2022. március 5-én lesz Pasolini születésnek 100. évfordulója. Ez alkalomból a Pannónia Szórakoztató Kft. által üzemeltetett Cinema MOM ünnepi retrospektív vetítéssorozatot rendez a Budapesti Olasz Kultúrintézet közreműködésével.
Ki is volt ez a XX. századi, meg nem értett zseni? Tanár, költő, esztéta, aki csak harminckilenc évesen kezdett filmezni. Saját személyes kérdéseit szublimálta, így kerek, gazdag, sokoldalú hagyaték maradt ránk. Sokan máig nem értik művészetét, szarkazmusát.
Az Élet trilógiája Pier Paolo Pasolini 1970 és 1974 között forgatott három filmjének összefoglaló címe: Dekameron, Canterbury mesék, Az Ezeregyéjszaka virágai. Mindhárom alkotás a középkorban keletkezett klasszikus mese- és novellagyűjteményeken alapul. Az olasz cenzúra a Dekameront és a Canterbury meséket egy időre be is tiltotta. A trilógia zenei konzultánsa Ennio Morricone volt. A filmek erőteljes atmoszférája jelentős részben az autentikus forgatási helyszíneknek és a zömmel amatőr szereplőknek köszönhető.
A Giovanni Boccaccio közismert novellagyűjteménye alapján készült olasz–francia–NSZK koprodukció, a Dekameron az 1971-es nyugat-berlini filmfesztiválon Ezüst Medve-díjat (a zsűri különdíja) kapott.
Geoffrey Chaucer töredékesen elkészült, részben verses mesegyűjteménye alapján forgatott olasz–francia koprodukció, a Canterbury mesék az 1972-es nyugat-berlini filmfesztiválon Arany Medve-díjat (a fesztivál nagydíja) kapott.
A közismert arab gyűjtemény, Az ezeregyéjszaka meséi alapján készült, hasonló című olasz–francia játékfilm az 1974-es cannes-i filmfesztiválon elnyerte a zsűri különdíját.
Mindhárom filmnek tehát fontos, elismert, a mai napig irodalmi kánonunkba sorolt mű az alapja. Míg az első kettő alapvetően a görög–judeo–keresztény kultúrkörhez köthető; a harmadik részben ind, perzsa, ókori mezopotámiai, zsidó, óegyiptomi, döntően azonban az arab hitvilágba és motívumkincsbe ágyazott.
Érdekesség, hogy Pasolini maga játssza a Canterbury mesékben Chaucer-t, illetve Giottót. A Dekameronban mindennapi bűneink mibenlétéről, bűntudatunk eredetéről gondolkodik el a neves rendező. „Majd háromezer éve ugyanazokat a történelmi bűnöket ismételgetjük, s ez egyre jobban erősíti a gyanút, miszerint mindez a kultúrkörünkből következik.” (Csejk Miklós: Az erotika ábrázolásának problematikája, avagy az egyre jobban idegesítő tabuk erdejében - Pier Paolo Pasolini-filmek DVD-n)
Pasolini utolsó alkotása, a Salò, avagy Szodoma 120 napja egy „antitrilógia” első fejezeteként készült.
Vetítések:
március 5. (Pasolini 100.): 19:00 Salò, avagy Szodoma 120 napja
március 10-i műsorhét: 18:30 Salò, avagy Szodoma 120 napja
március 17-i műsorhét: 18:30 Az ezeregyéjszaka virágai
március 24-i műsorhét: 18:30 Canterbury mesék
március 31-i műsorhét: 18:30 Dekameron
