ALFA ÉS OMEGA 3D – Amerikai-indiai animációs film, amelyben két, vadőrök által befogott és az ország túloldalára szállított farkas megpróbál hazajutni. [előzetes]

A Filmvilág kritikusa szerint: Az Alfa és Omega nem csupán technikai szempontból marad bőven a tisztes középszer alatt: színtiszta amatőrizmust sejtető stílustörései, Johnny Depp Alice Csodaországban-beli magánszámát is alulmúló zenés betétei, illetve a legmeghökkentőbb pillanatokban előbukkanó, testnedv-orientált altesti poénjai a friss vér ígérete helyett a falkahajtó korcs szerepére predesztinálják. (Sepsi László kritikája a novemberi Filmvilágban lesz olvasható.)

SEJTCSERÉS TÁMADÁS – Amerikai romkom Jennifer Aniston, Jason Bateman, Patrick Wilson, Juliette Lewis és Jeff Goldblum főszereplésével a Jégi dicsőségünk rendezőitől. [előzetes]

ÚJABB PARAJELENSÉGEK – Egy horror-folytatás, amelyet szigorúbban védenek (a sajtó képviselőitől) mint a Fort Knox-i aranyrudakat. Bizonyára nagyon izgalmas és félelmetes lett. [előzetes]

LOURDES – Jessica Hausner filmje egy lourdes-i zarándokút történetét meséli el (többek közt) egy lebénult fiatal lány, Christine szemén keresztül. A filmet és rendezőjét a velencei, a bécsi és a varsói filmfesztiválokon is díjazták. [előzetes]

A Filmvilág kritikusa szerint: A mágikus és álszenten vallásos helyett hétköznapi, sőt kifejezetten profán és helyenként abszurd világképpel készült Lourdes iskolapéldája annak, amikor már a téma meghatározza, milyen módon kell leforgatni a filmet. Az egyetlen helyes út itt a giccs elkerülése, a lehető legvisszafogottabb, legegyszerűbb megoldások kiválasztása volt. (Vajda Judit kritikája az októberi Filmvilágban olvasható.)

MINDEN RENDBEN LESZ – A Rekonstrukció dán rendezője, Christoffer Boe egy alkotói válságba került forgatókönyvírót tesz meg thrillere főhősének, aki egy Afganisztánból hazatért dán katonától titkos fogolykínzásokról kap információkat. Nyomozni kezd. [előzetes]

A Filmvilág kritikusa szerint: Noha a dán rendező legfrissebb alkotása semmilyen formában nem újítja meg, mégis kiválóan szélesíti az összeesküvés-elméletekre támaszkodó filmek skáláját. (Zalán Márk kritikája az októberi Filmvilágban olvasható.)

SOUL KITCHEN – Fatih Akin ezúttal nem a németországi törökökről forgatott, és nem is súlyos drámát. Kulináris komédiájának egy görög étteremtulajdonos a főszereplője, aki ellen minden és mindenki összeesküdött. Akad egy török szereplő is: a főhős sérvét kezelő csontkovács, akit Gryllus Dorka alakít. A film Velencében a zsűri különdíját kapta.
[előzetes]

A Filmvilág kritikusa szerint: A komikum áthatja a filmet, de vannak kínos és öncélú, kevésbé vicces jelenetek is (…)A Soul Kitchen egy édes-csípős leves, kissé felhígítva. (Parádi Orsolya kritikája az októberi Filmvilágban olvasható.)

TOLVAJOK VÁROSA – Második rendezésében Ben Affleck Chuck Hogan bostoni bankrablókról szóló regényét adaptálta, saját magával a főszerepben, illetve Rebecca Hall, Jon Hamm, Jeremy Renner és Pete Postlethwaite közreműködésével. [előzetes]

A Filmvilág kritikusa szerint: Míg a Hideg nyomon bostoni bűndrámájában sikeresen formált kérges, eastwoodi melodrámát Dennis Lehane alapregényéből, a Tolvajok városa esetében éppen a drámai szálak maradtak el szinte maradéktalanul, egy igen feszes, Michael Mann-sikereket idéző heist-mozi reményében. (Varró Attila kritikája az októberi Filmvilágban olvasható.)

A hét bemutatója:  SZEMEKBE ZÁRT TITKOK

Az argentin származású, tévérendezőként is ismert (Különleges ügyosztály, Doktor House) Juan José Campanella filmjével A fehér szalagot és A profétát megelőzve kapta meg tavaly a legjobb idegennyelvű filmnek járó Oscar-szobrot. A történet főszereplője egy nyugdíjas törvényszéki alkalmazott, aki újranyit egy régi, szerinte rosszul megoldott gyilkossági ügyet.

A Filmvilág kritikusa szerint: A Titkos szemek mélyén az elegáns múltidézés miatt lesz több bűn és szerelem elegyénél – igaz, a film romantikus zárlata, és ekképp a teljes melodrámai szál átértelmezi a látottakat, Campanella mozija a despotizmusból újjászülető Argentína keserédes visszaemlékezése, egyben egy új korszak reménykedő (reménykeltő?) opusza. (Schreiber András kritikája az októberi Filmvilágban olvasható.)