RED 2 – A Bruce Willis vezette nyugdíjas korú ex-ügynökök visszatérnek, és ezúttal Párizst, Moszkvát és Londont veszik célba. A szereplőgárda: John Malkovich, Mary-Louise Parker, Helen Mirren, Catherine Zeta-Jones, Sir Anthony Hopkins, Byung-hun Lee. [előzetes]
BENNFENTES JÁTÉK – A mindig bátran politizáló Costa-Gavras új filmjében – a Krízispont és a Tőzsdecápák után szabadon – a pénzvilágot veszi célba egy bankvezér gyors karrierjének bemutatásával. A főszerepet a korábban inkább komikusként ismert Gad Elmaleh alakítja. Szinopszis: „Marc a legnagyobb európai bank, a Phenix új vezérigazgatója. Kétségbeesetten kapaszkodik hatalmába, amikor egy amerikai fedezeti alapokat kezelő cég megpróbálja felvásárolni őket. A korrupt igazgatótanács azt reméli, hogy a férfi az ő bennfentes játékuk bábja lesz. Ám Marc-nak más tervei vannak, törvényes keretek között vagy azon kívül. A gazdasági válság és a pénzügyi sakálok szorongatása közepette, Marc beleveti magát a hatalmi játszmák ördögi és képmutató körébe, amely olykor igazságtalan, könyörtelen is, de az egész világon játsszák.” [előzetes]
A Filmvilág kritikusa szerint: Costa-Gavras filmje diplomatikusnak és árnyaltnak semmiképp sem nevezhető. A Bennfentes játék azonban eleve mozgóképes kiáltványnak készült, a rendezői igazságérzet által motivált didaxis így nem kellemetlen mellékíz, hanem a recept alapvető hozzávalója. (Baski Sándor kritikája az augusztusi Filmvilágban olvasható.)
CSAK ISTEN BOCSÁTHAT MEG – Nicolas Winding Refn a Drive után ismét Ryan Goslinggal forgatott, aki egy Bangkokban élő alvilági figurát alakít. Amikor bátyját (Tom Burke) megölik, anyja (Kristin Scott-Thomas) arra utasítja, hogy álljon bosszút a gyilkoson. Az események hátterében egy visszavonult rendőr áll. [előzetes]
A Filmvilág kritikusa szerint: A kritikai vihart kavart, az elliptikus víziókat és sokkoló brutalitást váltogató opusz legnagyobb jóindulattal sem mondható nézőbarát darabnak - a Drive – Gázt!-ban tiszta formában felfedezhető bűnügyi és melodrámai minták helyett ezúttal durván roncsolt műfaji és elbeszélői szövettel kell beérnünk: nézőként bölcsebb és biztonságosabb eleve szürreális szeánszra készülni, ahol David Lynch a díszvendég, az úticél pedig a Fekete Barlang. (Tüske Zsuzsanna kritikája az augusztusi Filmvilágban olvasható.)
