Kostyál Márk easternjében a „magyar vadnyugat” durvább, mint valaha. 

George Stevens 1953-as westernje, az Idegen a Vadnyugaton a múlt vadságát képviselő kapzsi marhabárók és a jövő demokratikus civilizációját építő farmerek elkeseredett küzdelmét mutatja be. Az európai óvilágtól elszakadni vágyó Amerikának pedig a festői tájból kilovagló rejtélyes Shane nyeri meg a háborút, hogy végül a vad Nyugat és a fejlett Kelet egy nemzetté forrjon.

Ezt az archetipikus történetet gondolta tovább például Hajdu Szabolcs két évvel ezelőtt a Délibábban (2014), mely érdemei ellenére nem volt képes csomómentesen elkeverni a Vadnyugat mítoszát a társadalmi problémafilmmel. A reklámfilmes Kostyál Márk bár egy interjúban Cormac McCarthy-t jelölte meg ihletforrásként, de kortárs easternje, a Kojottulajdonképpen a western műfajára épít, illetve George Stevens klasszikusát idézi, s Hajduval ellentétben Kostyálnak sikerül a jól ismert mítoszon keresztül artikulálnia a magyar társadalom jelen politikai klíma miatt felgyülemlett dühét.

Február 8-11. között a Corvin moziban 150 filmet vetítenek majd, melyekre a közönség kedvezményes 500 Ft-os áron válthat jegyet. A március 11-i hivatalos gáláig több vidéki városban vetítik majd a filmeket.

Szabó István tiszteletére, Bizalom című, Oscar-díjra jelölt filmjének digitalizált és felújított változatának vetítésével nyílik meg hivatalosan a 4. Magyar Filmhét február 7-én.

Az 1944-ben játszódó Bizalom több szempontból is fordulópont volt a rendező pályáján. Ezzel a filmmel kezdődött a hosszú távú együttműködés Koltai Lajos operatőrrel, továbbá ez az első olyan játékfilm, melynek alaptörténetét Szabó István nem egymaga írta. (A filmnovella másik szerzője Szántó Erika.) A Nemzet Művésze címmel kitüntetett, Oscar- és Kossuth-díjas magyar filmrendezőt a Bizalom operatőre, Koltai Lajos köszönti majd.

A Netflix nagyon ért a marketinghez. Legújabb dobásuk, hogy a friss produkciójuk előzetesét a Super Bowl mindenhatónak tartott reklámspotjai közé rakták és a filmet még ugyanazon a napon rögtön elérhetővé tették, azonnal a figyelem középpontjába katapultálta őket. A cég neve az akcióval törvényszerűen felbukkan a fogyasztói célcsoport képernyőjén (ahogy e szöveg példája is mutatja), ez efféle hírverés pedig nyilván minden pénzt megér. A Netflix nem eladott jegyekkel, hanem előfizetésekkel kereskedik, ezért a beharangozott alkotás, a The Cloverfield Paradox tulajdonképpeni minősége a képletben gyakorlatilag lényegtelen. A promóciós villámháborúval és az elővarázsolt márkanévvel ugyanis egy bóvli tévéfilmet toltak le a torkunkon - ismerjük el, kimondottan ügyesen.

A vizsga című után újra együtt dolgozik Köbli Norbert író és Bergendy Péter rendező. Trezor című történelmi thrillerjük 1956 novemberében játszódik a belügyminisztérium földalatti trezorjában, napokkal a szabadságharc bukása után.

Szinopszis: A belügyminisztérium trezorkulcsai elvesznek az '56-os forradalom zűrzavarában. Ezért alig néhány nappal a szabadságharc vérbe fojtása utána a rendőrök kihoznak a börtönből egy hajdani bankrablót, hogy törje fel nekik saját feltörhetetlen trezorjukat. A fegyenc azonban egész mást talál a feltáruló trezorajtó mögött, mint amire számított, és onnantól egy izgalmas, fordulatos játszma veszi kezdetét, ahol senki és semmi nem az, aminek látszik.

Anger Zsolt (Aranyélet, A nyomozó, A martfűi rém) játssza az ártatlanul elítélt széftörőt, aki még egy esélyt kap a sorstól; Scherer Péter (Válótársak, Made in Hungária, A vizsga) pedig a korrupt zsarut, aki kihozza őt a börtönből. Kettejük évtizedes párharcába keveredik aztán bele az ifjú Tasnádi Bence (1945, Aranyélet) figurája. De feltűnik Hámori Gabriella és Elek Ferenc is (mindketten játszottak A vizsgában). Münnich Ferencet, az akkori belügyminisztert a veterán Bezerédi Zoltán (Te rongyos élet, Bizalom) alakítja.

Az idősebb Alexandre Dumas (1802-1870) úgy él a köztudatban, mint a „kard és köpeny” regények egyik atyja és mestere, a skót Walter Scott-tal, valamint Dumas ifjabb írótársaival, Paul Féval-lal és Michel Zévacóval együtt. A kosztümös filmek egyik alműfaja, az úgynevezett „kard és köpeny” filmek százával dolgozták fel D’Artagnan és a három testőr, a „Púpos”, azaz Lagardere lovag, a Kapitány, Rob Roy és a többi hős fordulatos történeteit az 1940-1960-as években. Ennek a műfajnak a jellegzetessége, hogy a 16-18. századi Európában játszódik, leginkább Franciaországban, de bárhol elképzelhető Skóciától Erdélyig, Svédországtól Korzikáig, a lényeg, hogy gáncstalan hősök, talpig lovagok szerepelnek benne, akik kiállnak a gyengék és az igazság mellett, és rendkívül sokat vívnak. Dumas tekinthető a műfaj megalapozójának, aki mintegy 300 művet tartalmazó opusában feldolgozta a francia történelmet a késő középkortól a Restauráció koráig. A három testőr című regénynek több száz különböző feldolgozása született, és a műfaji skála meg a produkciók modora igen széles, az eredeti kosztümös filmektől a paródián át a mindenfajta technikával készült, ember- vagy antropomorfizált állatszereplős animációs filmeken keresztül a western értelmezésig.

Mi okozta Dumas népszerűségét a filmrendezők körében? Kétségtelenül szerepet játszottak ebben azok az örök értékek, amelyekért a Dumas-hősök küzdenek: igazság, szerelem, becsület, hazafiság. De volt egy praktikus oka is. Mert bár Dumas-t, Scott-ot, és általában a 19. századi történelmi regényírókat „romantikus” jelzővel szoktuk illetni, ám a romantika igénye teremtette meg a realizmust, és ezek a regények éppen az egykori életmód, műveltség, mentalitás és tárgyi kultúra színes leírásainak realizmusa révén hatnak.

Tizenegy évvel a Boldog új élet után készült el Bogdán Árpád új filmje, a Genezis, amely a 68. Berlini Nemzetközi Filmfesztivál Panorama Special válogatásában debütál majd február közepén.

Szinopszis: A történet középpontjában egy roma kisfiú áll, akinek gyerekkora drasztikusan véget ér, amikor egy brutális támadásban elveszíti a családját. A munkájába temetkező sikeres ügyvédnő (Cseh Anna Marie) felettese nyomására elvállalja a rasszista gyilkosságsorozat egyik vádlottjának védelmét. A nyomozás során megismerkedik az ügyben tanúként résztvevő kisfiúval (Csordás Milán), és ez a találkozás mindkettejük életét gyökeresen megváltoztatja. Egy titokzatos kamaszlány (Illési Enikő Anna) is belekeveredik az ügybe, amikor sötét titkok derülnek ki a szerelméről. 

A film operatőre Dobos Tamás (Apaföld, Lágy eső), a zeneszerzője Víg Mihály, a vágó Politzer Péter (Before Dawn, Fehér tenyér).

A Genezis április 12-én kerül mozikba, a hazai díszbemutató a Titanic Filmfesztiválon lesz.

fotó: Molnár Ádám (Népszava)

A MÚOSZ Film- és Tévékritikus szakosztálya idén is díjazta 2017 kiemelkedő filmes teljesítményeit.

A legfontosabb elismerést, a Filmkritikusok B. Nagy László Díját Török Ferenc rendezése, az 1945 kapta. A legjobb rendező Enyedi Ildikó (Testről és lélekről) lett, az operatőri díjat Ragályi Elemér (1945) kapta.

További díjazottak: