Filmvilág blog

Tokiói csavargó

Tarantino nyomában - 33.

2010. december 14. - Baski Sándor

Tôkyô nagaremono - japán, 1966. Rendezte: Seijun Suzuki. Írta: Kôhan Kawauchi. Kép: Shigeyoshi Mine. Zene: Hajime Kaburagi. Szereplők: Tetsuya Watari, Chieko Matsubara, Hideaki Nitani, Ryuji Kita. 89 perc.


Utazók, útra fel!Mit kell tudni róla?

A Tokyo Drifter Seijun Suzuki egyik főműve, amelyet alkotói pályája csúcsán, 1966-ban készített. A japán rendező korábban tucatszámra gyártotta a B-filmeket a Nikkatsu-stúdió számára, a hatvanas években azonban megtalálta saját hangját. Továbbra is jakuza-filmeket készített, stílusa azonban egyre szürreálisabbá vált, a történet helyett a stilizált képi világra koncentrált – a Tokiói csavargó például, egy frappáns kritikusi meghatározással, olyan, mint egy pop art James Bond-képregény Godard rendezésében. A stúdió természetesen nem nézte jó szemmel, hogy egyik legmegbízhatóbb iparosuk egyre avantgárdabb filmeket gyárt, a Tokiói csavargó viszonylagos sikere miatt a következő munkájának ugyan még zöld utat adtak, A gyilkos jelét (Branded to Kill) azonban kirúgással honorálták. Ezt követően Suzuki feketelistára került, nem rendezhetett 10 éven át.


Egy táska rejtélyes fényeiMiről szól?

A film címszereplője egy bizonyos Tetsuya, aki Kurata gengsztervezér legmegbízhatóbb emberének számít. Miután a főnök úgy dönt, hogy visszavonul, Tetsuya is kész szögre akasztani a fegyvert. A rivális oyabun igényt tartana a férfi szolgálataira, ő azonban nemet mond. Otsuka bosszúból bérgyilkosokat küld rá, Kurata pedig arra kéri, meneküljön el Tokióból. Tetsuya, barátnőjét hátrahagyva, engedelmeskedik, ellenségei azonban vidékre is követik.


Apró különbségek Hol jön QT a képbe?

Tarantino bevallottan nagy Suzuki-rajongó, a Kill Bill látványvilágára – a Lady Snowblood mellett – minden bizonnyal a Tokiói csavargó stilizált képsorai is hatással voltak, ahogy azt állítólag egy konkrét utalás is jelzi. (A tarantino.info szerint ez az üvegpadló lenne a Kék levelek házában, de erre nem sikerült rábukkanom. Aki nagyobb szerencsével jár, jelezze bátran.) Suzuki filmje fekete-fehérben nyit, majd átvált színesbe – ugyanez a Kill Billben fordítva zajlik le – de a történetben is akadnak hasonlóságok (mindkét film egy bűnszervezetből kilépni kívánó profi gyilkosról szól, akit „kollégái” bosszúból meg akarnak ölni). Suzuki szívesen játszik a színes (és üres) hátterekkel és gyakran változtatja meg egy jeleneten belül a világítást – nem csak a Tokió csavargóban, de többi filmjében is. Tarantino ugyanezt teszi a Kill Billben, például a Kék levelek házában zajló harcjelenetnél, ahol – a fekete-fehér inzertet követően – kék színbe borul a helység, és a szereplőknek csak a sziluettjeit látjuk. Pergő go-go zenére vágott leszámolásból mellesleg a Tokiói csavargóban is akad több. Egy ponton a Kutyaszorítóban emblematikus főcíme is eszünkbe juthat: amikor a gengszterek öltönyben, egymás mellett lépdelve vonulnak az utcán.


Csak ugatsz egész nap, kicsi kutya…?Hommage, „lopás”, vagy valami más?

Valami más. Suzukival ugyanaz a helyzet, mint Godard-ral: Tarantino elsősorban nem konkrét motívumokat vagy képi elemeket vett át tőle, hanem az erős stilizációra és radikális hangnemváltásokra építő esztétikai hozzáállást. A japán kollégánál ugyanúgy belefér, hogy „kiszóljon a filmből”, mint Tarantinónál (lásd: amikor Tetsuya elkezdi maga is énekelni a főcímzenét), de a műfajokkal is hasonló élvezettel játszadozik. A hely, az idő (és a közönség) más, a szemlélet ugyanaz.


Megmondom én nektek, miről szól a Like a Virgin!Verdikt

Kubiszyn Viktor írta a Filmvilágban megjelent rendező-portréjában: „Suzuki a Tokiói csavargóban a gengszter és melodráma-toposzok kiüresedett paneljeit változtatja új minőséggé, a karikírozás, a kifacsarás és a hallucinogén ábrázolás révén (…) randevúra hívja a westernt, Leonét, Godard-t és Melville-t, az amerikai B-filmeket és a japán jakuza-mozikat, lerombolja a hagyományos formát, de eklektikájával meg is őrzi annak nyomait, és új minőséget teremt.”
A Tokiói csavargó jóval avantgárdabb, mint a Kill Bill, vagy a többi QT-opusz, így elsősorban azoknak ajánlható, akik nem bánják, ha a cselekmény másodlagos a színek, hangulatok, stílusok öncélúnak tetsző, de annál bravúrosabb játéka mögött.
 

A bejegyzés trackback címe:

https://filmvilag.blog.hu/api/trackback/id/tr42514747

Kommentek:

A hozzászólások a vonatkozó jogszabályok  értelmében felhasználói tartalomnak minősülnek, értük a szolgáltatás technikai  üzemeltetője semmilyen felelősséget nem vállal, azokat nem ellenőrzi. Kifogás esetén forduljon a blog szerkesztőjéhez. Részletek a  Felhasználási feltételekben és az adatvédelmi tájékoztatóban.

Chavez 2010.12.15. 01:50:55

Kiváló film. Állandóan a főtémáját fütyülöm, amióta először hallottam. Sajnálatos, hogy a 60-as évekbeli Nikkatsu krimi/akciófilmek ennyire népszerűtlenek maradtak.

Baski Sándor · http://filmvilag.blog.hu 2010.12.15. 10:44:28

@Chavez: a (viszonylagos) népszerűtlenség azért nem annyira meglepő Suzuki esetében, a jakuza-téma ellenére ez egy rétegfilm. A Criterion DVD azért gondolom sokat segített.

Chavez 2010.12.15. 16:42:59

Réteg film, minden jó japán film rétegfilm gyakorlatilag. :) De én arra gondoltam, hogy míg a Toei stúdió filmjei közül még a legbanálisabb idiótaságok is találtak maguknak forgalmazót, addig az általában valóban nem túl eredeti, de stílusosságban utolérhetetlen Nikkatsu krimi/noir filmekből elég gyér a kínálat a szigetországon kívül. És azok fele is bootleg.

teszár 2010.12.15. 22:50:25

@Chavez: Udinében 2005-ben retrospektív volt belőle, Schilling könyvet írt róla (www.fabpress.com/vsearch.php?CO=FAB080), az Eclipse meg kihozott egy csecse díszdobozt a témában (www.criterion.com/boxsets/655-eclipse-series-17-nikkatsu-noir), mire vágysz még?:)

Chavez 2010.12.16. 02:41:14

A Nikkatsu Noir gyűjtemény nem volt az igazi, bár a Colt is my Passport-ért már önmagában megérte kiadni. De pl. Shishido-tól és Akira Kobayashitól is még bőven lenne mit megismertetni a közönséggel. Viszont az is igaz, hogy ezek többsége felirat nélkül is rettentően szórakoztató. :)

scorsesefan 2011.11.03. 17:55:29

"szerint ez az üvegpadló lenne a Kék levelek házában"

Lehet nincs igazam, de ez szerintem arra vonatkozik, mikor Tetsuya még viszonylag az elején megtalálja Yoshii holttestét és felnéz a "diszkóra", aminek üvegpadlója van. Elég hasonló beállítás van a Kill Billben, mikor a Zöld Levelek Házában a Menyasszony felveszi a kardját (azt hiszem) és ezt mi az üvegpadló alól látjuk.
süti beállítások módosítása