Filmvilág blog

Portyán

Tarantino nyomában - 25.

2010. június 22. - Orosdy Dániel

Cruising, 1980. Rendezte: William Friedkin. Írta: Gerald Walker regénye alapján William Friedkin. Főszerepben: Al Pacino (Burns), Paul Sorvino (Edelstein), Karen Allen, Richard Cox, Don Scardino.


Utazók, útra fel!Mit kell tudni róla?

A hetvenes évek elején zsinórban négy remekművet, de csak két kimagasló anyagi sikert produkáló William Friedkin egy kedves alacsony költségvetésű vígjáték (Haláli meló, 1978) után ezzel a filmmel tért vissza a homoszexualitás témájához (The Boys in the Band, 1970 – első remekmű), a zsarufilmekhez (A francia kapcsolat, 1971 – második remekmű, első kimagasló anyagi siker) és a drága-ambíciózus filmezéshez (A félelem ára, 1977 – negyedik remekmű). A Gerald Walker regényét feldolgozó Portyán nem ismételte meg Az ördögűző (1973 – harmadik remekmű, második kimagasló anyagi siker) diadalát, sőt: bukott botrányfilmként vonult be a köztudatba, hála a szadomazó alvilágban portyázó sorozatgyilkos (mellesleg megtörtént eseményeken alapuló) történetét sértésnek tekintő amerikai melegeknek és az ellenséges kritikusoknak. Rosszul jött ki az esetből a filmezéshez hosszabb idő után visszatérő Al Pacino is, akinek némileg hasonló jellegű moziját, a Serpicót korábban egyszemélyes diadalként ünnepelték, a Portyán kapcsán viszont csak a rossz ízlésű, beteges Friedkin eltévelyedett bűntársaként merült fel a neve.


Egy táska rejtélyes fényeiMiről szól?

Levágott végtagok kerülnek elő a New York-i öbölből, amit a rendőrség összekapcsol a partnereit lemészároló homoszexuális sorozatgyilkos tetteivel. Edelstein hadnagy (Paul Sorvino) az újonc Burns-t (Al Pacino) szemeli ki a szadomazo közegbe való beépülésre, mivel emlékeztet az áldozatokra. Burns feladata a gyilkos figyelmének felkeltése és lebuktatása, jutalma detektívi kinevezés. A rendőr egyre mélyebbre merül a bőrszerkós férfiak világába, ami hatással van a személyiségére: eltávolodik a barátnőjétől és a kollégáitól. Több gyilkosság és rossz nyom után Burns becserkész és elkap egy zavart egyetemistát, majd visszatér a barátnőjéhez, de mintha valami nem stimmelne vele, és talán a gyilkosságsorozat sem ér végleg véget.


Apró különbségek Hol jön QT a képbe?

A Ponyvaregény már elemzett erőszakjelenetében feltűnő Béna kísértetiesen hasonlít a Portyán több snittjében is visszatérő, nehezen feledhető maszkos alakra, ahogy maga a helyzet is emlékeztet a Pacino által látogatott underground bárokban látható egyes jelenetekre. QT kölcsönvette a Portyánban többször (pl. a stáblista alatt is) hallható remek Willy De Ville-számot is, ez a Halálbiztosban kerül elő újra. Valószínűleg nem véletlen az sem, hogy a Kutyaszorítóban füllevágásos jelenetének (ld. Django-poszt) elején Mr. Szőke a borotvát hasonló beállításban veszi elő a csizmájából, mint a Portyán gyilkosa a kést az első gyilkossági jelenetben, ugyancsak a csizmájából.


Csak ugatsz egész nap, kicsi kutya…?Hommage, „lopás”, vagy valami más?

A Béna alakja és a csizmából kihalászott gyilkos eszköz motívuma származhat a Portyánból, de kis jóakarattal tekinthetjük az egyezést véletlennek is. Árulkodó viszont a zenei idézet (nem egy bárhol hallható dalról, széles körben népszerű előadóról van szó), és a Portyán vitatott-kultikus státusza sem áll távol Tarantino világától. Friedkin egyébként nem tartozik QT sűrűn emlegetett rendezőhéroszai közé, ám a zseniális A félelem ára így is bekerült egy Tarantino-filmfesztivál programjába, Quentin mintha a Mátrix második része kapcsán elismerően emlegette volna az Élni és meghalni Los Angelesben című Friedkin-film nevezetes autós üldözését, és nem utolsósorban személyesen megjelent a Portyán felújított változatának Cannes-i díszbemutatóján.


Megmondom én nektek, miről szól a Like a Virgin!Verdikt

A Portyánnak kifejezetten jót tett az elmúlt három évtized. Friedkin műve sok szempontból megelőzte a korát, és még ha nem is tökéletes mozi, jóval érdekesebb legtöbb kortársánál és nagyságrendekkel értékesebb a hírénél (annak idején Arany Málna-díjakra jelölték és a forgatását is megpróbálták hátráltatni a tiltakozók, ma a melegek egy része is dicséri az interneten, és David Fincher veszi át egyes megoldásait a saját sorozatgyilkosos filmjéhez). Ha a kedves néző kellően felkészülve nézi meg, vagyis tudja, hogy egy felkavaró, sötét hangulatú, a szexualitást nyíltan ábrázoló, inkább elgondolkodtató, mint válaszokat adó thrillerel van dolga, valószínűleg tetszeni fog neki a film.

A bejegyzés trackback címe:

https://filmvilag.blog.hu/api/trackback/id/tr322093883

Kommentek:

A hozzászólások a vonatkozó jogszabályok  értelmében felhasználói tartalomnak minősülnek, értük a szolgáltatás technikai  üzemeltetője semmilyen felelősséget nem vállal, azokat nem ellenőrzi. Kifogás esetén forduljon a blog szerkesztőjéhez. Részletek a  Felhasználási feltételekben és az adatvédelmi tájékoztatóban.

scorsesefan 2010.06.22. 19:31:42

Egyszer valaki azt mondta, hogy írt egy cikket erről a filmről. Ami nem került be egy folyóiratba. Azért így is jó. :) A filmet meg tessék nézni, már annak aki bírja.

Orosdy Dániel · http://danielorosdy.blog.hu/ 2010.06.22. 19:42:09

@scorsesefan: Az emberek annyi mindent beszélnek, aztán ki tudja, mi igaz belőle... ;)

manuva 2010.06.23. 16:47:03

Kik azok a képen Tarantino mellett? A szemüveges, gondolom, Friedkin. Amúgy gratulálok.

Orosdy Dániel · http://danielorosdy.blog.hu/ 2010.06.23. 18:08:59

@manuva: Kösz!

Igen, a szemüveges Friedkin. További infókkal nem tudok szolgálni, viszont ez az oldal jó kiindulópont lehet a nyomozáshoz (és nem mellesleg tartalmazza a "Quentin Tarantino [...] simply loves William Friedkin's Cruising" mondatrészt, ami némileg alátámasztja a posztban leírtakat):

www.flickr.com/photos/h-max/1416267993/in/set-72157600643403066/

Orosdy Dániel · http://danielorosdy.blog.hu/ 2010.06.23. 18:10:28

By the way: jubilál a QT-rovat, ezt a sorozat 25. darabja. Jippiájé.

manuva 2010.06.24. 17:19:22

Köszi, valóban kiderült. A másik férfi Edgar Wright.

Orosdy Dániel · http://danielorosdy.blog.hu/ 2010.06.24. 17:24:27

@manuva: Akkor azért volt ismerős! (Egy kicsit...)

Beyonder 2010.06.25. 10:36:25

Na melyik film lesz ma a Cinemaxon 22:05-kor? :)

gunsmoke (törölt) 2010.06.26. 15:53:11

Nem tartozik a Portyán-hoz, viszont Tarantinohoz annál inkább. Szóval az imént néztem meg a Casablancat és érdekes kapcsolatot vettem észre a Kill Bill 2 és a Casablanca között (ami nem tudom mennyire ismeretes, illetve mennyire nevezhető tényleges kapcsolatnak, de érdemesnek tartom megemlíteni).

Már a Halálos játszma kommentjeiben is felvetettem azt a kérdést, hogy mi a célja Tarantinonak a fekete-fehér mozgó háttérrel autókázás közben, a Ponyvaregényben és a Kill Bill 2-ben, amit Szabó D többé-kevésbé meg is válaszolt.

A Casablancában van egy autós jelenet, amiben egy Cabrióban utazik Ingrid Bergman és Bogart a klasszikus mozgó háttérrel megspékelve, ami egyből a Kill Bill 2 intróját juttatta eszembe. Aztán jött a "vén feka zongorista" Sam, akire (sz.tem) egyértelmű utalás Tarantino Rufusa. Sőt Bogart többször is Kiddo-nak, azak kölyöknek nevezi Bergmant, ahogy azt Carradine ist teszi a Kill Bill-ben.

Aki tud megerősíthet, vagy elbizonytalaníthat:)

Orosdy Dániel · http://danielorosdy.blog.hu/ 2010.06.26. 16:03:51

@gunsmoke: Én részben megerősítelek. :) A háttérvetítés sztem nem konkrét utalás, viszont Sam kapcsán az imdb is neked ad igazat, a "Kiddo" pedig nekem is feltűnt. Szóval lehet benne valami.

Tom Chandler (törölt) 2010.07.19. 11:26:50

Őszintén szólva, én szívesebben olvastam volna többet Friedkin filmjéről, és kevesebbet a Tarantino-vonalról. Szerintem többet érdemes tudni a Portyánról, mint amit az írás ezzel a címmel összefoglal. Azt úgyis tudja mindenki, hogy Tarantino gátlástalanul „kölcsönöz” elődeitől. Hogy ebből a filmből is, azon én már nem is csodálkozom.

Orosdy Dániel · http://danielorosdy.blog.hu/ 2010.07.19. 11:37:36

@Tom Chandler: Nagy örömmel állapítom meg, hogy ezennel te is csatlakoztál a "Jelenjen meg végre az Orosdy Dani Portyán-esszéje a Filmvilágban!"-mozgalomhoz, mely kis hazánk egyik leggyorsabb ütemben fejlődő virtuális közössége! :)
Nevezett publikálás előtt álló írás pedig lassan hírhedtebb lesz, mint egyes valamikori szamizdatok! Mi állhat a háttérben...? Dan Brown szerintem erről fogja írni a következő regényét.

Tom Chandler (törölt) 2010.07.19. 12:08:32

@Orosdy Dániel:

Jelenjen is meg mielőbb, szeretném teljes egészében elolvasni. Személyes véleményem ugyanis, hogy a Portyán messze nem olyan rossz film, mint a híre. Régebben volt a Filmvilágban egy olyan sorozat, amely A Filmvilág mozija címmel Magyarországon akkoriban csak hírből ismert filmeket mutatott be. Talán kéne indítani egy újabb sorozatot, amelyben a félreismert, nem kellően méltányolt alkotásokra vetülhetne némi reflektorfény.

Orosdy Dániel · http://danielorosdy.blog.hu/ 2010.07.19. 12:30:58

@Tom Chandler: A Portyán megítélésében egyetértünk az esszének is az a konklúziója, hogy távolról sem olyan rossz az a film, amint amilyennek illő tartani, és a Filmvilágban jelent meg az az írás is, ami egy másik téma apropóján egy félmondat erejéig méltatja.

www.filmvilag.hu/xista_frame.php?cikk_id=3206

Egyébként a Tarantino nyomában sorozat egyik nem titkolt célja éppen az, hogy "a félreismert, nem kellően méltányolt alkotásokat" QT apropóján bemutassa a hazai közönségnek. :)

Tom Chandler (törölt) 2010.07.19. 12:47:26

@Orosdy Dániel:

Félek, QT megítélésében viszont nem egyezik a véleményünk. Egyáltalán nem értem, miért lett ő a filmművészet alfája és ómegája. Kicsit sajnálom, hogy a kellően nem becsült filmművészeti értékek méltatásához manapság elengedhetetlennek tűnik QT fényezése is. Pedig sztárolja ő saját magát is épp elég lelkesen: az INGLORIOUS BESTARDS (a Castellari-film) DVD-jén például van egy „beszélgetés” közte és Castellari között. Amennyit végig tudtam nézni belőle, addig jószerivel csak QT beszélt (leginkább saját magáról), azt is olyan idegesítően pózolva, hogy inkább kikapcsoltam a DVD-t.

Orosdy Dániel · http://danielorosdy.blog.hu/ 2010.07.19. 14:17:28

@Tom Chandler: A "filmművészet alfája és omegája" szerintem is túlzás, de tény, én bírom QT-t, pontosabban a filmjeit. Magánemberként az eddig beszerzett infóim alapján nem különösebben szimpatikus figura, és ebben még az a legkevesebb, hogy pózol, vagy sokat pofázik (sokkal gázabb pölö, hogy Roger Avary-től ötleteket csórt). De ami azt illeti, sok jeles (film)művész nem különösebben rendes ember "úgy egyébként" (Leone sóher volt, Friedkin arrogáns, Godard nagyképű, és akkor a magyarokról még nem is beszéltünk).

Tom Chandler (törölt) 2010.07.19. 15:47:44

Hát igen, aki jó filmeket csinál, magánemberként nem feltétlenül szeretetre méltó. :)

Visszakanyarodva a Portyánhoz: gondolom, a hazai DVD-premier belátható időn belül reménytelen. Mindazonáltal bárkinek ajánlom a külföldi kiadást, mert érdekes és hasznos extrákat tartalmaz. Sajnos kihagyott jeleneteket nem, azok Friedkin szerint elvesztek. (Egyébként sohasem értettem, hová tűnnek a kivágott jelenetek, miért nem őrzik őket valamelyik filmarchívumban? Nem is túl régi, viszont elég híres filmek kivágott jelenetei kallódnak, mint például a Kék bársonyé.)

Orosdy Dániel · http://danielorosdy.blog.hu/ 2010.07.19. 17:48:06

@Tom Chandler: Ami a Portyánt illeti, egyes pletykák szerint ez a remek DVD afféle "beharangozó", amit a fogadtatástól függően később követhet a "rendezői változat" többlemezes kiadása. (Friedkin Francia kapcsolat előtti és Ördögűző utáni filmjeinek megítélése változóban -- javulóban -- van, ezt jelzik az egyre komolyabb DVD-kiadások és a Portyán felújítása is.)
A "rendezői változat" azért idézőjeles, mert Friedkin eléggé ellentmondásos nyilatkozatokat tett az elmúlt 30 évben a film hosszabb változatáról: hol azt mondta, hogy egy jóval hosszabb, egészen más és sokkal jobb alkotás, hol azt, hogy a moziváltozat azonos a rendezőivel, és a kivágott anyagban csak szex volt.

Egyébként a kivágott jelenetek kallódásán én nem vagyok annyira meglepve, ismerve 1-2 sztorit ezzel kapcsolatban. Ezeket az anyagokat többnyire valamelyik stúdió, forgalmazó stb. telephelyén helyezik el, és bármikor megeshet, hogy az új vezetőség kikukázza őket (hisz' kinek kellenek a "régiek" dolgai), vagy egyszerűen ellopják onnan, elveszik stb. A legdurvább mégis az, amikor valaki váltságdíjat követel a lopott felvételekért. Ez megesett Leone és Friedkin egyik filmjével is.

Tom Chandler (törölt) 2010.07.19. 21:54:28

Remélem, hogy lesz Portyán rendezői változatban is. Magam is úgy tudom, hogy a melegbárokban játszódó jelenetek számára Friedkin explicit képsorokat is felvett, amelyeket aztán mellőznie kellett. Ezekhez én is ellentmondásosan viszonyulok. Nem mondom, hogy a melegszex minden formáját látni szeretném a képernyőn/filmvásznon, mert nélkülük a film csonka alkotás, de az is igaz, hogy például a Shortbusban, a Spettersben, a Pink Narcissusban vagy a portugál O fantasmában (tényleg, ezt a filmet nem is említettem korábban, pedig nagyon jó) látható „meredekebb” melegszex még tűréshatáron belül volt, mivel indokolhatóak voltak dramaturgiailag. (Egyébként A fiúk a klubból szexjelenetei sokkal kevésbé merészek, mégis jobban idegesítenek, mert az általam látott epizódok többségében abszolút nem lenne szükség rájuk.)

Ami a kihagyott és elveszett jeleneteket illeti, nagyon szívesen megnézném például Hitchcock Madarak és Topáz című filmjeinek mellőzött jeleneteit. Nagy szívfájdalmam, hogy jelenleg elveszettnek számítanak Pasolini három kései filmjének, a Dekameronnak, a Canterbury meséknek és a Salónak a kihagyott jelenetei. Utóbbiakat egyébként a hazai médiában megjelent tudósításokkal ellentétben nem Pasolini római lakásáról lopták el, hanem a Cinecittából. Ugyanakkor tűntek el egyébként Fellini készülő Casanova-filmjének addigi tekercsei is. Mindkét film producere Alberto Grimaldi volt, aki irreálisnak tartotta a filmrablók által követelt váltságdíjat. Fellini állítólag újra felvette az ellopott szalagokon rögzített jeleneteket, Pasolini pedig a megmaradt anyagból dolgozott, és állítólag még azt is megszelektálta.

Orosdy Dániel · http://danielorosdy.blog.hu/ 2010.07.20. 09:57:18

@Tom Chandler: Egyébként én kizártnak tartom, amit Friedkin a Portyán hosszabb változata kapcsán nyilatkozott, vagyis hogy kizárólag szex lenne a kivágott anyagokon. Pacino alig nyilatkozott a filmmel kapcsolatban, de ha mégis, azt emlegette, hogy egészen más forgatókönyvre szerződött, és a vágásnál borult a koncepció. Már emiatt is nagyon érdemes lenne megnézni azt a 2 és fél órás változatot...

Az Egy zseni, két haver és egy balek című Damiani/Leone-film is azért olyan, amilyen (nem túl jó, sajnos), mert az eredeti változatának nagy részét ellopták, úgyhogy a jeleneteket a "második legjobb" felvételekből, az "outtake"-ekből kellett pótolni (eleve a kópián látszik, hogy valami nem stimmel). És akkor a Metropolis vagy a Magnificent Ambersons még szóba sem került a "híres elveszett jelenetek" apropóján. :)

Orosdy Dániel · http://danielorosdy.blog.hu/ 2010.07.21. 14:22:00

@Beyonder: Esett szó Mókus Miklós kalandjairól is -- valahol, valamikor. A Portyán kommentjei között mindenesetre nem tértünk ki rá.

Tom Chandler (törölt) 2010.07.22. 19:10:06

@Orosdy Dániel:

Engem is meglepne, ha kizárólag csak szexjelenetek hiányoznának a filmből.

Egyébként olykor előkerülnek elveszettnek hitt jelenetek is. Erre épp Pasolini esetében van példa, mert a Médea kétlemezes francia kiadása elég sok kihagyott jelenetet tartalmaz, melyeket állítólag véletlenül találtak meg egy filmarchívumban. De említhetném a Bonnie és Clyde-ot, amelynek a kétlemezes változatát néhány hete vettem meg Londonban 5 fontért. Igaz, hogy csak két kihagyott jelenetet tartalmaz (ennél jóval többről lehet tudni), ezeknek a képminősége azonban pazar, és klasszisokkal jobb, mint a Magyarországon évekkel korábban megjelent kiadáson magának a filmnek a minősége!

P. S.: Apropó, Damiani! Régen nagyon szerettem az általa rendezett „társadalombíráló krimiket”, amelyeket Magyarországon is bemutattak: Mint a bagoly nappal, Egy rendőrfelügyelő vallomása az államügyésznek, A vizsgálat lezárult, felejtse el!, Miért ölnek meg egy bírót?, Goodbye és ámen, Félek. De aztán ezek a filmek eltűntek a süllyesztőben, vagyis nem jelentek meg DVD-n, nem sugározza őket egyik magyar tévécsatorna sem. Pedig szívesen látnám őket újra, már csak azért is, mert a könyökömön jön ki, hogy „régi nagy olasz közönségfilmek” címszóval állandóan Bud Spencer és Terence Hill filmjeit játsszák a hazai tévéadók.

Huber Zoltán 2013.03.02. 16:47:00

@Orosdy Dániel: bár nem felkészülve néztem meg (nem olvastam előtte az írásaid), de így sem csalódtam :) Ez tényleg egy baromi jó film, ami durván megelőzte a korát. Elhiszem, hogy a nézők és a kritikusok anno falra másztak tőle - de mai szemmel nézve nekem ez egy erősen szimbolikus elemekkel átszőtt, remekül megcsinált közérzetfilmnek tűnik. A nyitott befejezés, a kusza dramaturgia fura mód jót tesz neki, mert kinyitja az értelmezési lehetőségeket. Nekem amúgy egyértelműen Fincher ugrott be, elsősorban a Hetedik, de a Zodiákus is + tuti Gaspar Noe is a rajongók között van.

Orosdy Dániel · http://danielorosdy.blog.hu/ 2013.03.02. 18:35:02

@Huber Zoltán: "Cinema of hysteria", ahogy egy jó kis cikk fogalmaz a Portyánnal kapcsolatban. Erre a nézők pont nem voltak vevők... A Friedkin-féle "tudatos kuszaságnak" kb. ez a film a végpontja, éppen ezért lenne nagyon érdekes az a bizonyos 40 perc, amit annak idején kivágott belőle, és/vagy az eredeti forgatókönyv(ek).
Gaspar Noé, tényleg! Ezt még bevehettem volna a cikkbe.

Bad Ass Cinema 2014.09.25. 17:39:05

Sziasztok én Tarantino miatt lettem filmrajongó. Megnézem azokat a filmeket, amik őt is megihlették, így keveredtem erre az oldalra. Emiatt olvastam el ezt a remek írást a Portyán-ról. Nagyon tetszett a film, bár nagyon felkavart. Sokáig kattog rajta az ember. Van egy béna kis blogom (ugyanaz a neve, mint a nick-emnek), ahol írtam erről a filmről is egy kis elemzést. Ha már 1-2 ember megnézi pluszban már megérte. Azóta megnéztem még pár filmet Friedkin-től és Pacino-tól, amikről szintén írtam a blogomban. Ezt nevezem én Pillangó effektusnak :)

Orosdy Dániel · http://danielorosdy.blog.hu/ 2014.09.25. 21:25:41

@Bad Ass Cinema: Szeva! Örülök, ha tetszett az írás! :) A Portyán tényleg felkavaró film, én először kb. általános végén láttam, és egyáltalán nem tudtam mit kezdeni vele (azt ne kérdezd, miért néztem akkoriban ilyen filmeket). A blogod csekkolom adandó alkalommal.

Ui. Én ugyan nem Tarantino miatt lettem filmrajongó, de az biztos, hogy nyomot hagyott az ízlésemen, a filmválasztásaimon.
süti beállítások módosítása