Szeptember 4. és 11. között harmadik alkalommal rendezi meg a Magyar Nemzeti Filmalap a Budapesti Klasszikus Film Maratont. A restaurált klasszikus filmek seregszemléjén nyolc nap alatt mintegy 100 filmet láthat a közönség több budapesti moziban, és idén is lesznek Egerben és Győrben vetítések. Budapestre érkezik Pierre Richard, Michael Nyman, Udo Kier, Johanna Ter Steege és Magda Vášáryová is. Budapesten a Szent István Bazilika előtt ismét lesznek ingyenes szabadtéri vetítések. 

Az idei program a film és a zene közel 125 éves közös történetét és fejlődését mutatja be. A filmzenetörténeti válogatásban helyet kapnak megzenésített némafilmklasszikusok, világhírű musicalek, mint pl. a My Fair Lady, az Ének az esőben, az Óz, a csodák csodája, legendás film noirok a Máltai sólyomtól A Szamurájig, western eposzok, a filmművészet kiemelkedő zenei témájú kultfilmjei mint a Ragtime, a Jazz Királya, a Mindhalálig zene, a Hair, az Evita, a Rocky Horror Picture Show, és csodálatos magyar zenés filmek is. 

Először láthatja a közönség a teljeskörűen restaurált Meseautót, melyhez egy izgalmas kiállítás is kapcsolódik majd. A rendszerváltás 30. évfordulóját külön filmes blokkal ünnepli a 3. Budapesti Klasszikus Film Maraton. Olyan magyar zenés kultuszfilmek frissen felújított változatait is megtekinthetik a nézők, mint az Eszkimó asszony fázik, Kopaszkutya vagy István, a király. 

Csuja László Karlovy Varyban díjazott első filmjének peremre szorult hősei menekülő szerelmeseket játszanak. (A Virágvölgy jelenleg elérhető az HBO GO kínálatában.)

A társadalomtól elidegenedett, kallódó magyar hősök hagyománya olyan jelentős a magyar filmben, hogy egyes filmtörténészi vélekedések szerint a hetvenes évek óta alapvetően ez a tradíció határozza meg a művészfilmjeinket, és évtizedes távlatokban a csökkenő nézőszámokhoz is sok köze van. A különc hősök számkivetettségét az alkotók gyakran amatőr színészek kiválasztásával hangsúlyozzák. A kis Valentinótól a Cukorkékség Ferijén át a VAN valami furcsa és megmagyarázhatatlan Áronjáig olyan szereplőkkel találkozunk, akik eleve másképp mozognak a vásznon, mint a profik: esetlenek vagy magabiztosak, de karizmájuk mindenképp különösebb, talányosabb, mint a képzett színészeké.

25 éve megnyílt Cirko-Gejzír mozi szeptemberben filmfesztivállal ünnepel: a CIRKO25 – Ami kimaradt elnevezésű rendezvényre olyan fontos filmeket válogatnak össze, amelyeket Magyarországon moziban még nem láthattak a nézők. Ezen kívül a szeptemberi eseménysorozatig minden hónapban más-más meglepetéssel várják a nézőket: július 11-én ingyenes szabadtéri mozizásra hívják az érdeklődőket a mozi eredeti helyén, a Lőrinc pap téren. 

Július 11-én Marion Cotillard és François Cluzet új filmjét, az Együtt megyünk című francia vígjátékot mutatják be a mozi eredeti helyszínén, a Lőrinc pap téren. Sötétedéskor, 20.30-tól szabadtéren és a régi vetítőteremben, a Jaromir sörpincében is kezdődik majd vetítés. A különleges mozizási lehetőség a szeptemberi CIRKO25 – Ami kimaradt születésnapi fesztivált felvezető eseménysorozat része. 

Az 54. Karlovy Vary Filmfesztivál versenyprogramjában kivételesen nincs magyar induló, de magyar vonatkozást azért sikerült találnunk – teljesen véletlenül.

Az ukrán My Thoughts are Silent első jelenete 1526-ban, a Magyar Királyság területén játszódik, közvetlenül a mohácsi csata és II. Lajos halála után. A mocsárban két szerzetesnek egy vándorárus különleges ereklyét kínál eladásra: a kis Jézus tejfogát. A Kapa-Pepe-féle Jancsó-filmekre hajazó abszurd jelenet, amelyben (kárpátaljai?) magyar színészek szerepelnek, látszólag semmilyen formában nem kapcsolódik ahhoz, ami ezután következik. Ugrunk ugyanis a jelenbe, a 25 éves, Kijevben élő Vadimhoz, aki szabadúszóként zenét és hangokat szerez. (Utóbbit úgy kell elképzelni, hogy egy óriási boom mikrofonnal járja a várost, és felveszi a keresett hangokat, legyen az emberi köhögés, papagájének vagy utcazaj.) Új megbízója egy kanadai játékgyártó cég, amelynek különleges állathangokra van szüksége, közte egy olyan madáréra, amely csak a Kárpátok egy bizonyos részén él. A tét nagy: ha sikerül teljesítenie a feladatot, akkor jó eséllyel kiköltözhet Kanadába, hogy teljes állásban dolgozzon a cégnek.

Az 1920-as évek elején az oklahomai Osage megye lakóit, majd egy idő után a helyi és az országos médiát is az oszázs indiántörzset sújtó átok, pontosabban a gazdag törzstagokat érintő feltűnően sok gyanús haláleset foglalkoztatta. Az oszázsok (akik gyakorlatilag egytől egyig vagyonosak voltak, tehát mind a veszélyeztetett kategóriába tartoztak) szabályosan rettegtek, és minden okuk megvolt rá: kegyetlen, változatos eszközökkel elkövetett gyilkosságok, fura öngyilkosságok és rejtélyes betegségek tizedelték őket. Nem segítettek rajtuk sem a pénzen megvehető eszközök és szolgáltatások, sem az elővigyázatosság, ráadásul a külvilágra, a többségi társadalomra sem számíthattak. A média ugyanis már a gyilkosságsorozat előtt is sokat foglalkozott velük, de csak mint egzotikus, primitív, ám dúsgazdag vadakkal, és az akkor még magától értetődő rasszizmustól a hatóságok sem voltak mentesek, sőt. Közömbös és ellenséges környezetben kellett küzdenie a törzsnek, ám egyszer csak megjelentek Edgar J. Hoover emberei, és véget vetettek az őslakosok szenvedéseinek.

Az utókorban nagyjából ennyi maradt meg az oszázsok kálváriájából, illetve ennyi se. Az egykor nagy feltűnést keltő és nem kis részben az FBI létjogosultságát-erejét is megalapozó történet a gazdasági világválság, majd a II. Világháború árnyékában egyre jelentéktelenebb lett, végül évtizedek alatt lassan megkopó emlékké és az ismét szegénysorba süllyedő oszázsok jócskán megfakult belügyévé vált – ezen még a témát érintő vagy feldolgozó alkotások (rádióműsorok, irodalmi alkotások, legalább egy játékfilm) sem változtattak érzékelhetően. David Grann könyve követ dobott az állóvízbe, de nem csak abban merül ki a jelentősége, hogy felhívta a figyelmet egy régen elfeledett ügyre, valamint alapanyagot biztosít egy izgalmasnak ígérkező Scorsese-DiCaprio együttműködésnek

AGNÈS VARDA
A francia új hullámhoz tartozó Varda dokumentum-, játék-, rövidfilmek, televíziós sorozatok és installációk alkotta életműve csak elsőre tűnhet össze nem illő darabok kollázsának. Hétköznapi emberek és történetek iránti empatikus kíváncsisága, állandó kísérletezőkedve, formakereső szubjektivitása a kezdetektől egyértelmű.

Margitházi Beja: Szem, kéz, kamera, Agnès (Agnès Varda 1928-2019)
„A véletlen az első asszisztensem” (Beszélgetés Agnès Vardával)

CANNES
Gyenge Zsolt: Műfajok alkonya (Cannes)

MAGYAR MŰHELY
Soós Tamás Dénes: „Mint gyerek a játszótéren” (Beszélgetés Ragályi Elemérrel – 2. rész)
Hirsch Tibor: Új múlt, új sötét (A történelmi film színeváltozása)
Várkonyi Benedek: „Soha nem volt brahista” (Beszélgetés Dér Andrással)
Zalán Márk: Múltidézés (Erőss Gábor: A történelmi filmek szociológiája)

KECSKEMÉTI ANIMÁCIÓ
M. Tóth Éva: Animált idők (Varga Zoltán: A kecskeméti animációs film)
Herczeg Zsófia: A sokszínűség egysége (KAFF– Kecskeméti Animációs Filmfesztivál)

ANCIEN RÉGIME
A Versailles rózsája a lányoknak szóló, úgynevezett shōjo manga egyik alapkönyve. A kosztümös történelmi képregény, amelyben számos szereplő viharos életén keresztül szemtanúi leszünk az ancien régime bukásának és a francia forradalom kirobbanásának. félévszázada kultikus tisztelet targya Japánban.

Kálovics Dalma: Férfiszerepben (Képregény-legendák: Riyoko Ikeda: Versailles rózsája)
Kovács Ilona: Csábítás és balsors (Casanova szerelmei)
Fekete Tamás: Rizsporos szerelmek (Benoît Jacquot: Casanova – Az utolsó szerelem)

BRIAN DE PALMA
Brian De Palmát a thriller műfaj úttörőjeként Alfred Hitchcock örökösének tekintik, mégis egy Howard Hawks gengszterfilm, A sebhelyesarcú remake-jével merült legmélyebbre az elkárhozott emberi lélek sötét tengerében.

Vízkeleti Dániel: Miénk a világ? (Brian De Palma: A sebhelyesarcú)
Varga Zoltán: Pisztoly az asztalon (Brian De Palma: Dominó)

TELEVÍZIÓ
Pernecker Dávid: Mocskos zsaruk (Robert Ben Garrant: Reno 911!)
Baski Sándor: Amikor a valóság berobban (Johan Renk – Craig Mazin: Csernobil)
Huber Zoltán: Gourmé lángos (Zomborácz Virág: Egynyári kaland)
Greff András: Vörös és fehér (Frant Gwo: The Wandering Earth)

KRITIKA
Huber Zoltán: A játéknak nincs vége (A John Wick trilógia)
Ádám Péter: Barátok jóban-rosszban (Guillaume Canet: Együtt megyünk)

A címlapon: Philippe Godeau: Yao utazása (Lionel Louis Basse és Omar Sy) – A Mozinet bemutatója