Rolling Thunder - amerikai, 1977. Rendezte: John Flynn. Írta: Paul Schrader és Heywood Gould. Kép: Jordan Cronenweth. Zene: Barry De Vorzon. Szereplők: William Devane, Tommy Lee Jones, Linda Haynes, James Best, Lawrason Driscoll. 95 perc.
Utazók, útra fel! – Mit kell tudni róla?
Paul Schrader a Jakuzák, a Taxisofőr és a Megszállottság után, már mint neves és sikeres forgatókönyvíró készítette el a Rolling Thunder szkriptjét, amelyből végül 1977-ben, a Twentieth Century-Fox égisze alatt forgatott filmet John Flynn rendező. A végeredményt azonban a stúdió fejesei vállalhatatlanul erőszakosnak találták, így a bemutató jogát eladták az exploitation produkciókra specializálódott AIP-nek (American International Pictures). William Goldman beszámolója szerint az első nyilvános vetítések egyikén a nézők is meglehetősen hevesen reagáltak a vásznon látottakra, néhányan felugrottak és majdnem megverték a stúdió jelenlévő munkatársait. A film túl nagy visszhangot mégsem váltott ki (voltak kritikusok, akik szerették: Gene Siskel beválasztotta az 1977-es top10-es listájába), utólagos (újra)felfedezésének pedig az szabott gátat, hogy egészen mostanáig csak VHS-kópián volt elérhető.
Egy táska rejtélyes fényei – Miről szól?
Charles Rane őrnagy (William Devane) és bajtársa, Johnny Vohden törzsőrmester (Tommy Lee Jones) hét évet töltöttek el Vietnamban hadifogolyként. Hazatérve Rane ünnepélyes fogadtatásban részesül, a texasi kisváros egy vörös Cadillac-kel és 2555 ezüstdollárral jutalmazza a helyi hőst (egy érme jár minden fogságban eltöltött napért). Odahaza kiderül, hogy felesége, aki halottnak hitte őt, már egy másik férfivel, a helyi sheriffel él, ezért válni szeretne. Rane beleegyezik, a fiát azonban, akit utoljára csecsemőkorában látott, magánál akarja tartani. Még mielőtt a családi ügyek rendeződhetnének, rablók törnek a házra. Rane-t megcsonkítják, feleségét és fiát agyonlövik. A férfi katonatársa és egy újonnan megismert helyi pincérnő segítségével elindul bosszút állni.
Apró különbségek – Hol jön QT a képbe?
A Rolling Thunder Tarantino egyik kedvenc mozija, a különféle toplistáin előkelő helyen szokta szerepeltetni, sőt az időközben csődbe ment, B-filmeket és egyéb ritkaságokat forgalmazó produkciós cégét is róla nevezte el. Konkrét utalást egyik filmjében sem tesz rá, de a kulcsjelenetet megtekintve egyértelmű, hogy miért kedveli. A bandatagok mintha egy QT-filmből léptek volna ki, pontosan úgy beszélnek, mint a jellegzetes Tarantino-figurák.
Megmondom én nektek, miről szól a Like a Virgin! – Verdikt
A Rolling Thunder különös, ellentmondásos film. A forgatókönyv egytől egyig felvonultatja a Schraderre jellemző jegyeket: maszkulin, enyhén megszállott, környezetétől elidegenedett főhős; közönyös, sőt ellenséges külvilág; kirobbanó erőszak és sötét hangulatok. A film lassan építkező első fele hitelesen és érzékletesen mutatja be, hogy változtatta meg Rane személyiségét a fogságban eltöltött hét év. William Devane hibátlan visszafogottsággal alakítja a figurát, éppen a csendessége, érzelmektől mentes arcjátéka tölti meg feszültséggel a jeleneteket. Ez a Schrader-féle suspense: tudjuk, mert nyilvánvaló, hogy a traumákat nem lehet a végtelenségig elfojtani, Rane előbb-utóbb robbanni fog. A banditák belépésével kap a férfi dühe igazi célpontot, és ugyan Flynn rendező remekül vezényli le az erőszakjeleneteket, a filmnek ez a része már nem olyan erős. A Rolling Thunder akció-thrillerként szinte hibátlan, színészei egytől egyig kiválóak – a belevaló pincérnőt alakító Linda Haynes és a fiatal Tommy Lee Jones külön kiemelendők –, az erős, akár a Taxisofőrhöz is méltó kezdéshez képest azonban csalódás a folytatás exploitation-fordulata. A Rolling Thunderből lehetett volna Scorsese-filmjéhez hasonló klasszikus, helyette „csak” egy stílusos, tesztoszterontól csöpögő bosszúmozi.