Filmvilág blog

Jelenetek az új Tetsuóból

Súlyos agymenés

2010. május 24. - filmvilág

Shinya Tsukamoto, valamely rejtélyes okból kifolyólag, jó ötletnek vélte újraforgatni a Tetsuót, saját ’89-es keltezésű experimentális cyberpunk-kultfilmjét. Az új verzió, amely ugyan angol nyelvű, de szintúgy Japánban játszódik (a történet főhőse félig japán, félig amerikai), elkészült, tavaly Velencében már be is mutatták. A közelgő japán premier örömére a rendező a trailer mellé egy új jelenetet is a nagyközönség elé tárt, néhány werkfotó kíséretében. Azok számára, akik még nem hallottak az eredeti Tetsuóról, álljon itt egy részlet Teszár Dávid Tsukamoto-portréjából (így talán könnyebb „megérteni” a videóban látható képsorokat).

A Tetsuo – Vasember (1989) a cyberpunk-tematika elmaradhatatlan példája, a rendező legtöbbet idézett mozgóképe, a Filmvilág hasábjain is többször felemlegetett underground-klasszikus. Egy japán hivatalnok (sarariman – Tomorowo Taguchi) fém-hús hibriddé alakulásának, majd ellenfelével, a – Tsukamoto játszotta – fémfetisisztával vívott gigantikus küzdelmének lehetünk szemtanúi, amelynek végén megtörténik a fúzió, s a szemétkupachoz hasonlító robosztus amorf fémszörny derűsen kezd neki Tokió lerombolásának. Experimentális jellegű, fekete-fehér no-budget darab, 67 percnyi tömény szürreál, a Radírfejhez mérhető súlyos agymenés. Különös kegyetlenséggel elkövetett vizuális attak, maga a mozgóképre hangszerelt borzalomszimfónia. Utazás a pokol legmélyebb bugyraiba, nem kifejezetten az európai néző ingerküszöbéhez méretezett élőszereplős anime. Agyontuningolt és hipergyors, ultraagresszív konvenciógyilkos film a legveszélyesebb fajtából. A kiborgizáció és az emberen felülkerekedő technológia fájdalmasan plasztikus megjelenítése, az elgépiesedés elemi erejű allegóriája. Az indusztriális mozihoz dresszingként indusztriális muzsika járul, ami akárcsak a hús és a fém, organikus egységet alkot a képpel. Az audioterror elkövetője a már említett Ishikawa, pusztán a soundtrack meghallgatásával közel kerülhetünk az idegrohamhoz. Tsukamoto rendkívüli vizualitása már első nagyjátékfilmjében megmutatkozik: a védjegyévé váló ideges kézikamera-használat és a végletekig felgyorsított stop-motion animáció olyan hatást eredményez, amely kevéssé verbalizálható.

A bejegyzés trackback címe:

https://filmvilag.blog.hu/api/trackback/id/tr222023271

Kommentek:

A hozzászólások a vonatkozó jogszabályok  értelmében felhasználói tartalomnak minősülnek, értük a szolgáltatás technikai  üzemeltetője semmilyen felelősséget nem vállal, azokat nem ellenőrzi. Kifogás esetén forduljon a blog szerkesztőjéhez. Részletek a  Felhasználási feltételekben és az adatvédelmi tájékoztatóban.

Baski Sándor · http://filmvilag.blog.hu 2010.05.24. 12:24:57

@Orosdy Dániel: Én is ajánlottam volna, ha rátalálok.:) Újabb érv ez a külföldi (nem latin betűs) filmcímek egységes írásmódja mellett. :)
Én épp a kereshetőség miatt szavazok az angolos írásmódra (lásd: IMDB), de van, aki máshogy látja:
www.nemzetisport.hu/minden_mas_foci/pak-es-samah-is-hozzaszolt-a-madzser-kerdeshez-2029671/

Orosdy Dániel · http://danielorosdy.blog.hu/ 2010.05.24. 12:38:17

@[bs]: Könnyű dolgom volt, annak idején nem egyszer elolvastam ezt a blokkot a 97/4-es Filmvilágban. :)
Hrabal, Takeshi, Akira, Tecuo, Ferrara, Welles gyors egymásutánban...

Egyébként tényleg ráférne az egységesítés a nevek-címek írásmódjára. Bár a porton még az idegenbe szakadt hazánfiainak beazonosítása is gondot okoz:

www.port.hu/pls/pe/person.person?i_pers_id=871

port.hu/pls/pe/person.person?i_pers_id=327835&i_topic_id=1&i_city_id=3372&i_county_id=-1

teszár 2010.05.24. 14:33:39

A Nemzeti Sportot hagyjuk, mert teljesen komolytalan, a koreai Park esetében egy japán szöveget közöl nyilatkozatként, ráadásul a keresztnevének NS szerinti magyar átírása meg sem közelíti a koreai kiejtést (Dzsi-szang lenne, zárt "a"-val, ami már szinte "o": itt a 2000 óta használatos latin betűs koreai átírás "eo" (koreaiul: ㅓ) betűjéről van szó, amely a magyar "a" és a magyar "o" között helyezhető el, és semmi köze a magyar "u" betűhöz).

Én is a praktikus oldalon állok, ezért már évek óta a nemzetközileg használatos (kínai: pinyin, japán: Hepburn, koreai: RR) átírások mellett érvelek. Emellett pedig minden esetben megtartanám a kínai, japán és koreai nevek eredeti névsorrendjét (amely a magyarhoz hasonlóan a családnév-keresztnév sorrendjét követi). Ez a Filmvilágnál sem egységes, mert míg a kínainál és a koreainál - helyesen - a családnevet írjátok előre, addig a japán nevek esetében a nyugati sorrendet (keresztnév-családnév) favorizáljátok.

Leonard Zelig 2010.05.24. 18:46:53

Ha már helyesírás: robUsztus a helyes szó.

Orosdy Dániel · http://danielorosdy.blog.hu/ 2010.05.24. 18:53:55

@Leonard Zelig: A robOsztus is helyes. Egy idézet erről:

"latinul a robustus a tölgyfához hasonló jellemzőt jelentett (erős, szilárd, masszív stb.), és a robur (tölgy) szóból ered. A roburt azonban használták robor alakban is, szóval annyira nem elítélendő a robosztus szóalak - csak hát a robusztus jobban őrzi a latin ősét."

syllogz 2010.05.24. 21:10:37

Hahh!! Ez mekkora...

Epp most gondolkoztam, hogy meg kene nezni az Ironman-t, meg beszerezni az OST, mert kifogytam a finom kis ipari zajbol.

Ez mar nem az elso, hogy az index-es blogoszferaval egy huron pendulok... :)

Koszi a cikket, remelem minel elobb kijon angolul
süti beállítások módosítása