolgatja. A Bécsben élő sikeres ügyvéd, Olga (Tóth Ildikó) idős anyja, Mária (Törőcsik Mari) váratlanul kómába esik. Amíg Mária élet és halál közt lebeg, Olga egy mélyen elhallgatott titokra bukkan. Az egyre szenvedélyesebb kutatás  az '50-es évek háború utáni Európájába vezeti vissza, ahol útja végén ő maga áll: egy olyan ember, akit korábban nem ismert.

A plakátot Magyarország egyik legmarkánsabb filmplakát-tervezője, Kenczler Márton készítette. A poszter szerkezete rímel a film párhuzamos idősíkjaira és érzékenyen utal az anya-lánya kapcsolat ellentmondásosságára.

A forgatókönyvét Mészáros Márta, Pataki Éva és Jancsó Zoltán közösen jegyzik. A film operatőre a híres Sobocinski operatőr-dinasztia legfiatalabb tagja, Piotr Sobociński jr., akit a szakma 2015-ben, 2016-ban és 2017-ben is a legjobb operatőrnek járó Lengyel Filmdíjjal méltatott. Az Aurora Borealis - Északi fény a Filmteam gyártásában készült, producere Major István, társ-producere Gül Togay. A film október 19-én kerül a hazai mozikba a Vertigo Média forgalmazásában.

A mozivászon előtti rettegésre a legkisebb mértékben sem vágyó nézőként különösen aberrált húzásnak tűnhet önként jelentkezni a horror, mint alapzsáner bármilyen nyúlványát értékelő recenzió megírására (és a cikk tárgyát jelentő film ezzel járó megtekintésére), az átélt élmény mégis inkább a tapasztaltak érdekessége és a felismerések, rádöbbenések sora, semmint a perverzió bármilyen válfaja felé mutat. Nehezíti viszont a helyzetet, ha egy olyan, klasszikus történet aktuális feldolgozásáról van szó, amelynek alapjait a műfaj egyik megkerülhetetlen géniusza, Stephen King vetette papírra a nyolcvanas években, és amely néhány évvel később már mozgóképen is megjelent egy kétrészes tévéfilm formájában. A (rajongó) olvasók tehát mindent tud(hat)nak a témával kapcsolatban, a cikk szerzője nagyjából semmit.

Szeptember 21. és 30. között rendezik idén a budapesti Művész moziban a SZEMREVALÓ │ SEHENSWERT FILMFESZTIVÁLT. A Goethe Intézet, az Osztrák Kulturális Fórum és a Svájci Nagykövetség közös rendezvénye immár hatodik alkalommal hozza el a német nyelvterület új filmjeinek legjavát, eredeti nyelven, magyar felirattal vagy tolmácsolással. 

4 tematikus blokkban – Fritz Lang újragondolva, Társadalmi törésvonalak, Válságok és választások és Legendák nyomában - 18 filmet vetítenek, melyek között a történelem, az irodalom és a képzőművészet iránt érdeklődők is találnak kedvükre valót. Egy kisebb válogatást bemutatva Szegeden, Debrecenben és Pécsett is lesz SZEMREVALÓ! 

HOLLYWOODI RENESZÁNSZ
Nicholson jól ismeri a „Method”-színészetet, de egészen más technikával dolgozik, mint példaképe, Marlon Brando: alaposan készül egy szerepre, de lényegében önmagát játssza, nagy belső szabadsággal és nem egyszer improvizálva. – Az idén 80 éves Jack Nicholson Új-Hollywood hullámain lett nagy színésszé.

Pápai Zsolt: A katasztrófamusical diszkrét bája (Robert Altman: Nashville)
Forgách András: Egy vérprofi faun (Jack Nicholson)
Varró Attila: Reneszánsz ember (Hal Ashby)

MAGYAR MŰHELY
Morsányi Bernadett: Életem filmjei (Beszélgetés András Ferenccel – 1. rész)
Szekfü András: Csak ne a Marseillaise (Beszélgetés Radványi Gézával)
Varga Zoltán: A praktikum  panorámája (Fülöp József–Kollarik Tamás: Animációs körkép)
Várkonyi Benedek: Érzelmes Bartók (Beszélgetés Sipos Józseffel)                    

ÚJ RAJ
Margitházi Beja: Érzékeny extrémek (Miranda July és Lucile Hadzihalilovic)

A KÉP MESTEREI
Vízkeleti Dániel: Közel Chrishez (Christopher Doyle)

PIER PAOLO PASOLINI
Harmat György: A város peremén (Pasolini stilizált dokumentarizmusa – 2. rész)

AKI KAURISMÄKI
Aki Kaurismäki egyike a ma élő legnagyobb filmrendezőknek, és talán az egyetlen olyan alkotó, aki az évtizedek folyamán a leghűségesebb tudott maradni saját magához, stílusához és a mondanivalójához egyaránt. A remény másik oldalában két ember keresi új identitását: egy finn és egy szír férfi. Kaurismaki – mint mindig – most is a reményvesztettek pártjára áll.

Szalkai Réka: „Egyedül hatékonyabb vagyok” (Beszélgetés Aki Kaurismäkivel)
Baski Sándor: Szemben az árral (Aki Kaurismäki: A remény másik oldala)

TELEVÍZIÓ
Kránicz Bence: Búcsú a férfiaktól (Bryan Fuller–Michael Green: Amerikai istenek)

FESZTIVÁL
Baski Sándor: Kényszerkapcsolatok (Karlovy Vary)

FILM/REGÉNY
Pethő Réka: Bájos lányregény, gótikus mese (Thomas P. Cullinan: Csábítás)
Varró Attila: Gyilkos szüzek (Sofia Coppola: Csábítás)

KRITIKA
Christopher Nolan második világháborús filmjével létrehozta a „ketyegő órás” suspense-narratívák par excellence darabját, ambiciója a 2001. Űrodisszeiát megalkotó Kubrickéhoz mérhető. A tökéletes feszültséggépezet titkát keresve  félresöpri a szigorú linearitást és a tér-idő viszonylagos egységét megtartó íratlan műfaji szabályokat.

Andorka György: Isten gyorsan őrlő malmai (Christopher Nolan: Dunkirk)
Barkóczi Janka: A fekete özvegy (William Oldroyd: Lady Macbeth) 
Huber Zoltán: Varázstalanság (Nikolaj Arcer: A setét torony)
Varga Dénes: Átkattan valami az agyban (Csupó Gábor: Pappa Pia)

A címlapon: Aki Kaurismäki: A remény másik oldala  (Sherwan Haji, Sakari Kuosmanen) – A Cirko Film szeptemberi bemutatója