Huszonkét nagyjátékfilm, négy moziban is forgalmazott szkeccs, tucatnyi tévéfilm. Sarkadi-, Örkény-, Déry-, Ottlik-adaptációk. Impozáns életmű, nemes anyagból. Meg persze díjak és elismerések, köztük talán a legértékesebb az a kritikusok összeállította lista, amelyben – nagyon is megérdemelten – a Szerelem is ott szerepel (a magyar filmek közül a Szegénylegényekkel másodmagában) a film első száz évének száz legjobbja közt. Mégis, a legpontosabb, legrészletesebb lexikon sem adhat száz százalékos bizonyítékot arra, hogy a magyar film egyik leggazdagabb, legizgalmasabb életművével van dolgunk.

A hazugság szentjei 

A valódi magyar filmtörténet mellett létezik egy sehol sem jegyzett, soha meg nem írt párhuzamos virtuális filmtörténet is, az el nem készült filmek vagy a megkésve elkészült filmek története. A Szerelem filmnovellája már 1964-ben készen állt. Az Utolsó utáni embert ennek a filmnek kellett volna követnie. Ehelyett két súlytalan vígjáték (Mit csinált felséged 3-tól 5-ig?, Bolondos vakáció) következett, majd négy évnyi hallgatás után egy súlyosnak szánt, de a szándéktól messze elmaradt családi-nemzedéki-nemzeti dráma, a polgárháború után hozzánk emigrált görögök közt játszódó Isten és ember előtt. Makk, aki 1954 és 63 között minden évben forgatott, épp a Megszállottakkal elindított magyar új hullám legtermékenyebb éveiből maradt ki. Hogyan alakul Makk pályája és az új hullám sorsa, ha a Szerelem elkészülhet a maga idejében? Utólag már rekonstruálhatatlan. Meglehet, a hét év érlelődés a remekmű kihordásának kényszerű ideje volt.

Sokáig a legolvasottabb szerzők között tartották számon Jules Verne-t, akit a többség – afféle tiszteletbeli magyar íróként – Verne Gyula néven ismer. A francia szerző életművét sok irodalomkritikus értelmezte: hol a sci-fi irodalom megalapozására, hol a technikai és mérnöki fejlődés vagy az emberi akaraterő dicshimnuszára, hol a politikai utópiákkal való rokonságra helyeződött a hangsúly. Ebben a bejegyzésben azt vizsgáljuk, hogy a filmművészet miként jelenítette meg Verne magyar tárgyú regényeit. Mert az 1863-tól kezdődő Különleges utazások sorozat több darabja is kapcsolódik Magyarországhoz: vagy ott játszódnak, vagy egyik-másik szereplőjük magyar.

A Különleges utazások sorozat

Jules Verne több operettlibrettó, elbeszélés és színdarab megírásával a háta mögött kezdett bele a Különleges utazások sorozatba, amelynek első darabja, az 1863-ban kiadott Öt hét léghajón azonnal fergeteges siker lett, és meghozta a vágyott sikert a 35 éves szerző számára. A breton gyökerekkel rendelkező tőzsdeügynök, aki Nantes-ból került el Párizsba, az irodalmi szalonok világába, éveken át élt az id. Alexandre Dumas védő-óvó szárnyai alatt. A breton öntudat nem lebecsülendő Verne indíttatásában: elég utalni arra, milyen meleg hangon írt az elnyomott kis népekről, de különösen a rokon kelta népekről, a skótokról és az írekről (előbbiekről a Grant kapitány gyermekeiben, utóbbiakról a Senki fiában).

Magyar világpremier a 41. Montreali World Filmfesztivál elsőfilmes versenyprogramjában. Észak-Amerika vezető nemzetközi seregszemléje tűzi műsorra először Vékes Csaba Hetedik alabárdos című filmrendezői bemutatkozását. A Bánki Gergely főszereplésével készült vígjáték a Filmalap fiatal tehetségeket támogató Inkubátor Programjának elsőként elkészült alkotása.  

A Montreali World Filmfesztivál a nemzetközi produceri szövetség (FIAPF) által A-kategóriásnak minősített 15 filmfesztivál egyike a berlini, cannes-i és velencei mozgókép mustrákkal együtt. A Hetedik alabárdos világpremierje szeptember 2-án lesz az alkotók jelenlétében a montreáli Impérial moziban.  

Vékes Csaba filmje egy humoros karriertörténet, amelyben a mellőzött színész egy váratlan felkérésnek köszönhetően az „örök statiszta” szerepből a teátrum vezető rendezőjévé válik. Innentől nem csak saját álmaiért, hanem az egész társulatért is küzdeni kezd. A napjaink színházi világában játszódó, szürreális elemekkel tarkított szatírából kiderül, a főhős mit tud kezdeni a számtalan buktatót rejtő vadonatúj megbízatással, és az is, mit szólnak ehhez a kollégái. 

A címszerepben a Mi kis falunk sorozatból, a Brazilokból és Vranik Roland kultfilmjéből, a Fekete keféből is ismert Bánki Gergely látható. A további szerepekben Sárközi-Nagy Ilona, a debreceni Csokonai Nemzeti Színház művésze, Bezerédi Zoltán, Ónodi Gábor, Ujlaki Dénes, Mohai Tamás, Nagy Ervin, Murányi Tünde, Kalocsay Mercedes, Ruszina Szabolcs, Majzik Edit, Felhőfi-Kiss László, Dióssi Gábor, Pálos Hanna, Polgár Péter. 

A Hetedik alabárdos szeptember 21-én indul a hazai mozikban, de a premier előtt már látható lesz a nyíregyházi Vidor Fesztiválon és a miskolci Jameson CineFest versenyprogramjában.

Forgalmazója a Valami Amerika széria és a Kincsem rendezőjének, Herendi Gábornak cége, a Skyfilm Production.

A PAREVO és a COURAGE A kultúra mint ellenállás címmel  nemzetközi dokumentumfilm-fesztivált rendez a Kelet-Európa volt szocialista országaiban kialakult kulturális ellenállás formáiról. Pályázni olyan színvonalas dokumentumfilmekkel lehet, amelyek nem csupán elgondolkodtatnak, de izgalmas vizuális élményvilágot közvetítve a szélesebb közönség érdeklődésére is számot tarthatnak.

A nemzetközi filmfesztiválra egész Kelet-Európából várják az egykori szocialista országokban kialakult nonkonform és ellenzéki kultúra különféle válfajait feldolgozó dokumentumfilmeket.

A fesztivál nemzetközi zsűrije által legjobbnak ítélt film rendezőjét a Dunatáj Alaptívány 1000 euró értékű fődíjban részesíti.

A zsűri által kiválasztott filmeket 2018 májusa és decembere között, négy közép-európai városban – Budapesten, Prágában, Bukarestben és Varsóban –, valamint az Egyesült Királyságban és Németországban mutatják be a fesztiválsorozat keretében és a kapcsolódó rendezvények keretében.

A fesztivál a megjelölt tágabb tematikán belül különösen az alábbi témákról vár filmeket:

• a nonkonform művészet világa a szocializmusban;
• ifjúsági szubkultúrák, underground zene (rockerek, hippik, punkok);
• kísérleti színház;
• alternatív film-, performansz- és táncművészet;
• illegális oktatás és kiadói tevékenységek (pl. szamizdat, repülő egyetemek);
• emberi jogok és ökológiai (zöld-) mozgalmak;
• hagyományőrző csoportok (pl. táncház mozgalom);
• kisebbségi, emigráns és “disszidens” kultúra;
• új életmódot hirdető körök;
• vallásos közösségek élete a szocialista korszakban.

A cél felfedezni és támogatni a független kelet-európai dokumentumfilmeket, és a legjobbakat bemutatni a nemzetközi közönségnek. A COURAGE–PAREVO dokumentumfilm-fesztivál egész Kelet-Európa területéről várja az újszerű megközelítéseket alkalmazó alkotásokat. A fesztivál nyilvános fórumot és támogató platformot biztosít a feltörekvő filmkészítők számára műveik bemutatásához.

A pályázat további részletei (formai kikötések, beküldési határidő stb.) itt olvashatóak. 

Digitálisan restaurált 3D képpel és az eredeti '91-es magyar szinkronnal tér vissza a mozikba a Terminator 2 - Az ítélet napja szeptember 14-től. Ennek örömére a forgalmazó Pannonia Entertainmenttel közösen játékot hirdetünk:

• a film premier előtti vetítésére (aug. 28. 19:00, Corvin Mozi) 3 db páros jegyet
• illetve 3 db 70x100cm-s Terminator 2 3D moziplakátot sorsolunk ki.

Ha szeretnél nyerni, akkor írd meg a kommentek közt, hogy amennyiben készülne egy magyar verzió a filmből, akkor kiket tudnál elképzelni a főbb szerepekben (Terminator, T-1000, Sarah és John).

Eredményhirdetés: vasárnap este. (Aki csak a jegyre vagy csak a plakátra tart igényt, jelezze külön. A plakátot később is át lehet venni, a Pólus moziban.)

 Technikai részletek és egyéb érdekességek az újrabemutatóról: itt.

Steven Soderbergh időről-időre belengeti a visszavonulását, ám szerencsére mindig talál újabb kihívásokat, legyen az film vagy sorozat. Az állandóan újra összeálló zenekarokkal ellentétben nála a kreatív energiák sem fogytak még ki, a legújabb darab ugyanis semmivel sem marad el a jobb Soderbergh-opuszok mögött. Bár az utolsó játékfilmje óta csupán négy év telt el, a Logan Lucky eszményi “visszatérés”, hisz a heist műfaja mindig is afféle határkőnek számított a rendező pályáján. A Mint a kámfor mainstreambe vezető bravúrja és az Oceans-trilógia stílusos kasszarobbantása után a vidékre kihelyezett kékgalléros rablás magabiztosan sűríti magába a rendező legnagyobb erősségeit.

A Kutyaszorítóban kultikus asztali nyitójelenete ma már nem ismétlődhetne meg ugyanúgy. Ha legalább kettőnél több ember összeül, közülük valaki mindig kivonja magát a társalgásból hosszabb-rövidebb időre, hogy belemerüljön a telefonjába. Mégis, ahhoz képest, hogy mindennapjainkat mennyire átalakították az okoseszközök, a filmek és a sorozatok többségében csak kommunikációs eszközökként jelennek meg. Dramaturgiai funkciójuk nagyon is jelentős, de az, hogy a kapcsolatainkra, szokásainkra és a gondolkodásunkra milyen hatással vannak, ritkán kerül szóba.

Paolo Genovese dramedyje üdítő kivételnek tűnik. A Teljesen idegenekben hét régi barát tanulságos kísérletbe fog: a közös vacsora során minden beérkező hívást kihangosítanak, és felolvassák egymás szöveges üzeneteit. A megválaszolásra váró kérdés, hogy vannak-e titkaik egymás előtt, és digitális profiljuk vajon azonos-e azzal, akit élőben alakítanak? Az ötlet ellen senki nem mer tiltakozni – az fel is érne egy beismerő vallomással –, de a kínos feszengések előrevetítik a borítékolható bonyodalmakat.