A zűrös európai, és konkrétan a magyarországi menekülthelyzet enyhén poszt-apokaliptikusra formált világa adja az alapját Mundruczó Kornél új filmjének, amelynek cannes-i díszbemutatóját péntek este 10-kor tartották. Ebben a szétzilálódás határára sodródott, bizalomvesztett és megkeseredett társadalomban jelenik meg a lelövése után angyallá vagy lebegő szuperhőssé változó szíriai fiú, aki egy alkoholista, rosszarcú orvos rögeszméjévé válik: először pénzszerzési lehetőségként, utóbb a csoda megtestesüléseként. A film struktúráját három, nem teljesen világosan összefüggő réteg alkotja: a szuperhősfilm műfajisága, a társadalmi-politikai reflexió és a teológiai ihletettségű megváltásélmény.

A címével a Jupiter Európa nevű holdjára utaló film fogadtatása az általában szigorú, de nem mindig megbízható ízlésű cannes-i sajtóvetítésen meglehetősen hűvös volt: szórványos taps és búzás hallatszott a végefőcím alatt. Az első kritikák egyöntetűen kiemelik a technikai megvalósítás rendkívül magas színvonalát, a lenyűgöző és „zsigeri” (Screen) akciójeleneteket valamint Rév Marcell operatőri munkájának nagyszerűségét. Ugyanakkor legtöbben túlzottan ambiciózusnak (Le Monde, Guardian) titulálják a filmet, felhánytorgatják a politikai üzenet zavarosságát (Hollywood Reporter, Guardian) és a három réteg egymásra helyezésének, összeillesztésének, és ezáltal a film egészének konfúz mivoltát.

Gyenge Zsolt