Az ismeretlen jövő közelít felénk a második Terminátor-filmben: filmtörténet, filozófia és építészet határai elmosódnak a hiperreális világ közvetítése érdekében. A kilencvenes évek elejére az ép ésszel még felfogható (akár kézzel megfogható), a valóságot képként reprezentáló analóg világ mellé (és…

Tökéletes térhatás, CGI, rotoscoping – az elmúlt évtized az egészestés animáció forradalmi átalakulását hozta. A nagy kérdés: a high tech mellett marad-e hely a kreativitásnak. Klasszicizmus és progresszió, kézműves minőségű mestermunkák és konzolgenerációnak szánt látványmozik, analóg bábok és…

A regényhez hasonlóan az Alice-animékben is összefonódik önazonosság és játék: a számítógépes játék a posztmodern (japán) Én dekonstrukciójának eszközéül szolgál.  „A japánok zsenialitása nem a feltalálásban, hanem az adaptálásban rejlik” – írja Joseph J.…

A játékok és a filmek igazi egymásra találása még várat magára. Míg a játékok tovább építgetik filmes formakincsüket, a filmek nem tudnak mit kezdeni fejükre nőtt kistestvérükkel. A hetvenes években felcseperedő videojátékok alkotói mindig is irigykedve bámulták a nagyobb testvért, a filmet.…

El Topo, Az élőholtak éjszakája, Rózsaszín flamingók, Rocky Horror Picture Show… Az „éjféli mozi” több mint sikerfilm: a kultikus rajongás tárgya. Ha hihetünk a hetvenes évek mítoszköltőinek, New York főmunkaidős élvhajhászai számára nemcsak a Studio 54 zenés-táncos-kokainos összejövetelein, de az…

Nomen est omen: a latin nyelvekben a film és a mozi hímnemű. A rendezőnők száma ugyan növekszik, de a stúdiókban még mindig patriarchátus van. A film mint alkotó- és művészeti tevékenység különlegessége többek között abban áll, hogy a filmek létrehozása a művészi kreativitás mellett jelentős…

Tulajdonképpen minden művészi alkotás egyik alapkérdése az, hogyan illeszkedik a maga korába, József Attila szavával a „világegészbe”, milyen szálakkal kapcsolódik hozzá, mit, mennyit és hogyan tud költői sűrítményként felmutatni belőle. Hogy ez nem műfaji kérdés, azt talán a közismert példa…