Filmvilág blog

Gervais & Merchant: Life’s Too Short

Kicsi a bors…

2013. április 29. - Pernecker Dávid

Az HBO és a BBC kettes csatornáján sugárzott Life’s Too Short a műfaj úttörőinek számító Ricky Gervais és Stephen Merchant szerzőpáros harmadik mockumentary stílusban készített komédiasorozata. A sorozat főszereplője az a Warwick Davis, akit bizonyára mindenki ismer a Jedi visszatérből (mint ewokot), a Harry Potter filmekből (Flitwick professzor), vagy – a karrierjét elindító – Ron Howard által jegyzett szép emlékű Willowból. A Life’s Too Short genezise egészen a Futottak még… második évadáig nyúlik vissza, pontosan addig a kitűnő epizódig, amelyben a Gervais alakította Andy Millman akaratlanul lágyékon rúgja a kisnövésű színészt. A szerzőpáros jó barátjaként Davis ekkor fejtette ki, hogy milyen nyomorult – és egyben vicces – helyzeteket szül az, ha az ember a másfél métert sem éri el.

lifes too short.jpg

A Life’s Too Short azonban annak a Warwick Davisnek a kálváriáját mutatja be, aki nem is létezik. Davis ugyanis önmaga kifordított mását alakítja, aki a Willow óta csak gagyi reklámokból, félszerepekből, és saját, törpe-termetű színészeket foglalkoztató ügynökségéből próbál megélni, természetesen kevés sikerrel.

Davis pedig – az igazi – remekül hozza saját szánalmas alteregóját. Bátor öniróniával átitatott alakítása az oka annak, hogy a Gervais-Merchant páros védjegyéül szolgáló politikailag fikarcnyit sem korrekt szituációk tömkelege során a kisnövésűség kényszerhelyzeteiből eredő kétes humor működni látszik. Míg a Trónok harcából ismert Peter Dinklage azért harcol, hogy a filmipar a kisnövésű színészeket ne humorforrásként kezelje, addig Davis a Life’s Too Short egyik jellemző szituációjában úgy nyújtózkodik a kapucsengő felé, hogy azon csak a nagyon megvetemedett gerincű nézők nem képesek nevetni. A sorozat szinte minden helyzetkomikuma Davis termetéből fakad, s a galamblelkű nézőknek ez talán hosszútávon bántó lehet, mégis a Life’s Too Short egyik jól működő mozgatórugója ez a lenyűgözően inkorrekt hozzáállás a kisnövésűség élethelyzeteihez.

A sorozat Davis-karakterének motorját azonban a magasságával fordítottan arányos egója adja. Bármit megtenne az újbóli sikerért, alapvetően gátlástalan, gáncsoskodó, rosszindulatú karakter, aki frissen felbomlott házassága és reménytelen anyagi helyzete ellen próbál meg kepeszteni, a lehető legkevésbé adekvát módokon. A sorozat pedig e téren képes kellemetlen utózöngéket generálni. Míg ugyanis a Davis tollából származó, törpeséggel kapcsolatos szituációs komikum működik, addig Gervais és Merchant szándékoltan kínos jellemfestő jelenetei kevésbé tűnnek gördülékenynek. A probléma pedig nem is e jelenetek komikumi minőségével, hanem ismerősségükkel van. A Life’s Too Short tartalmi koncepciója ugyanis kimerül a The Office és az Extras összeboronálásában. Davis pedig akármennyire is viszi a hátán a műsort, alapvetően egy kisnövésű kombinációja lesz a Gervais által megformált David Brentnek és Andy Millmannek. A mockumentary formában felvett interjú-betétek esetében pedig néha bántóan redundánsnak hatnak a Davis által felmondott echte Gervais-monológok. Davis Brentnek csupán csak kibírhatatlan személyiségét és szociális interakciókra való képtelenségét örökölte, míg Millman és közte a médiába való betörés nyomorult szándéka is közös. Azonban a Life’s Too Short a kortárs hírnév-éhség egy sokkal agresszívabb formáját mutatja be, s Davis talán kicsit túl jó munkát is végez abban, hogy kaparását alig lehessen megkedvelni. A sorozat tetemes részéből – a hét epizódból álló évad öt részéből – hiányzik az a csipetnyi érzelem, az a pátosz, ami kimenekítette Gervais karaktereit taszító mivoltukból, és ezért Davis kíméletlenül ferde önportréja inkább csak tiszteletreméltó lesz, sem mint szerethető.

lifes too short1.jpg

Hiányoznak továbbá az olyan kompenzáló mellékszereplők, akik normalitásukkal némi menedéket nyújtanának Davis ámokfutása ellen. A Davis titkárnőjét alakító Rosamund Hanson ugyan nem tűnik ép emberi lénynek, ugyanakkor mimikájának teljes hiánya, szinte érthetetlen és rezignált motyogása – valamint szövegeinek meglepő eredetisége – néha talán képes lenne kirántani a nézőt Davis atavisztikus önzőségéből, de sajnos ehhez nem szerepeltetik eleget. Steve Brody inkompetens könyvelő-karaktere szintén alulreprezentált, ugyanakkor szinte egy az egyben egy vérszegényebb mása a Futottak még…-ben Merchant által zseniálisan megformált ügynöknek, s így a sorozat legfeleslegesebb szereplőjévé válik. Gervais és Merchant is önmaguk fordítottját alakítják, s sokszor meg is mentik saját sorozatukat, mint a Davist folyamatosan koptatni kívánó bunkó médiaguruk – ennélfogva viszont csak gazdagítják az epizódok antagonisztikus karaktereinek tárházát. Ezen a hiányosságon ugyan nem sokat változtatnak a menetrendszerű cameo szerepek sem – mely szintén az Extras sajátja volt – de a Life’s Too Short legalább ezen a téren egy-két esetben kifejezetten túlteljesít. Liam Neeson vendégszerepe szabályosan ellopja az első epizódot Davis elől, és talán az egész sorozat legviccesebb párbeszéde is neki köszönhető. Mellette pedig Johnny Depp és Helena Bonham Carter is remekelnek a rájuk szabott egészen bizarr jelenetekben.

A szerzők írásának minősége és eredetisége tehát nagyon ingadozó. Túl sokszor hallani a The Office és az Extras visszhangjait, s annak ellenére, hogy Davis remek munkát végez, karakterrajza sajnálatos módon sokat csorbul a Gervais által bejáratott jellemtelen jellemek indokolatlan megidézése miatt. Így tehát a Life’s Too Short a Gervais-Merchant szerzőpáros eddigi legellentmondásosabb mockumentary alkotása, mivel a túlságosan ismerős forma és humor ellenére is képes nagyon jól működni.

A Life’s Too Short utolsó különkiadásának bemutatása után Gervais és Merchant befejezte a sorozatot, mely bebizonyította, hogy még abban az esetben is képesek kiemelkedően merész dolgokat létrehozni, mikor épp nem dolgoznak teljes erőbedobással.                   

           

A bejegyzés trackback címe:

https://filmvilag.blog.hu/api/trackback/id/tr495252294

Kommentek:

A hozzászólások a vonatkozó jogszabályok  értelmében felhasználói tartalomnak minősülnek, értük a szolgáltatás technikai  üzemeltetője semmilyen felelősséget nem vállal, azokat nem ellenőrzi. Kifogás esetén forduljon a blog szerkesztőjéhez. Részletek a  Felhasználási feltételekben és az adatvédelmi tájékoztatóban.

Sancho Panda 2013.05.03. 21:16:00

Bár határozottan nem annyira jó sorozat mint Ricky Gervais - Stephen Merchant korábbi művei, de határozottan megvannak azok a jó pillanatai amiért érdemes megnézni. Elég csak Johnny Depp felbukkanására vagy Liam Neeson komikus improvizációjára gondolni. Még az erős Extras utánérzés, illetve az újrafelhasznált poénok ellenére is sokkal szerethetőbb, mint Ricky Gervais legutóbbi sorozata a Derek.
süti beállítások módosítása