Heaven, amerikai-német-olasz-francia-angol, 2002. rendezte: Tom Tykwer.
Vetítik: Szombat (Május 16.) 00:00 - RTL-KLUB
Ma éjszakára szóló tévéajánlatunk tárgya - ha minden igaz - idehaza nem került moziforgalmazásba, így a Filmvilágban sem született róla önálló kritika. A 2002-es Titanic fesztivál programjában azonban szerepelt Tom Tykwer filmje, és beszámolójában Bakács Tibor Settenkedő meg is emlékezett róla. A teljes szöveget nem másolnám ide, lévén erősen spoileres, ajánlónak a tovább után olvasható részlet is megteszi.
Tom Tykwer pár évvel ezelőtt első látásra is lenyűgözött A lé meg a Lola című mozijával. Váratlan dramaturgiai frissességgel és képi szekvenciákkal kontrázta meg a moziban már klasszicizálódó Tarantino-féle paradigmát. Nem reppeli végig a dramaturgiát, nem támaszkodik a kultikus film divatjára, nem csihol filmjeibe régi-új sztárokat. A Lé meg a Lolában a lét dramaturgiai lehetetlensége és a szerelem csodája különböző film-filozófiai variációkban kapcsolódott egymáshoz és hozzánk, a nézőhöz. Arra gondoltam, hogy addig nem fulladhatok meg ebben a pervertált, skizoid és extravagáns európai filmművészetben, míg nem látom Tykwer új moziját. A cím – A gyilkosok is mind a mennybe mennek – hosszú és érthetetlen, de érzem, most nem valami teológiai abszurdummal csalogatják a marketingesek a nézőket. Az abszurd állítás mögött egy egész film pereg, aminek a végére érve eltűnik a cím lehetetlensége. A Kieslowski posztumusz forgatókönyvéből forgató Tykwer egy Ágoston-tételt (rohanunk a halál felé) parafrazál és profanizál napjaink kontextusába, oda, ahol a bevett erkölcsi tételek gombnyomásra semmivé válnak. Arra születtünk, hogy meghaljunk. A kérdés, hogy milyenné válik halálunk, életünk megfordíthatatlansága ellenére is. Látunk egy tanárnőt, akinek elege van már szétdrogozott és túladagolástól kiterített diákjaiból, s aki hajlandó ez ellen hathatósan tenni is valamit. A pedagógus, botcsinálta terroristaként, megpróbálja felrobbantani a drogneppert, aki egy multi menedzsmentjében dolgozik. Természetesen, hisz Tykwerről van szó, hatékonyság és célirányos cselekvés helyett a Sors lép be bonyolítóként.
A cikk teljes verziója elolvasható a Filmvilág archívumában de csak a film megtekintése után ajánlott!